A Fox-életrajz olyan kordokumentum, amely precízen, ugyanakkor szenvedélyesen, esendő emberek történetein keresztül mutatja be a hollywoodi álomgyár születését.
Ennek a könyvnek van egy ikertestvére, amely szintén a Film Hungary hiánypótló kiadványa, szintén 2021-ből, és amely Hollywoodnak szintén egy magyar származású alapítóját, Adolf Zukort mutatja be – és amelyről már közöltünk recenziót korábban.
Ennek ellenére a két könyv talán nem is különbözhetne jobban egymástól. Míg az előző egy megállapodott és körberajongott öregúr visszatekintése életére, nyolcvanadik születésnapja előtt, addig William Fox életrajza egy igen kiélezett helyzetben született, abból a célból, hogy „jó hírnevét megvédje, és hogy az olvasókat a felsőbb pénzügyi körök manővereinek terén kiművelje”. A kijelentés második, enyhén összeesküvés-szagú tagmondata, melyet az előszóból idéztem, arra a fordulatra utal, amikor a Wall Street-i bankárok egy csoportja, akiket a szerző egyszerűen csak csürhének nevez, megszerzik a Fox Film cégcsoport feletti irányítást, majd néhány éven belül tönkre is teszik.
És ezzel elérkeztünk a könyv egyik igazi különlegességéhez: ugyan ez egy életrajz, de két, sőt három hangra íródott. Az egyik hang a főszereplőé, William Foxé, aki felkéri a kor neves gazdasági és életrajzíróját, Upton Sinclairt, számos, az amerikai gazdaság működési mechanizmusairól írt olvasmányos könyv szerzőjét, hogy írja meg a történetét. A második hang tehát a riporteré és íróé, aki, miközben az elsőt faggatja, érzékeny portrét fest róla, de nem rejti véka alá a véleményét sem. Sinclair a harmincöt napon át tartó megainterjú során Fox feleségével, Eve Leóval is hosszasan elbeszélget, az ő nézőpontját is beépíti az elbeszélésbe.
Sinclair meggyőződéses szocialista, így még izgalmasabb a gyerekként még a szocializmussal szimpatizáló, felnőttként mégis Hollywood legnagyobb kapitalistájává váló üzletemberrel való beszélgetése.
Az író láthatóan élvezettel dolgozott az anyagon, élénk képekben vetíti elénk a Magyarországon Fried Vilmosként született, majd szüleivel csecsemőként emigrált, a New York-i zsidó közösség legaljáról magát felküzdő, istenhívő fiatal történetét, aki sikerét nem kis részt annak köszönheti, hogy életében a nélkülözésnél csak a találékonysága, szívóssága és nevét – a fox angolul rókát jelent – meg nem hazudtoló ravaszsága volt nagyobb.
Mert lássuk be, ahhoz azért kell valami megszállottsággal határos képesség, hogy az ember utcai eladóhálózatot építsen ki találós kérdések és viccek forgalmazására, vagy hogy valahányszor leszakad az ég New Yorkban, tucatnyi olcsó esernyővel rohanjon a legközelebbi színház elé, hogy a ruhájukat és kalapjukat féltő New York-i dámáknak azokat sokszoros áron értékesítse.
A huszonegy évesen családot alapító Fox otthagyja állandó munkáját egy ruhagyárban, hogy immár saját lábra álljon. Ezen a ponton a szerző is elbizonytalanodik, hogy miként kéne szólítani a főhősét, hiszen a Bill már nem illik egy komoly, házas emberhez, a „Mister” viszont túlságosan modoros, így marad a munkatársai által meghonosított W. F. megszólítás.
Innen az út immár a nickelodeonok világán át a moziüzemeltetés, a filmforgalmazás és filmgyártás felé vezet. És természetesen a szédületes növekedés nem képzelhető el banki kölcsönök nélkül, amelyek végül, egy gazdasági világválság kitörése után, meg is ágyaznak a balszerencsének. De az olvasó ne higgye azt, hogy a szerencsétlenül járt Foxot elsősorban a vagyonából forgatták ki. „Még mindig több pénzem van, mint amennyivel kezdeni tudok valamit” – mondja. Bizonyos értelemben a gyerekét vették el tőle, amiért a családi életét is feláldozta. „Úgy élt, mint egy rabszolga” – meséli Eve –, „és csak úgy lehettem a felesége, hogy én is beállok rabszolgának. Nagyon ritkán jöttünk haza a stúdióból éjjel három óra előtt.”
A könyv nagy részét a „bankárok összeesküvésének” részletes, sokszor számsorokkal és táblázatokkal illusztrált ismertetése adja. És noha Sinclair mindent megtesz azért, hogy ezt olvasmányos formában visszaadja, valószínűleg az olvasó mégis inkább a múlt századforduló New York-i forgatagában túlélni és testvéreiről gondoskodni próbáló fiú csillogó szemére fog leginkább emlékezni.
A Fox-életrajz ezzel együtt is olyan kordokumentum, amely precízen, ugyanakkor szenvedélyesen, esendő emberek történetein keresztül mutatja be a hollywoodi álomgyár születését, az általa egyeseknek nyújtott, szinte elképzelhetetlen felemelkedés és ugyanakkora bukás lehetőségét. Pedig a könyv megjelenésekor a főszereplő még nem is tudhatta, hogy a kálváriája korántsem ért véget: egy autóbaleset, egy hosszas csődeljárás után még egy közel féléves börtönbüntetés is várt rá, egy bíró megvesztegetési kísérletéért.
A könyv 1933-ban jelent meg, és ez magyarázza, hogy olyan mondatok találhatók benne, mint hogy „szép zsidó orra, kerek arca és fejbúbja van”, illetve, hogy elég tág teret kap benne Fox Istennel való kapcsolata, valamint a meghallgatott és meg nem hallgatott imádságokról szóló szimpatikus elmélete, melyet a saját esetére is érvényesíteni tudott.
Upton Sinclair bemutatja: William Fox. Magyarok Hollywoodban Könyvsorozat (Szerk.: dr. Kollarik Tamás és dr. Takó Sándor). Film Hungary, 2021.
