Elmélet híján – Lénárt András: Mozgóképes múlt – Közelítések a film és történelem kapcsolatához

2024. szeptember 25. – írta Ritter György

A történelem és a film kapcsolatának ontológiai elemzése izgalmas téma. Többször, többféleképpen foglalkoztak már vele hazai ítészek is. E kapcsolatnak egyik hazai kutatója, az ibér világ egyik ismerője, Lénárt András, aki húsz éve kutatja, boncolgatja jobbnál jobb írásaiban a témát. Régi és új szövegeinek kötetbe rendezése egy átfogó rendszer felvázolásának lehetőségével kecsegtet.

Aki rőfszámra mérte a színészkedést – Zágoni Bálint, Kurutz Márton: Janovics Jenő. A kolozsvári filmgyártás megteremtője

2024. augusztus 22. – írta Buzogány Klára

A szépirodalom kutatójaként, színpadi színészként és színházi rendezőként érkezett a filmművészetbe. Jókor volt jó helyen: a magyar film születésénél bábáskodott, filmgyárat alapított a semmiből, mégis csupán négy filmje maradt fenn. Rendezett, színészkedett, producerkedett, színtársulatot vezetett, mozit működtetett, nemzetközi sztárkarriereket indított be – mindezt Kolozsváron, száz évvel ezelőtt. A plázamozikban pattogatott kukoricát rágcsáló utókor pedig szinte elfelejtette.

„Megtartja a saját hangját” – Kevin Macdonald: Pressburger Imre – Egy forgatókönyvíró élete és halála

2024. augusztus 9. – írta Ferenczi Szilárd

A Magyarországról származó, és áttételesen Romániából indult vérbeli forgatókönyvszerző Pressburger egyike azoknak a magyaroknak, akik emigrációban a világ filmgyártásának élvonalába kerültek.

Vázlat(ok) Európa két filmes régiójáról – Pintér Judit: Mesterek és hazák – Írások a magyar és olasz film/kultúráról

2024. július 8. – írta Ritter György

Pintér Judit írásai főleg a recepciótörténet mentén értelmezhetők. A honi filmtudók számára az olasz film főleg a neorealizmust, Antonionit, Fellinit, Pasolinit, Tornatorét, a spagettiwesternt és a Bud Spencer–Terence Hill páros munkáit, újabban Paolo Sorrentinót vagy Matteo Garronét jelentik. A szerző ezt az ismeretet igyekszik mélyíteni, publicisztikusnak tűnő írásai gyűjteményes közreadásával.

„A bajszomon egyet pödörve álltam fel a moziszékből” – A Székelyföld folyóirat történelem és film témájú lapszámáról

2023. szeptember 26. – írta Papp Attila Zsolt

A csíkszeredai kulturális folyóirat tematikus lapszámának fókuszában az erdélyi vonatkozású mai magyar történelmi filmek és sorozatok állnak, elsősorban az alkotási és produkciós folyamat oldaláról nézve. A „nagy történelmifilm-vita” azonban – ezúttal – elmarad.

Lumière-től a Természetes fényig – Magyar filmek 1896-2021

2023. szeptember 9. – írta Ritter György

A magyar filmkánon finomítása a célja a 2021-ben kiadott monstre – nevezzük így – lexikonnak, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetében történt kutatások alapján állítottak össze. Az azóta megjelent kritikák is a magyar film egyfajta szinopszisát látták a műben. E hangolás valóban sikeres, sőt komolyabb, előremutató vázlatot is közvetít, ugyanakkor új szemlélettel bíró, értékes kapcsolódási pontokat hagy ki.

Bédekker az amcsi filmekhez – Lichter Péter: Az amerikai film rövid története

2023. augusztus 4. – írta Jakab-Benke Nándor

Lichter Péter a magyarországi filmes szcéna denevérembere.

Drakula gróf, más néven Lugosi Béla, az unalmas – Gyurkovics Tamás: Akcentus. Lugosi Amerikában

2023. július 8. – írta Szántai János

Az élet harc, a házasság keserves, a morfium veszélyes, a szivar büdös, a nők jönnek-mennek, a politizálás megint csak veszélyes, a hollywoodi filmipar kegyetlen, a pénz elfogy, a siker szintén. Az első Lugosi Béla-életregényről.

„A jövőből jöttünk, és hidd el nekünk, hogy nagy gáz van!” – Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood

2023. május 31. – írta Papp Attila Zsolt

Zágoni Balázs szívének kedves korszakot választott időutazós kalandregénye témájául: vállalása, hogy közelebb hozza a mai fiatalokhoz a magyar némafilm hőskorát.

Látni és láttatni – Füzi Izabella: A vurstlitól a moziig. A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896-1914)

2023. február 28. – írta Dózsa Endre

Füzi Izabella könyve sokoldalú alkotás: hiánypótló mozgóképi és mozitörténeti tanulmány, valamint egy behatárolt történelmi periódus vizuális kultúrájának részletgazdag elbeszélése.