Akik nem nyernek díjakat – Várkonyi Zsolt: Csapó! Szakmák a film mögött

2025. január 27. – írta Lubianker Dávid

A Csapó! Szakmák a film mögött interjúkötete a filmkészítés kevésbé ismert aspektusaiba nyújt betekintést különböző ritkán tárgyalt foglalkozások bemutatásán keresztül. Az egyes szakmák aktív képviselőinek elsőkézből származó beszámolói ráadásul nemcsak forgatási műhelytitkokba avatnak be, hanem számos kortárs társadalmi jelenség kapcsán is állást foglalnak.

Hungaronoir – Pápai Zsolt: Magyar film noir és melodráma 1. kötet: El nem csókolt csókok; 2. kötet: Fény és árnyék

2024. december 20. – írta Ritter György

Király Jenő (1943–2017) nagylélegzetű és nagy lélegzettel olvasható munkáiban többször elemezte a két világháború közötti magyar film zsánereit vagy zsánerkezdeményeit. A noir próbálkozások tőle szokott teljes analízisére már nem maradt ideje, ezeket most tanítványa, Pápai Zsolt bontotta ki. Az eredmény királyi lett: tetszetős, alapos, olvasmányos és két kötetes, tehát vaskos.

Elmélet híján – Lénárt András: Mozgóképes múlt – Közelítések a film és történelem kapcsolatához

2024. szeptember 25. – írta Ritter György

A történelem és a film kapcsolatának ontológiai elemzése izgalmas téma. Többször, többféleképpen foglalkoztak már vele hazai ítészek is. E kapcsolatnak egyik hazai kutatója, az ibér világ egyik ismerője, Lénárt András, aki húsz éve kutatja, boncolgatja jobbnál jobb írásaiban a témát. Régi és új szövegeinek kötetbe rendezése egy átfogó rendszer felvázolásának lehetőségével kecsegtet.

Aki rőfszámra mérte a színészkedést – Zágoni Bálint, Kurutz Márton: Janovics Jenő. A kolozsvári filmgyártás megteremtője

2024. augusztus 22. – írta Buzogány Klára

A szépirodalom kutatójaként, színpadi színészként és színházi rendezőként érkezett a filmművészetbe. Jókor volt jó helyen: a magyar film születésénél bábáskodott, filmgyárat alapított a semmiből, mégis csupán négy filmje maradt fenn. Rendezett, színészkedett, producerkedett, színtársulatot vezetett, mozit működtetett, nemzetközi sztárkarriereket indított be – mindezt Kolozsváron, száz évvel ezelőtt. A plázamozikban pattogatott kukoricát rágcsáló utókor pedig szinte elfelejtette.

„Megtartja a saját hangját” – Kevin Macdonald: Pressburger Imre – Egy forgatókönyvíró élete és halála

2024. augusztus 9. – írta Ferenczi Szilárd

A Magyarországról származó, és áttételesen Romániából indult vérbeli forgatókönyvszerző Pressburger egyike azoknak a magyaroknak, akik emigrációban a világ filmgyártásának élvonalába kerültek.

Vázlat(ok) Európa két filmes régiójáról – Pintér Judit: Mesterek és hazák – Írások a magyar és olasz film/kultúráról

2024. július 8. – írta Ritter György

Pintér Judit írásai főleg a recepciótörténet mentén értelmezhetők. A honi filmtudók számára az olasz film főleg a neorealizmust, Antonionit, Fellinit, Pasolinit, Tornatorét, a spagettiwesternt és a Bud Spencer–Terence Hill páros munkáit, újabban Paolo Sorrentinót vagy Matteo Garronét jelentik. A szerző ezt az ismeretet igyekszik mélyíteni, publicisztikusnak tűnő írásai gyűjteményes közreadásával.

„A bajszomon egyet pödörve álltam fel a moziszékből” – A Székelyföld folyóirat történelem és film témájú lapszámáról

2023. szeptember 26. – írta Papp Attila Zsolt

A csíkszeredai kulturális folyóirat tematikus lapszámának fókuszában az erdélyi vonatkozású mai magyar történelmi filmek és sorozatok állnak, elsősorban az alkotási és produkciós folyamat oldaláról nézve. A „nagy történelmifilm-vita” azonban – ezúttal – elmarad.

Lumière-től a Természetes fényig – Magyar filmek 1896-2021

2023. szeptember 9. – írta Ritter György

A magyar filmkánon finomítása a célja a 2021-ben kiadott monstre – nevezzük így – lexikonnak, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetében történt kutatások alapján állítottak össze. Az azóta megjelent kritikák is a magyar film egyfajta szinopszisát látták a műben. E hangolás valóban sikeres, sőt komolyabb, előremutató vázlatot is közvetít, ugyanakkor új szemlélettel bíró, értékes kapcsolódási pontokat hagy ki.

Bédekker az amcsi filmekhez – Lichter Péter: Az amerikai film rövid története

2023. augusztus 4. – írta Jakab-Benke Nándor

Lichter Péter a magyarországi filmes szcéna denevérembere.

Drakula gróf, más néven Lugosi Béla, az unalmas – Gyurkovics Tamás: Akcentus. Lugosi Amerikában

2023. július 8. – írta Szántai János

Az élet harc, a házasság keserves, a morfium veszélyes, a szivar büdös, a nők jönnek-mennek, a politizálás megint csak veszélyes, a hollywoodi filmipar kegyetlen, a pénz elfogy, a siker szintén. Az első Lugosi Béla-életregényről.