„Megtartja a saját hangját” – Kevin Macdonald: Pressburger Imre – Egy forgatókönyvíró élete és halála

2024. augusztus 9. – írta Ferenczi Szilárd

A Magyarországról származó, és áttételesen Romániából indult vérbeli forgatókönyvszerző Pressburger egyike azoknak a magyaroknak, akik emigrációban a világ filmgyártásának élvonalába kerültek.

A bankárok hálójában – Upton Sinclair bemutatja: William Fox

2022. július 18. – írta Zágoni Balázs

A Fox-életrajz olyan kordokumentum, amely precízen, ugyanakkor szenvedélyesen, esendő emberek történetein keresztül mutatja be a hollywoodi álomgyár születését.

Könyv Curtizről, és most már Kertészről is

2022. február 17. – írta Szabó R. Ádám

Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz azon kevés magyarok közé tartozik, akinek az (ál)nevét az egész világon ismerik, bár – ahogy az életéről és filmjeinek készüléséről szóló, magyarul újonnan megjelent könyv bemutatóján elhangzott – olyan ismertség ez, mint a cápa hasán egy kisebb hal: Curtiz-Kertész nevét mindig legnagyobb hatású műve, a Casablanca kapcsán halljuk emlegetni.

Az öregúr sohasem téved(ett) – Zukor Adolf: A közönség sohasem téved

2021. december 17. – írta Zágoni Balázs

A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy noha egyetlen ember szűrőjén át, de szó szerint testközelből engedi látnunk a hollywoodi filmcsillagokat, rendezőket és stúdióvezetőket működés közben, jobb és rosszabb pillanataikban.

Megjelent Adolf Zukor és William Fox önéletrajza

2020. december 22. – írta a szerk.

A Magyarok Hollywoodban című könyvsorozat részeként magyar nyelven is megjelent Hollywood két legendás stúdióalapítójának, Adolf Zukornak (szül. Cukor Adolf) és William Foxnak (szül. Fried Vilmos) az önéletírása. Mindkét kötet eredetileg angol nyelven íródott.

Interjú a vámpír fiával – Beszélgetés ifjabb Lugosi Béla ügyvéddel

2015. november 23. – írta Jakab-Benke Nándor

Lugosi Béla George 1938. január 5-én született Los Angelesben. Sokan Bela Lugosi Jr.-ként ismerik, ugyanis ő a legendás erdélyi színész, Lugosi Béla egyetlen fia. Nem követte apját a színészi pályán, viszont a hollywoodi filmiparhoz elég sok köze van a családi hagyatékon keresztül. Az idén 77 éves ügyvéd Universal Pictures-szel vívott hosszú jogi csatározása vezetett az ún. California Celebrities Rights Act nevű törvény létrejöttéhez, amely nagyjából azt jelenti, hogy a hírességek nyilvánossági jogai átszállnak az örökösökre azok halála után, ugyanúgy, mint mindenféle más öröklendő vagyon.

Az ember mindig tanul másoktól – Interjú Zsigmond Vilmossal

2014. október 1. – írta Szalkai Réka

Egy európai úr Amerikában – röviden így szokás jellemezni Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrt, aki idén két európai életműdíjat kapott: Cannes-ban és Miskolcon, a Jameson CineFesten. A 84 éves nagymester szerint nem elég, ha valami szépen van fényképezve, a jó sztori is sokat számít, és számára az egyetlen kikapcsolódás, ha forgathat, vagy legalább fényképez.

Kertész Miksa bátyánk munkamániás élete – 2. rész: a zsáner-kaméleon

2012. május 7. – írta Kriston László

Évekig nem számított sztárrendezőnek Amerikában. Gondos, tendenciózus helyezkedéssel került az élvonalba: ismerte a stúdiórendszer működési elvét, s Jack Warner kémeit kijátszva próbálta beleszuszakolni filmjeibe az egyéni stílust és mondanivalót. De kivirult az amerikai életvitel, értékrendszer, ethosz haszonélvezőjeként és filmes tolmácsolójaként. Erősen vonzódott a pátosszal teli melodrámához és az elsöprő lendületű történelmi kalandfilmekhez. De minden filmzsánerben helytállt.

Kertész Miksa bátyánk munkamániás élete – 1. rész: az európai tanulóévek

2012. május 2. – írta Kriston László

A filmezés jelentette számára az életet. Már-már betegesen kényszeres munkakedvvel ugrott egyik produkcióból a másikba. Udvariasságot hírből sem ismerő maximalizmusával, kiabálásaival, tirádáival sztárok és technikusok százait tartotta félelemben évtizedeken át. De Rettenthetetlen Miksa valódi virtuóz volt: az észrevétlen klasszikus hollywoodi filmnyelv gyakorlójaként is eredeti beállítások és élelmes kameramozgások briliáns kiötlője. És kétségtelenül minden idők egyik legsokoldalúbb rendezője. Utolérhetetlen, fáradhatatlan és kibírhatatlan. 

Magyarok Hollywoodban 3. – Új Hollywood szamárlétráján

2010. augusztus 30. – írta Lasztóczi Petra

Sorozatunk első két részében olyan producerek, rendezők, színészek és színésznők pályáját mutattuk be, akik többnyire a 20-as években, a magyar filmgyártás összeomlása után épültek be a hollywoodi filmgyártásba. A harmadik, záró fejezetben elsősorban két olyan – magyar nyelvterületen talán kevésbé ismert – operatőrről lesz szó, akiket az 50-es évek politikai helyzete kényszerített arra, hogy elhagyják az országot.