Könyv Curtizről, és most már Kertészről is: beszámoló a Kertész Mihály: Egy filmes élet című könyv bemutatójáról Könyv Curtizről, és most már Kertészről is: beszámoló a Kertész Mihály: Egy filmes élet című könyv bemutatójáról

Könyv Curtizről, és most már Kertészről is

Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz azon kevés magyarok közé tartozik, akinek az (ál)nevét az egész világon ismerik, bár – ahogy az életéről és filmjeinek készüléséről szóló, magyarul újonnan megjelent könyv bemutatóján elhangzott – olyan ismertség ez, mint a cápa hasán egy kisebb hal: Curtiz-Kertész nevét mindig legnagyobb hatású műve, a Casablanca kapcsán halljuk emlegetni.

Kertész Mihály. Egy filmes élet

A Kaminer Manó néven, Budapesten született Curtiz emellett is a legmelósabb, nagy sikerű hollywoodi rendezők közé tartozott. Életműve egészen elképesztően színvonalas és sokszínű, úgyhogy igazán megérdemli, hogy többet foglalkozzanak vele, mint eddig. A legnagyobb „bűne” ugyanis leginkább annyi, hogy bármilyen műfajban is kezdett el alkotni, abban mindig kiválóan teljesített, annyira, hogy a művei beszéltek (és beszélnek azóta is) helyette. Nehéz lenne általánosságokon kívül egyéb kifejezetten „szerzői” jegyét meghatározni az évente általában két-három mozifilmet is leforgató, csaknem hat évtizeden keresztül alkotó Kertésznek, ezért aztán nem is emlegették sokáig a hollywoodi aranykor többi, felismerhetőbb stílusú legnagyobbjai között.

Többek között ezt szeretné orvosolni Alan K. Rode [Ródínak ejtendő] műve, a Kertész Mihály: Egy filmes élet című munkája, ami öt évvel az eredeti, angol nyelven történő megjelenés után most már magyar nyelven is elérhető. A magyar kiadás bemutatójára február 16-án került sor a kiadásért felelő Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának budapesti székhelyén.

Az estet Lengyel Ferenc színész, rendező nyitotta meg, akinek az átlagosnál kicsit „intimebb” a kapcsolata a magyar rendezőzsenivel, lévén, hogy ő alakította Curtizt a Casablanca forgatásáról szóló, 2018-ban készült Curtiz című filmben. Lengyel egy rövid, Curtiz életéről és munkásságáról szóló felvezető után átadta a szót (az egyéb elfoglaltságai miatt az eseményt kihagyó Káel Csaba mozgóképipari kormánybiztost helyettesítő) Pál Ákos NFI-vezérigazgatónak, aki elmondta: az intézet kultúrmissziónak tartja a könyvkiadást és a Filmarchívum korábbi kiadói tevékenységét újraindítja.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója megköszönte az Osiris kiadó szakmai partnerségét és a Filmarchívum munkatársainak a könyv magyar változatának megjelentetésén végzett munkáját, külön kiemelve Balogh Gyöngyit, aki nékül nem tudnánk ennyit Kertészről, Kordáról, a kolozsvári filmgyártásról, így hát Janovicsról sem. Az igazgató elmesélte, hogy 2017-ben találkozott Rodeval a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségének kongresszusán, ahol kapott egy példányt a könyvből – ekkor határozta el, hogy ezt a könyvet a magyar közönség számára is elérhetővé fogják tenni. Kiderült, hogy más fontos magyar filmes alkotókat, műveket és korszakokat is bemutató könyvek kiadását is tervezik a jövőben, ez csak az első fecske a Magyarok a világ filmgyártásában című NFI-sorozatnak.

Kép a Kertész Mihály. Egy filmes élet című könyv bemutatójáról

Ezután a vászon is használatba került: a könyv szerzője, Alan K. Rode csak videóüzenet formájában vehetett részt a könyvbemutatón. Az Egyesült Államokban élő szerző röviden elmesélte, hogyan talált rá a könyv ötlete: egy sokat játszó színész ismerősének köszönhetően, akit maga Curtiz fedezett fel annak idején, és aki felhívta a filmművészethez számos szálon kapcsolódó Rode figyelmét a magyar-amerikai rendezőre, aki kortársaihoz képest viszonylag kevés figyelmet kapott az amerikai filmtörténetben, életéről nem is készült addig átfogó monográfia (miközben például a Casablancával számos könyv foglalkozott), úgyhogy Rode neki is állt a közel hat évét igénybe vevő munkának.

„A filmezés jelentette számára az életet. Már-már betegesen kényszeres munkakedvvel ugrott egyik produkcióból a másikba. Udvariasságot hírből sem ismerő maximalizmusával, kiabálásaival, tirádáival sztárok és technikusok százait tartotta félelemben évtizedeken át. De Rettenthetetlen Miksa valódi virtuóz volt: az észrevétlen klasszikus hollywoodi filmnyelv gyakorlójaként is eredeti beállítások és élelmes kameramozgások briliáns kiötlője. És kétségtelenül minden idők egyik legsokoldalúbb rendezője. Utolérhetetlen, fáradhatatlan és kibírhatatlan.” (Kertész Mihály-portrénk első része itt olvasható.)

Kép a Kertész Mihály. Egy filmes élet című könyv bemutatójáról

A szerző után a könyv témájául szolgáló rendező munkássága volt az est főszereplője, Barkóczi Janka és Torma Galina filmtörténész-kutatók tartottak gyors összefoglalást Curtiz munkásságnak fontosságáról, illetve arról, hogy hogyan bukkantak rá egy századelős filmhíradó képkockáin a fennmaradt mozgóképeken (karrierjét ugyanis színészként kezdte Kertész, de ezek a felvételek már nincsenek meg) nagyon ritkán szereplő alkotóra, akit a Margit-szigeten, rendezés közben kapott lencsevégre egy filmhíradós operatőr néhány másodperc erejéig.

Azt estet pedig méltó módon egy Kaminer-Kertész-Curtiz montázs zárta, a rendező legismertebb és legjelentősebb filmjeiből vett jelentekből összevágva, amihez az élő zongorakíséretet Mekis Péter szolgáltatta. Ez utóbbi különösen a rendező némafilmes időszakának „Best of”-ját bemutató részek alatt volt igazán hatásos, máskor az is elég volt, ha Sam játszotta újra az Ahogy múlik az időt.

 

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc ezredforduló utáni westernfilmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc ezredforduló utáni westernfilmed?

Friss film és sorozat