Ezt írtuk a filmről:

Szálkamentes karrier – Harrison Ford portréja

Harrison Ford munkássága ékes példája annak, hogy néha fontos lehet megkülönböztetnünk a színész és a filmsztár fogalmát. Szerencsés esetben ez a két fogalomkör persze mutat némi metszetet. De le kell szögeznünk, hogy ha végignézünk az idén hetvenötödik életévét ünneplő Harrison Ford pályafutásán, ez a metszet elég szűkre sikeredett.

Plakátmagány – A filmplakát retorikájáról

A Pilinszky János négysorosából idézett címbe ezúttal – önkényesen – beillesztem a magam toldalékát, mégpedig oly módon, hogy azt jelentse: a plakátnak a magánya. A film érzékletes, izgő-mozgó világához képest a plakátok egyedül is vannak, mozdulatlanok is, mégis hatalmas terhet kell laptestükkel cipelniük – a teljes film súlya nehezedik rájuk. Ismertetés, figyelemfelkeltés és jóindulatú reklám lenne a feladatuk, ám oly módon, hogy ebből maguknak majd semmit sem tarthatnak meg. Mielőtt a szánalomtól el is pityerednék, hadd szögezzem le: film és az őrá vonatkozó plakát között több szinten is determinált, s épp ezért gyönyörűségesen komplex (lehetne) a kapcsolat.

A jelen nosztalgiája a sci-fiben

A 19. század utolsó éveiben megszületik a mozi. A valóság fogalma az első filmek dokumentarista jellege ellenére máris megváltozik. A kamera képeket rögzít. Emberekről, akik a vonatot várják, amely megérkezik, aztán eltávozik. Ezek a felvételek megőrzik az emberek nyomait, de meghamisítják az időbeliséget. Ez az idő nem valóságos, és nem is esik egybe az esemény idejével. Nem létezik többé múlt vagy jövő. Amint a film véget ér, újra lejátszható más nézők számára, akik szintén megrémülnek majd, amint a vonat feléjük indul...

Úrhajós – A test reprezentációja a science-fiction-filmekben

„A háború szép, mert hála a gázálarcoknak, az ijesztő megafonoknak, a lángszóróknak ás a kis tankoknak, megalapozza az ember uralmát a leigázott gép felett. A háború szép, mert lehetővé teszi az emberi test megálmodott elfémesedését."

Sci-fi-kalauz stopposoknak – Vázlatos sci-fi térkép

Stanislaw Lem úgy határozta meg a science-fiction fogalmát, mint „azok a dolgok (...), amelyek pillanatnyilag nincsenek, de valamikor a jövőben megszülethetnek, valamint azok, amelyek nincsenek, és minden bizonnyal nem is lesznek, de amelyek létezhettek volna, mert létezésük a legcsekélyebb mértékben sem mond ellent a természet törvényeinek".

Szerzői vágás? – Gondolatok a rendezői változatokról 2.

A digitális filmforgalmazás elvárt piaci aspektusa lett, hogy a moziban vetített közösségi élményt valamiféle kiegészítés érje. A forgalmazástól és a forgatott anyagtól függően ezeknek a kiegészítéseknek (director’s cut, special edition stb.) eltérő a színvonala és tartalma. Ám ez nem jelenti azt, hogy tényleg nincsenek olyan verziók, amiket nem érdemes újranézni vagy újravásárolni.

Vágott-kép – Gondolatok a rendezői változatokról 1.

A filmgyűjtemények dolgozói restaurálások és kutatói munkák közben mindig egészítettek ki töredékes filmalkotásokat. Abel Gance és Fritz Lang munkái is átmentek ilyen restauráláson. Mégis az 1990-es évek fordulóján megjelent Michael Cimino A mennyország kapuja (Heaven’s Gate, 1980) című filmje és Ridley Scott Szárnyas fejvadásza (Blade Runner, 1982) apropóján a rendezői változat fogalma. Ez többszörös változásokkal ugyan, de manapság az alternatív forgalmazás egyik sajátosságává nőtte ki magát.

Városfeeling, tömörítve

Milyen városok tűnnek fel napjaink tömegfilm-térképén? Az amerikai kisváros, a távol-keleti high-tech metropolis, vagy inkább Berlin, Firenze és London?

„Egy ínyenc nem lehet válogatós!” – Látványfilmek maratonja, Kolozsvár – Tranzit Ház, 2003. október 24.

A Transindex internetes portál Látványfilmek maratonja címen 24 órás filmvetítéssel lepte meg Kolozsvár filmkedvelő közönségét: négy tömbben összesen 12 film került terítékre. A szervezők nem hirdették túl az eseményt, emiatt nem volt akkora tolongás a Tranzit Házban, mint márciusban a Bizarr filmek maratonján.

Különvélemény – Félistenek vagy motyogó idióták?

Philip K. Dick amerikai sci-fi író egyike a Hollywoodban gyakran megfilmesített szerzőknek: hét olyan film és egy televíziós sorozat készült az írásai alapján, amelyekben teljesen biztosan beazonosítható a Dick-történet. Ám az olyan sci-fikben, mint a Mátrix, A 13. emelet, a Mesterséges Intelligencia vagy a párhuzamos világok filmjeiben, mint a Truman Show vagy a Harcosok klubja is felfedezni vélik PKD hatását, amely egyszerűen összefoglalva: futurisztikus elemek és paranoia.

A noir élt, él és élni fog: a neo-noir – A film noir 3/3.

Bár a hivatalos nyilvántartás szerint Orson Welles 1958-as A gonosz érintése (Touch of Evil; fsz: Welles, Charlton Heston, Janet Leigh) című filmje egyszer s mindenkorra lezárta a fekete szériát, mind a mai napig találkozhatunk késői leszármazottaival. Az érdeklődés mind az alkotók, mind a nézők részéről változatlan, és semmi okunk azt hinni, hogy a noir népszerűsége, vonzereje a jövőben csökkenne.

Szellemek a gépben, avagy a mélység ritka – A sci-fi története 4/4. (1977–1999)

A vén műfaj a rendelkezésére álló ismereteket továbbgondolva létrehozta történetének legösszetettebb kései klasszikusait (Szárnyas fejvadász, Akira, Videodrome), miközben minden társánál nagyobb közönséget vonzott óriás költségvetésű szuperfilmekkel.

A visszatérő hollywoodi „mesterember”: Ridley Scott

Megsaccolni sem lehet, hányan töprengtek (filmkészítők, producerek, stúdióvezetők, kritikusok, laikusok) már azon, hogy mi a titka az amerikai filmek sikereinek. Mi vonz több millió embert a világ minden táján a mozikba, ha meglátják a plakátokon az unalomig ismert tengerentúli filmesek neveit, Mel Gibsontól Julia Robertsen át Steven Spielbergig. A recept összetevőit persze nem nehéz beazonosítani, mint ahogy az egyik kötőanyagot sem, jelesül minden jó alkotás alapját: a pénzt. Az e mögött álló félelmetes rutinériáról, a kikísérletezett és többnyire magas hatásfokkal működő klisékről, szabályszerűségekről illetve az ezeket működtető „mesteremberekről” már kevesebb szó esik. Most épp egy ilyen ízig-vérig mesterembert kívánunk bemutatni, aki alig két éve tért vissza az „élvonalba”.

Nem az amit bevilágítasz, hanem amit sötétben hagysz* – A 2007-es Blade Runner DVD-kiadás ismertetője

A Szárnyas fejvadász című film bemutatójának 2007-ben volt a 25. évfordulója. Ennek tiszteletére (és természetesen az újabb profitszerzés reményében) jelent meg az a DVD-kollekció, melynek összeállítását még 2002-ben kezdték el.  Az anyag átnézése után csakis azt írhatom: a komolyan érdeklődők nem takaríthatják meg maguknak az öt DVD anyagában való többnapos, vagy akár többhetes lubickolást.