Elkapni egy korszakot – Lance Oppenheim: Primetime

2026. szeptember 30. – írta Váró Kata Anna

A média világában a legjobb szándékok is a nézettségnek vannak alárendelve és ez az ezért folytatott küzdelemben semmi sem szent – ez nemcsak ma van így, hanem húsz éve is így volt, amikor a To Catch a Predator futott Amerikában.

Semmi látnivaló – Anna Kendrick: Woman of the Hour / Nő a reflektorfényben

2024. október 29. – írta Berényi Csaba

Jó szándékból elkövetett felszínesség esete áll fenn Anna Kendrick rendezői debütjében: az intézményesített félrenézésésével is a szexuális ragadozókat bátorító patriarchális társadalmat és a benne vergődő nők fenyegetettségét megtörtént eseményekre támaszkodva, mégis csontig lerágott közhelyekkel akarja árnyalni.

Kárhozat élő adásban – Cameron Cairnes-Colin Cairnes: Late Night with the Devil

2024. május 8. – írta Kovács Patrik

Ki hitte volna, hogy az év első igazi horrorszenzációja Ausztráliából érkezik majd? A Late Night with the Devil nem törekszik műfaji reformációra, ám a Cairnes fivérek fantasztikus stílusérzékkel álmodják újra a démonhorror-mítoszt, s fausti rémmeséjük minden egyes képkockája bizsergeti a lelket.

Hölgyeim és uraim, tálalva! – Dömötör Tamás: Czukor Show

2010. február 10. – írta Margitházi Beja

Talán a gazdaságira önkéntelenül rezonáló alkotói önkorlátozás tette, de az idei szemle minden második filmjének rendezője be- vagy elvonult szereplőivel valami szűk szobába, vitorlásra, presszóba, luxuslakásba vagy panzióba, netán épülő bunkerbe, hogy ott forrósítsa a kedélyeket, vetkőztesse a lelkeket és rángassa le az utolsó leplet is a gondosan őrzött takargatnivalókról. Ebbe a kamarafilm-szemlei trendbe illik a Czukor Show is, de itt a tét kettős.

Ma nem kell mosogatni – Robert Luketic: The Ugly Truth / A csúf igazság

2009. október 5. – írta Plájás Erzsébet

Az a csúf igazság, hogy ez a film olyan, mint egy egyszer használatos műanyagpohár: meglehet, élvezzük, ami benne van, de utána eldobjuk, és amikor már sok ilyen tarkítja a mozi környékét, az környezetszennyezés a javából. A furcsa igazság viszont az, hogy a sok kristálypohár után az ember alkalmanként megkíván egy jó kis műanyagpoharas löttyöt, amelynek az íze kényelmesen ismerős.

Korán reggel rikkant a...? – Reggeli műsorok a magyar televíziós csatornákon

2005. március 15. – írta Valuska László

Nem árulunk el nagy titkot: régóta tudjuk, hogy az egyik legfontosabb műsorsáv a reggeli (6-9 óra között), mivel emberek milliói nézik, miközben megkezdik a napjukat. Fogmosás, öltözködés, reggelizés közben általában bekapcsolják a televíziót, hogy tudjanak a hírekről, a legfontosabb dolgokról, illetve rá tudjunk hangolódni a napra. Ha általánosságban szeretnénk tipizálni, jó pozitivista tudósként, akkor rögtön problémákkal találkozhatunk: téma, műsorvezetés, stúdió és sorolhatnám a következő adásig.

The show must go on – (Egy televíziós sport show-műsor retorikája)

2005. március 15. – írta Ilyés István (Iván)

Médiaelméleti horizontból tekintve egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a média gyökeresen átalakítja az érzékelést, a kommunikációt, az emberi kapcsolatokat és lényeges befolyást gyakorol a társadalmak jövőjére. A modern tömegkommunikációs eszközök, illetve ezek rendszerének kifejlődése jelentősen átalakította a társadalmi nyilvánosság szerkezetét és funkcióját.

A televízió ünnepi pillanatai – Karácsonyi műsorkínálat madártávlatból

2005. március 15. – írta Bota Szidónia

A tévéadók velünk együtt élnek, és hozzánk igazodnak, akár a szomszédunk, a családunk, vagy az eladó a boltból. Tudjuk mikor születtek, mert minden évben születésnapjuk van az adott időpontban. Ilyenkor több napig is eltart az ünnepség, aminek díszmeghívottjai mi vagyunk, a nézők. A tévéadók minden évben, többnyire az évszakokhoz hűen megújulnak, új arculatra és módszeresebb technikára tesznek szert. Figyelmesen felzárkóznak a világ mellé, követik az élet folyását. Azt is tudjuk már, hogy beszédük elsősorban retorikai jellegű, életszerűségük hamis, csak kreált valóság. Szelektálnak, manipulálnak, szeretnek sztorizni, vizuális effektusaikkal visszaélnek. Mindezek mértéke és minősége változik annak függvényében, hogy kereskedelmi vagy közszolgálati adók-e.

A filmes magazinok margójára – Félúton a híradó és a magazin között

2005. március 15. – írta Libor Anita

Minden televíziós csatornának vannak deklarált és burkolt feladatai – legyen szó akár kereskedelmiről, akár közszolgálatiról. Elvileg van egy tájékoztatási minimum, ami minden nézőnek jár. A gyakorlatban azonban a kulturális (mozgókép)magazin kívül esik ezen a minimumon.

Költség- és közönségarányos műsorszerkesztés – Az egycsatornás televíziózástól a speciális csatornákig

2005. március 15. – írta Oroszvári Katalin

Magyarországon előbb az államilag irányított és ellenőrzött, előfizetési díjakból fenntartott televízió jött létre. Az Egyesült Államokban viszont kezdetben, a magán telefontársaságok mintájára reklámokból fenntartott magántévék voltak. A különbség ekkor a két (közszolgálatinak és kereskedelminek nevezett) modell között az volt mindössze, hogy az amerikai filmeket időnként reklámok szakították meg.