Egy magyar Madridban – Vajda László-portré

2025. augusztus 17. – írta Lénárt András

Vajda László filmrendező – vagy ahogyan a világ más részein ismerik őt, Ladislao Vajda – a több európai országot és négy évtizedet átívelő pályája során nem feltétlenül eredetiségével vagy egyéni stílusával tűnt ki a kollégái közül. Mégsem a véletlennek köszönhető, hogy ma Spanyolországban az egyik legjelentősebb spanyol (és nem magyar!) filmkészítőként tartják őt számon.

Pózba merevedve – Richard Linklater: Nouvelle Vague

2025. május 19. – írta Jakab-Benke Nándor

[Cannes 2025] A platóni idea szerint a művészet az élet utánzása. Linklater új filmje szerint a művészet a művészet utánzása: fullba tolja az omázst a francia új_hullám* alkotói, a korszak akkorisága, na de leginkább nyilvánvalóan Godard előtt. A Nouvelle Vague egy teljesen felesleges, de szeretetfűtötte, ezért szerethető balzsam az idén 65 éves Kifulladásig múmiáján.

Módszer nincs, varázslat van – Enyedi Ildikó: Simon mágus (1999)

2024. szeptember 27. – írta Papp Attila Zsolt

Enyedi Ildikó különös hangulatú, a maga nemében egyedülálló filmjében a csoda szinte észrevétlenül, mondhatni titokban megy végbe – oly módon, hogy maga az alkotás válik mágiává.

Elmélet híján – Lénárt András: Mozgóképes múlt – Közelítések a film és történelem kapcsolatához

2024. szeptember 25. – írta Ritter György

A történelem és a film kapcsolatának ontológiai elemzése izgalmas téma. Többször, többféleképpen foglalkoztak már vele hazai ítészek is. E kapcsolatnak egyik hazai kutatója, az ibér világ egyik ismerője, Lénárt András, aki húsz éve kutatja, boncolgatja jobbnál jobb írásaiban a témát. Régi és új szövegeinek kötetbe rendezése egy átfogó rendszer felvázolásának lehetőségével kecsegtet.

A kassai mozikartell

2024. január 27. – írta Slavomíra Macáková, Sztasko Bianka

Az első világháború után a felvidéki magyar moziműködtetők elveszítették engedélyeiket, amelyeket az új hatalom cseh és szlovák polgárokra ruházott át. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megtorpant volna a (magyar) mozikultúra a régióban. Kassán például az a furcsa helyzet állt elő, hogy az állam öt moziműködtetési engedélyt bocsátott ki, pedig csak három mozi volt a városban. A legkülönfélébb érdekcsoportok csaptak össze a filmszínházakból való részesedésért, ádáz versengésük végigkísérte a helyi mozik két világháború közötti rövid virágkorát. Íme egy epizód a felvidéki mozizás történetéből.

Látni és láttatni – Füzi Izabella: A vurstlitól a moziig. A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896-1914)

2023. február 28. – írta Dózsa Endre

Füzi Izabella könyve sokoldalú alkotás: hiánypótló mozgóképi és mozitörténeti tanulmány, valamint egy behatárolt történelmi periódus vizuális kultúrájának részletgazdag elbeszélése.

A törvény szövedéke – Fehér György: Szürkület (1990)

2023. február 19. – írta Papp Attila Zsolt

Fehér György Szürkület című, frissen restaurált filmje egyszerre társtalan alkotás és egy, a magyar filmművészetben markáns stílusjegyekkel bíró filmnyelvi irány kultikus darabja, de mindenekelőtt – az irodalmi alapművet jegyző Friedrich Dürrenmattot parafrazálva – „a bűnügyi film rekviemje”.

A kínai film első száz évének rövid története (1896–1996) – 3. rész: Az első aranykor

2023. január 21. – írta Könyü Árpád

A harmincas évek progresszív filmesei társadalmilag elkötelezett alkotásaikkal teremtették meg a kínai mozi első aranykorát.

Cinema Paradiso – Steven Spielberg: The Fabelmans / A Fabelman család

2022. november 29. – írta Jakab-Benke Nándor

Steven Spielberg önéletrajzi ihletésű filmje az analóg filmkészítés és mozizás hőskorszakáról nosztalgiával-melegséggel regélő, lassacskán önálló alműfajjá tömörülő memoárok sorát gazdagítja. Gesztusnak gyönyörű, de végig ott motoszkál a kortárs trendeket figyelő nézőben, hogy nem csak egy újabb nekrológ szemtanúja-e.

A kínai film első száz évének rövid története (1896–1996) – 2. rész: A kínai film atyjai

2022. augusztus 27. – írta Könyü Árpád

A nemzeti filmgyártás első lépései viszonylag korán megtörténnek Kínában. A századforduló zűrzavarában előléptek azok a figurák, akik nem féltek a megváltozott világtól és bátran kihasználták a globalizáció lehetőségeit.