Látni és láttatni – Füzi Izabella: A vurstlitól a moziig. A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896-1914)

2023. február 28. – írta Dózsa Endre

Füzi Izabella könyve sokoldalú alkotás: hiánypótló mozgóképi és mozitörténeti tanulmány, valamint egy behatárolt történelmi periódus vizuális kultúrájának részletgazdag elbeszélése.

A törvény szövedéke – Fehér György: Szürkület (1990)

2023. február 19. – írta Papp Attila Zsolt

Fehér György Szürkület című, frissen restaurált filmje egyszerre társtalan alkotás és egy, a magyar filmművészetben markáns stílusjegyekkel bíró filmnyelvi irány kultikus darabja, de mindenekelőtt – az irodalmi alapművet jegyző Friedrich Dürrenmattot parafrazálva – „a bűnügyi film rekviemje”.

A kínai film első száz évének rövid története (1896–1996) – 3. rész: Az első aranykor

2023. január 21. – írta Könyü Árpád

A harmincas évek progresszív filmesei társadalmilag elkötelezett alkotásaikkal teremtették meg a kínai mozi első aranykorát.

Cinema Paradiso – Steven Spielberg: The Fabelmans / A Fabelman család

2022. november 29. – írta Jakab-Benke Nándor

Steven Spielberg önéletrajzi ihletésű filmje az analóg filmkészítés és mozizás hőskorszakáról nosztalgiával-melegséggel regélő, lassacskán önálló alműfajjá tömörülő memoárok sorát gazdagítja. Gesztusként gyönyörű, de végig ott motoszkál a kortárs trendeket figyelő nézőben, hogy nem csak egy újabb nekrológ szemtanúja-e.

A kínai film első száz évének rövid története (1896–1996) – 2. rész: A kínai film atyjai

2022. augusztus 27. – írta Könyü Árpád

A nemzeti filmgyártás első lépései viszonylag korán megtörténnek Kínában. A századforduló zűrzavarában előléptek azok a figurák, akik nem féltek a megváltozott világtól és bátran kihasználták a globalizáció lehetőségeit. 

A kínai film első száz évének rövid története (1896–1996) – 1. rész: Áttekintés

2022. május 30. – írta Könyü Árpád

Kína filmtörténetének kezdeteit feldolgozó sorozatunkkal régi adósságunkat szeretnénk törleszteni a filmbarátok felé. Érthetetlen a téma magyar nyelvű feldolgozatlansága, mivel egy rendkívül izgalmas korpuszról van szó, arról nem is beszélve, hogy a szuperhatalommá vált Kína kultúrájának vizsgálata már több évtizede is aktuális lett volna. 

A szilaj motoros, aki bevette Hollywoodot – Jack Nicholson-portré

2022. április 22. – írta Kovács Patrik

Bár szinte valamennyi figuráját a saját lelkéből „faragta ki”, ő az egyik legsokoldalúbb és legegzotikusabb hollywoodi színész, aki az elmúlt fél évszázadban felbukkant a nagyvásznon. Művészete a hetvenes években bizonyult igazán formabontónak, majd – magával az Álomgyárral együtt – az ő színészi stílusa is egyre konzervatívabbá szelídült, de akárhány vargabetűt is rótt, mindig hajlandónak mutatkozott a megújulásra és arra, hogy meglepetésszerűen rácáfoljon a róla kialakult általános képre. Nyolcvanötödik születésnapját ünnepli Jack Nicholson, az amerikai filmművészet egyik legnagyobb élő legendája. 

Az élet nagy kérdései – Woody Allen: Rifkin’s Festival / Rifkin fesztiválja

2021. december 3. – írta Gyöngyösi Lilla

Woody Allen töretlen lendülettel rendez, a Rifkin fesztiválja azonban csak az ő és a filmtörténet legelszántabb rajongóit célozza.

Matt százhatvan lépésben – Max von Sydow-portré

2021. július 3. – írta Kovács Patrik

Tépelődő Bergman-hőstől a Csillagok háborúja idős világutazójáig, Jézus Krisztustól tettrekész ördögűzőn át a Sátánig, nagy formátumú gazembertől melegszívű családapáig minden filmszerepet eljátszott, ami csak forgatókönyvíró képzeletéből kipattant az elmúlt hetven esztendőben. Max von Sydow, a 20. század egyik utolsó színészbölénye csodamód gazdag, ezerszínű életművet hagyott hátra tavalyi halálával.

Alejandrótól Alejandróig – Kino Latino – Latin-amerikai filmrendezőportrék

2021. június 7. – írta Ritter György

A magyar nyelvű filmszakirodalom 1983 óta adós a latin-amerikai filmkészítők kaleidoszkópjával. Az egykori Prizma folyóirat csapata régi és új filmszakírókat megszólítva próbálta a majd’ negyven éves lemaradást alig 340 oldalban pótolni. E szinte lehetetlennek tűnő feladat során sikerült a hiátust pótolni, s az általánosan leírható trendekről is képet kaphat a filmrendezőportrék olvasója. Árva Márton szerkesztő sokat akart markolni, s nem folyt ki ujjai között a képlékeny massza.