Magyar mesterművek

2016-ban indítottuk útjára a magyar filmtörténet remekműveit (újra)értékelő sorozatunkat, akkor még Magyar százhúszak címmel. A fix Oscar-maratontól eltérően kicsit nehezebb volt kiválogatni, hogy mi is kerüljön a – budapesti tizenkettőnek akkor még pont tízszeresére rúgó – filmtörténeti listára, de sok izzadtság, vér és főleg könny után sikerült szűkíteni a „besztof magyar”-listát. Azóta újragondoltuk a sorozat struktúráját, hiszen rengeteg olyan alkotásunk van, amire az eredeti százhúszas lista összeállításánál nem gondoltunk, azonban megérdemlik az újranézést. Így hát a minden ősszel megrendezett Filmtettfeszt filmtörténeti szekciójával összekötve új nevet adtunk a rovatnak: Magyar mesterművek.

Álomutazás a sötétség mélyére – Janisch Attila: Hosszú alkony (1997)

2024. június 29. – írta

Az 1997-es év magyar filmtermése különösen gazdag volt, meghatározó szerzői filmek és örök közönségsikerek egyaránt debütáltak ebben az évben. Ekkor vonzotta a nézőket a vászon elé a Filmszemle fődíjas filmje, a Csinibaba, és 1997-ben került a mozikba az azóta is (!) nézőrekorder A miniszter félrelép. A Witman fiúk ekkor kapja a legjobb operatőr díját, amely Máthé Tibort illette meg, a rendezői elismerést pedig Janisch Attila vihette haza a Hosszú alkonyért.

A törvény szövedéke – Fehér György: Szürkület (1990)

2023. február 19. – írta

Fehér György Szürkület című, frissen restaurált filmje egyszerre társtalan alkotás és egy, a magyar filmművészetben markáns stílusjegyekkel bíró filmnyelvi irány kultikus darabja, de mindenekelőtt – az irodalmi alapművet jegyző Friedrich Dürrenmattot parafrazálva – „a bűnügyi film rekviemje”.

OK, communist boomer! – Szabó István: Álmodozások kora (1964)

2020. június 13. – írta

Bár a filmkritika és maga Szabó István sem sorolja a legsikerültebb filmjei közé, az Álmodozások kora 55 év múltán is ropogósan friss, szellemes munka, ami olyan nyelven és olyan problémákról beszél, amivel könnyen azonosulhatnak az ún. mai fiatalok. Generációzás, kapunyitási pánik, teszetoszaság: ha ma születne, Reisz Gábor rendezné, és Szabó Benedek írná a zabolátlan álmodozások filmzenéjét.

„Mindenkit le lehet győzni” – Bácskai Lauró István: Gyula vitéz télen-nyáron (1970)

2020. május 10. – írta

Van pár olyan magyar film, amely megelőzte a korát. Nem kérdés, ide sorolandó Bácskai Lauró István rendezése, az idén ötven éves Gyula vitéz télen-nyáron is. A film úgy fordítja fonákjára a búval teli magyar néplelket, mint egy porszívó porzsákját: koszosak leszünk ugyan, de végig azon röhögünk, hogy hogy a fenébe is lehetünk ilyen hülyék.

Szocialista Hollywood – Várkonyi Zoltán: Egri csillagok (1968)

2020. április 18. – írta

Ha létezik tökéletes recept klasszikus történelmi filmez, ennél a produkciónál úgy álltak össze az (egri) csillagok, hogy egy generációkon át fogyasztott termék lett a végeredmény. Alapnak jelen van a legelterjedtebb magyar regény, büdzsé verhetetlen mennyiségben, egy csipetnyi kínos jelenet és egy nagy kanál magyar tehetség. Hogy ez mihez volt elegendő, azt a nosztalgiamáz letörlésével lehet leginkább szemlélni.

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Friss film és sorozat