Tímár Péter: Le a fejjel! Tímár Péter: Le a fejjel!

Félre a fejjel

Tímár Péter: Le a fejjel!

ÉRTÉKELD A FILMET!
Le a fejjel!
Tímár Péter
2005

A Filmtett szerint: 3 10 1

3

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Tímár Péter új filmje olyannyira átlátszó stratégiák termékének mutatja magát a hazai vígjátékpiacon, hogy nyolcezer karakter kétszer is bőven elégnek tűnik a téma kimerítésére – aki ezt a hosszúságot meghaladja, annak az éles kockázatát vállalja, hogy egy humor tekintetében igencsak anorexiás vígjátéknak kerít érdemtelenül nagy feneket.

A Le a fejjel! esetében ugyanis annyira világos minden, hogy alig van miről (tovább)beszélni: Sándor Pál producer felkérte Tímár Péter filmrendezőt Szekér András forgatókönyvének a megfilmesítésére, egy olyan üzlet keretén belül, amelynek a filmtárgy eléggé mellékes elemének bizonyult, és amit aztán hazai sztárok nevébe bugyolálva akarnak eladni minimum százezer nézőnek. Ha kibontjuk ezt a csomagot, elvileg sok-sok humort kellene találnunk benne, de ez nem olyan egyszerű feladat.

A fóti filmstúdió már meglévő díszleteire írt forgatókönyv a középkorba helyezi el az ismert sémák kijátszásából és egymás mellé helyezéséből összeálló történetet, amely egyaránt hasznosítja az álruhába bújt király viszontagságaiból adódó helyzetkomikumot és a családi vígjátéksorozatok poéndramaturgiáját – enyhe monty pythonos rájátszással napjaink világára. Két szálon szövődik a sztori: az egyiknek a királyt alakító Bajor Imre, a másiknak pedig a végletekig lojális pohárnok, Gálvölgyi János a főszereplője. Az ország együgyű uralkodója, aki leginkább a szép boszorkányok személyes „megfenyítése" által gyakorolja hatalmát, házi jósa (Garas Dezső) tanácsára menekül el koldusruhában, egy életére törő összeesküvés elől. Ezt persze maga a hataloméhes jö vendőmondó szervezi, a király után bérgyilkost is meneszt a pohárnok házába, amely az események nyüzsgő centrumává válik: ide fog mindenki begyűlni, aki érdekelt a fejlemények továbblendítésében, illetve megakadályozásában.

Mindeközben bepillantást nyerhetünk a pohárnok középkori kontextusban cseppet sem rendhagyó családi életébe: a tizennyolcadik évét pár nap múlva betöltő Cifka szüzessége elvesztésén mesterkedik (megidézve a bárgyú kamaszkomédiák „hogyan veszítsük el a szüzességünket az érettségi előtt" című problémáját), ezen az áron folytathatja az anyai ágon öröklődő boszorkányszakmát; az idősebb fiú a menő hóhérmesterséget tanulja és gyakorolja úton-útfélen, míg a legkisebb fiú eretnek kísérleteket folytat repülő szerkezetek feltalálása céljából. Az anyuka (Hernádi Judit), aki józan megfontolású fehérnép, titokban panziót üzemeltet a házban, és közben fülig szerelmes rajongója a nagy Lothár hóhérnak, valamint az általa vezetett kivégzőshow-knak. Ezeket kiváltságos alapon, Lothár ajándékának köszönhetően az első sorból szemlélheti három gyerekével egyetemben. Idővel a boszorkánynagymamát alakító, de fiatalos külsejű Murányi Tünde is megérkezik a házba, hogy bájitalának dramaturgiai erejével bonyolítson a helyzeten. Őt követi a király féltékeny felesége cigányasszonynak öltözve, a bérgyilkos Kamarás Iván pedig már napok óta ott lakik, és egy szalmabábun gyakorolja a szerepét. És ne feledjük a Döglégy dögös rollját sem: Ganxsta Zolee a saját megkomponált imídzséhez közel eső Lothár hóhért, egyben a falu bőrszerkós szado-bikáját alakítja, akinek útját felröppenő végtagok és epedő asszonyi tekintetek kísérik. A filmet ez a nem túl bonyodalmas, végső soron a pohárnok atyai és hazafii őrző-védő tevékenységére épülő meseszövés viszi a gyereksorozatokból ismert montázs technikájával egyik helyszínről a másikra, hogy a végén a vérpadra is sor kerüljön. Az ominózus színpadon a pohárnok és a király sorsa Lothár varázsital által generált szeretetétől megfordul, mindenki boldog lesz, a főszereplők visszakerülnek a kezdeti helyzetükbe, a király szerelmes lesz a saját feleségébe, Cifka sikereiről pedig tapintatos adatokat közöl a fáma.

Az indulásból vicces szerepeken túl a következő dolgokon kéne nevetnünk: az álöltözetekből és a szereplők részleges tudásából fakadó félreértéseken, egymás elpáholásán, a bájital okozta „véletlen" fordulatokon, a pajzán jeleneteken, meg az olyan szójátékokon, mint a Cifka-cafka. Egy erényöv felmutatása azonban nem feltétlenül ellenállhatatlan humorú gesztus, mint ahogyan a vasszerkezetre irányuló sokadik szétfűrészelési kísérlet sem, hogy a hóhérmesterségre vonatkozó poénokat már ne is említsük. A film a mindenkori burleszktémát, a hatalom és a kisember konfliktusos kapcsolatát forgatja meg, amely a műfaj szabályai szerint bármelyik történelmi korban egyaránt érvényes lehet: a főszereplő a csetlő-botló, a bonyolultabb viszonyokat már nem átlátó, azok közt vakon navigáló családapa, aki ez esetben, kis szerencsével mégis megússza szárazon. A középkor kontextusának kiválasztása merőben esetleges – az a fontos, hogy a néző a szerepeket és viszonyokat önmagára vonatkoztatva ismerjen rá saját környezetére legfennebb az indokolja, hogy jópofa dolog a hóhér szerepében látni Ganxtát, amint sikamlósan élcelődik a boszorkányok rovására.

A Le a fejjel! ezt a komikus színészek által más szerepekben is képviselt és intertextuálisan megidézett humort játssza újra anélkül, hogy valamit is átírna az örök anyós- és feleségviccek hatásmechanizmusán – amitől aztán az az érzésünk támad, mintha a Négy évszak egy hosszabb bohózatát látnánk hóhérokkal meg a méregárus Dolák-Saly Róberttel megspékelve. Szívünkre tesszük a kezünket: nem valami intellektuális fölény mondatja velünk, hogy unalmas. A lelkünk nyitott a szórakozásra, szereti meglátni a nemes egyszerűben is a szépet és a kacagást – és nézői tapasztalatból tudja, hogy Tímár rendezői tehetsége és talán hatásköre is alaposan le van itt butítva –, de fárasztó neki olyan akadályokkal megküzdeni, mint a csontig rágott poénok hada. Nem szórakoztató, inkább fárasztó filmet láthatunk, ha odafigyelünk, nem pedig végigalusszuk a vetítést: és le merem fogadni, hogy ha szabadjára, úgy értem, az improvizálás keretei közé engedték volna a színészeket, akkor talán inkább alakult volna egy jobb humor felé a film. Nem így alakult, de hát ne beszéljünk tragédiáról, nem lesz kötelező tananyag belőle, aki meg akarja, az úgyis megnézi.

A Le a fejjel! egy üzleti tevékenység produktuma. Ezzel nem szeretnénk azt állítani, hogy a magyar filméletben ne volna meg a helye és a közönsége, és ebben semmi nóvum nincs, filmek ezreinek ez a számítási alapja. Ennek elvileg nem kellene szükségszerűen kizárnia a szórakoztatás minden esélyét, ahogyan itt megesik. Ha van ugyanis valami vicces bája a Le a fejjel!-nek, akkor nem a történetből, és az amúgy sem túl humoros helyzetek végletekig való túljátszásából, hanem magából a marketingstratégiából fakad: a filmet úgy reklámozzák a magyar komédiásélet nézőfedezetű neveivel, mintha csupán annyiról lenne szó, hogy a leperkált belépőjegy áráért megtekinthetjük a nagyokat, mégpedig, de ez már mellékes tény: mozgás közben és középkori kosztümben. Mert nagyjából ennyi lényeg történik a kilencven perc alatt.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

3

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Tőrbe ejtve: Az üveghagyma

    Színes bűnügyi, thriller, vígjáték, 139 perc, 2021

    Rendező: Rian Johnson

  • Guillermo del Toro: Pinokkió

    Színes animációs film, fantasy, musical, 117 perc, 2022

    Rendező: Guillermo del Toro, Mark Gustafson

  • Bardo

    Színes filmdráma, vígjáték, 159 perc, 2022

    Rendező: Alejandro González Iñárritu

  • M3GAN

    Színes horror, sci-fi, 102 perc, 2022

    Rendező: Gerard Johnstone

  • Babylon

    Színes filmdráma, vígjáték, 189 perc, 2022

    Rendező: Damien Chazelle

  • Az ember, akit Ottónak hívnak

    Színes filmdráma, vígjáték, 126 perc, 2022

    Rendező: Marc Forster

  • Taximetriști

    Színes vígjáték, 97 perc, 2023

    Rendező: Bogdan Theodor Olteanu

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat

  • Tőrbe ejtve: Az üveghagyma

    Színes bűnügyi, thriller, vígjáték, 139 perc, 2021

    Rendező: Rian Johnson

  • Guillermo del Toro: Pinokkió

    Színes animációs film, fantasy, musical, 117 perc, 2022

    Rendező: Guillermo del Toro, Mark Gustafson

  • Bardo

    Színes filmdráma, vígjáték, 159 perc, 2022

    Rendező: Alejandro González Iñárritu

  • M3GAN

    Színes horror, sci-fi, 102 perc, 2022

    Rendező: Gerard Johnstone

  • Babylon

    Színes filmdráma, vígjáték, 189 perc, 2022

    Rendező: Damien Chazelle

  • Az ember, akit Ottónak hívnak

    Színes filmdráma, vígjáték, 126 perc, 2022

    Rendező: Marc Forster

  • Taximetriști

    Színes vígjáték, 97 perc, 2023

    Rendező: Bogdan Theodor Olteanu