East Side Stories

Bollók Csaba: THE SUNNY SIDE Hőseinknek, Gavronak és Ginának, deus ex machina megadatik, hogy három korban is megszülethetnek. A mű a századelő, a „virágzó szocializmus", és az új világ korában meséli el Gavro és Gina szerelmi történetét, amelynek tétje a személyes boldogság lehetősége, vagy lehetetlensége a folyamatosan háborúk tépázta balkáni régióban. Török Ferenc: THE FLIP SIDE [...]

Elolvasom a kritikát

Le a fejjel!

Egy nap a király udvari főpapja és horoszkópkészítője (Garas Dezső) rossz hírrel szolgál a királynak (Bajor Imre): a csillagok állása szerint meg fogják ölni, és csak egy módon kerülheti el a véget: ha álruhában elhagyja a palotát. A király megrémül és megfogadja a mágus tanácsát. Koldusruhát ölt és némi kalandos járkálás után a pohárnok (G [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• Kiakaszottam a filmet – Beszélgetés Tímár Péter filmrendezővel
• A humor és a magyar film – Min is nevetünk mi, magyarok?
• Félre a fejjel – Tímár Péter: Le a fejjel!
• Sorstalan játékfilmpaletta – 36. Magyar Filmszemle – Budapest, 2005. február 1–8. – Játékfilmek

Mélyen őrzött titkok

Varró Irma 18 éves, amikor elhagyja az intézetet. Múltjáról annyit tud, hogy talált gyerek. Életében csupán néhány biztos tény van. Terhes. Megkapta élete első lehetőségét: egy takarítónői állást. És megkötötte élete "nagy üzletét", a születendő gyermekért pénzt kap egy béranyákat közvetítő nőtől. De ki ő? Ki volt az anyja? Kutatni kezd sosem látott anyja után [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A Sundance-től a Tribecáig – Kis amerikai fesztivál-történet
• Varró Irma hétköznapjai – Böszörményi Zsuzsa: Mélyen őrzött titkok
• Apám, másnap Tamara! – 35. Magyar Filmszemle – Budapest, 2004. január 26–február 5. – Játékfilmek versenyben szekció

A hídember

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában, és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét, és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála v [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• „Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel
• Öreg rókák, béta és állami költségvetés – Versenyen kívüli játékfilmek szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

Szeressük egymást gyerekek!

Jancsó Miklós, Makk Károly és Sándor Pál egy cikksorozat hatására elhatározták, hogy bemutatják a XX. század végi Budapest életét. A film megrázó és elgondolkodtató módon tárja elénk a magyar társadalom képét. Az alkotók egymást követő novellákban megmutatják a növekvő szakadékot, amely elválasztja a gazdag kerületeket a nyomornegyedektől. Beszélnek az éhségről, amely b [...]

A három nővér

A három nővér Magyarországon él egy szovjet laktanyában, már tizenegy éve. Moszkvába vágynak ugyan, de ideköti őket a megszokás és a tehetetlenség. Apjuk, a dandárparancsnok már meghalt, mégis képtelenek cselekedni, és inkább maradnak a laktanya zárt világában. A cselekmény tehát ugyanaz, csak a helyszín változott...

A legényanya

Történetünk szálai a messzi múltba nyúlnak vissza. Azokba a daliás időkbe, mikor Rátóton kitört a „demokráció". A falu életében a skandalum - vagy csoda - csak ezután következik: egy fiatal falubeli legény, Józsi terhes lesz. A falu elöljárói nincsenek közös nevezőn a tárgyban, hogy vajon szükségük van-e erre a csodára?

Elolvasom a kritikát

Szamárköhögés

Az 1956-os forradalom kitörésekor hihetetlenül izgalmas időszak köszönt be két gyerek életébe. Nem kell iskolába menniük, a felnőttek pedig megbolondulnak: a papa megpofoz valakit, pizsamában szteppel, és levelet fogalmaz Hruscsovnak, a nagymama pedig átlőtt kenyérrel tér haza.

Kapcsolódó cikkek:

• „Reménykedem abban, hogy ez a pálya még nem zárult le” – Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Gyerekszemmel – Gárdos Péter: Szamárköhögés (1987)

Szerencsés Dániel

Szerencsés Dániel és a barátja, Gyuri 1956-ban úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. El is jutnak a nyugati határig, ahol a megbeszélés szerint egy szállodában kell megvárniuk a teherautót, amely átviszi őket Ausztriába. A menekülőkkel telezsúfolt szállóban még utoljára feltehetik maguknak a kérdést: menni vagy maradni?

Kapcsolódó cikk:

• A csapatjátékos – Rendezőportrék: Sándor Pál

Szabadíts meg a gonosztól

1944 telén a Végvári Tánciskola vendégeit szétzavarja egy légiriadó. Adorján András, a ruhatárosnő fia ellop egy kabátot, hogy eladja és az árából megvásárolja Fussbaum Aranka szolgáltatásait. A ruhatárosnő – hogy becsületét mentse – lányával, Zsuzsival, Svéd Ferivel, a sógorával és a fiával útra kel, hogy a kabátot előkerítse. Miközben megméretkeznek a háború poklában, a [...]