Milyen aktív magyar filmes műhelyek működnek Erdélyben, mit forgatnak épp, milyen forrásokhoz férnek hozzá, és hogyan érintették őket 2020 tavaszán a járványügyi korlátozások? Sorra kérdeztük őket, ebben a részben olyan fiatal alkotók válaszolnak, akik megrendelésre dolgoznak az értékteremtés és a gazdasági fenntarthatóság között egyensúlyozva.

Rec-Cont Film Productions + VideoPoint, Sepsiszentgyörgy

Kató Zsolt és Dobondi A. Lehel 2008 februárjában alapította a Rec-Cont Film Productions filmkészítő céget, amely jelenleg reklámfilmeket, dokumentum- és természetfilmeket, etűdöket gyárt elsősorban romániai megrendelőknek Bakó Kincső 2019-ben start-up pályázat segítségével indult vállalkozásával, a VideoPointtal közreműködésben.

A csapat többek között hagyományos mesterségekről készített hét részes dokumentumfilm-sorozatot a Háromszéki Közösségi Alapítvány megrendelésére, a Shagya Lovasklub és a Romániai Máltai Szeretetszolgálat felkérésére a roma gyerekek felzárkóztatását célzó sepsikőröspataki lovas oktatásról forgatott bemutatófilmet, amelynek egy lólopásról szóló áldokumentumfilm is része, legutóbb bemutatott filmje pedig az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 természetvédelmi területről szól, megrendelője a Vinca Minor Egyesület és a Berecki Magánerdészet. Munkáik többsége azonban nem háromszéki ügyfeleknek készül.

„Cégünk arra törekedett mindig, hogy ne sok apró munka szabdalja fel az évi energiánkat, hanem hosszú lefolyású munkákat vállaljon, ahol a filmeket lehetőség van csiszolni, és van megfelelő technikai stáb. Ennek az igénynek az eredménye az lett, hogy nagyon kevesen maradtak, akik bekopognak hozzánk, viszont jóval kiforrottabb kérésekkel” – mondta Kató Zsolt. Tapasztalata szerint a szervezetek, vállalatok többsége azért rendel filmet, mert ezt látja a környezetében, de nehezen tudja meghatározni, hogy mi a pontos célja vele, ugyanakkor nincs tisztában azzal sem, hogy az általuk kiválasztott filmes példák milyen költséges technikai háttérmunkát igényelnek. „Mindig meg kellett győzni őket, hogy nem csalók vagyunk, hanem olyan emberek, akik arra vágynak, hogy egyedi ötleteket valósítsanak meg, és ne egy újabb ,haszontalan’ mozgóképet készítsenek” – mesélte a filmes cég vezetője.

Kató Zsolt eleinte olyan filmes műhelyt tervezett, ahová egyre több fiatal szakembert tud alkalmazni, de nagyon hamar kiderült számára, hogy Sepsiszentgyörgyön és térségében ez nem fenntartható modell, ehhez nincs elég megrendelő. A két cégnek együtt most három állandó alkalmazottja van, a stáb további tagjait pedig az egyes projektekre szerződtetik. A megrendelőktől kapott összeg nagy részét sokáig a stábtagok és a technika bérlésére költötték, ezen enyhített a VideoPoint vállalkozással nyert start-up pályázat, amelynek 85 százalékát technikai fejlesztésre fordították, így most kevesebbet kell a felszerelés bérlésére fordítani.

12 év alatt sikerült elérni, hogy a céget olyan intézmények, alapítványok, egyesületek, márkák keressék meg, amelyeknek van kapacitása igényesebb munkák megrendelésére, ez azonban „nem hoz annyit a cégeknek, hogy nyugodtan hátradőlhessünk” – állapította meg Kató Zsolt. „Mindig hullámzunk. Ki vagyunk téve a megrendelői réteg széljárásának, igaz, ezt a fajta utat mi magunk alakítottuk így” – tette hozzá. „Ha minden munkát elvállalnánk, és nem vágynánk az értékes, kreatív munkákra, akkor jobban keresnénk. De akkor teljesen kiégnénk. Addig igyekszem csinálni, míg örömömet is lelem benne” – mondta a filmes.

Kató Zsolt szerint a koronavírus-válság hatásai később körvonalazódnak majd, a két jelenlegi projektjüket, amelyeket 2021 második felében terveznek lezárni, egyelőre ez nem érinti, csak annyiban, hogy a forgatást júniusra halasztották.

Picture Lock, Székelyudvarhely

László Barna 2017-ben indította el Picture Lock nevű vállalkozását, amelynek fő profilja a rövid vizuális anyagok gyártása, elsősorban reklámfilm-készítés. A kezdő lépések után 2019-ben Simó Ibolyával együtt nyolc reklámfilmet készítettek el erdélyi megrendelőknek.

Az indulásban a StartUp Nation program keretében nyert vissza nem térítendő támogatás segített, ebből sikerült felszerelést vásárolni. „Az volt a legkeményebb megkötés, hogy három évig kell vinni két alkalmazottal a céget, ami nem is olyan egyszerű” – mondta László Barna, hozzátéve, hogy ez előny is volt, mert arra voltak kényszerítve, hogy dolgozzanak. Első munkájukkal saját szolgáltatásukat reklámozták. „2019-ben elég jól beindult a reklámfilm-készítés, annak köszönhetően is, hogy ezt a filmet látták, és a különleges világa tetszett az itteni vállalkozóknak. Egyik munka hozta a másikat. Próbáltunk inkább kevesebbet vállalni, és azt igényesen elvégezni” – mesélte a rendező-operatőr.

Miközben László Barna és Simó Ibolya saját dokumentumfilmjeiken is dolgoztak (Simó Ibolya munkáiról itt írtunk, László Barna Isteni kéz című filmjét pedig márciusban a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be) egymás után forgatták a reklámfilmeket, amelyeket eleinte együtt, később felváltva rendeztek, helyi színészek, és az egyelőre Budapesten zajló utómunka kivételével helyi stábtagok közreműködésével. Egy év alatt magunk köré tudtunk építeni egy kisebb csapatot, akiket projektenként fel tudunk kérni” – mondta László Barna, aki hosszú távon is Erdélyben képzeli el a szakmai életét.

„Itt nincs kialakulva a piac, nincs hagyománya a reklámfilm-készítésnek. Amiről tisztán látják, hogy profitjuk lesz, abba fektetnek inkább. A reklámfilm pedig egy elég nehezen megfogható dolog. Viszont ha látnak jó példákat, akkor beindul a fantáziájuk, és akkor kaphatók arra, hogy imidzset építsenek a cégüknek. Próbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a megrendelőinknek megfeleljünk, és jó filmeket készítsünk” – magyarázta a cégvezető.

A járvány miatt több munkájukat visszamondták, elhalasztották, de már májusban elkezdtek dolgozni a Transylvanian Speed Shop új videóján, ami a My Way folytatása lesz, egy másik autóval. „Azt csináljuk, amit tanultunk, és amit szeretünk. Még azt kell kitalálni, hogy üzletileg ez hogy tud kifizetődőbb lenni, hogy tudnánk az embereket is jobban megfizetni. Amit tavaly elvégeztek, az is sokkal többet ért, mint, amit kaptak érte” – hangsúlyozta László Barna.

A dokumentumfilmes és reklámfilmes munka szerinte nagyon különbözik, a „filmkészítés két pólusa”, de ki is egészítik egymást: „először dokumentumfilmet kezdtem el forgatni, és négy év után még nem fejeztem be, a reklámfilm viszont ilyen szempontból nagyon jó, be tudod fejezni, van egy sikerélményed, ez erőt tud adni neked” – mesélte.

VakukFilms, Csíkszereda

A VakukFilms Csont Zsombor és Török Tihamér közös projektje. A két egyéni vállalkozó 2008-ban kezdett el együtt animált videókat készíteni megrendelésre. Ebben a felállásban Tihamér készíti a grafikát, Zsombor pedig a forgatókönyvet, storyboardot, és mindketten animálnak.

„Az egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy a megrendelt videók mellett személyes videókat is készítsünk, vagy a megrendelt videókat tereljük olyan mederbe, hogy akár fesztiválfilm is lehessen belőlük, ez párszor sikerült is” – mesélte Csont Zsombor. Egy típusházakat építő cégnek készült sorozatuk egyik része szerepelt a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, és közönségdíjat nyert a Très Courts filmfesztiválon, a Planet_ RO2012 című rövidfilmjük pedig több fesztiválon szerepelt, és szintén díjazták a Très Courts-on.

A kezdeti lendületet az adta, hogy a Google elkezdte feljebb rangsorolni a videókat is tartalmazó weboldalakat, így megnőtt az igény az animált videókra, az ún. „explainerekre”, magyarázó videókra. „A fő megrendelő egy kolozsvári szoftvercég, neki köszönhetjük a VakukFilms létrejöttét, még most is érkezik évente 1-2 megrendelés tőlük. A VakukFilms virágkorában, 2009 és 2015 között főleg Amerikából, Németországból érkeztek megrendelések, de készítettünk egy hosszabb sorozatot egy brit applikációnak, magyarországi, dél-afrikai, görög megrendelőnk is volt” – sorolta Csont Zsombor.

Az animációs rendező szerint mára ez a trend lecsengett, de a két alkotó – más projektek mellett – továbbra is dolgozik együtt, és gondolkodik közös animációs projekteken. Mint mondják, „sosem volt róla szó hogy a VakukFilms-et vállalkozássá fejlesszük, szeretnénk megmaradni a filmkészítés izgalamainál, a vállalkozók másként izgulnak”. Csont Zsombor szerint egyébként a visszajelzések közül a „legjobb érzés, ha egy moziteremnyi embernek működik a filmed, nevetnek a poénokon, amin ott nyűgöltél, senyvedtél hónapokig”.

Ami a koronavírus-járvány hatásait illeti, a filmkészítő azt mondta, emiatt esett már el nagyobb megrendeléstől, másrészt az animációs életformához hozzátartozik az elszigetelődés, ez nem hozott nagy változást számára.

Sharp Production, Csíkszereda

Gergely-Schmidt Kriszta és Gergely Szilárd 2014-ben önerőből hozta létre a Sharp Production nevű vállalkozást. Eseményfilmezéssel kezdték, emellett ma már reklámfilmeket, zenés videoklipeket és animációt is készítenek, és a jövőben utóbbi háromra fektetnének nagyobb hangsúlyt, illetve kisjátékfilmeken is dolgoznának.

„Az első pár év döcögős volt, aztán elég jól beindult az aktivitás. Egy évvel ezelőtt nyertünk egy StartUp Plus pályázatot, amely nagyon komplikált és bürokratikus folyamat volt, és csak most kezdünk a végére járni, de ennek köszönhetően sikerült lecserélni, és kibővíteni a teljes szerkónkat a legújabb felszerelésre” – mesélte Gergely-Schmidt Kriszta. A házaspár idővel szeretne állandó „nagyobbacska“ stúdióhelyiséget, és a csapatot is bővítené.

Jelenleg cégektől, egyesületektől és intézményektől is kapnak megrendeléseket, elsősorban Hargita megyéből, de az egész országból, sőt külföldről is. Dokumentumfilmet készítettek például egy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó nemzetközi egyesület munkájáról, végigkísérve a munkatársakat Európa egy részén, régi partnerei a Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak és a Székelyföldi Motoros Találkozónak, rendszeresen filmeznek sportrendezvényeket is, de van olyan „kevésbé izgalmas, de jobban jövedelmező” munkájuk is, mint a munkavédelmi filmek készítése egy nagy cég részére.

Gergely-Schmidt Kriszta szerint a változatos megrendeléseknek is köszönhető, hogy a vállalkozás fenntartható, decens megélhetést biztosít, úgy, hogy nem is fektetnek nagy erőfeszítést a cég reklámozásába, mert az új megrendelések nagy részét korábbi kliens ajánlása nyomán kapják. Eddig legalábbis így működött, de a vállalkozás nagyon nehéz 2-3 hónapnak néz elébe a filmes szerint: „Ez a járvány betette a kaput, hiszen jövedelmünk nagy részét az eseményfilmek jelentették, amikkel le voltunk fedve egész évre, most viszont az előrelátható időszakra mindent töröltek. De nem csak az eseményekkel van így, minden más területen is megállt az élet. Az év elején elkezdett projektjeink mostanáig még eltartották a céget, viszont ezek most már elfogytak, új megbízások nincsenek, és úgy néz ki, nem is lesznek a közeljövőben. A sok sajtó-porverés ellenére úgy gondoljuk, az állam semmiben nem segít, s ezért lehet, hogy fel kell függesszük átmenetileg a tevékenységünket, fizetetlen szabadságot vegyünk ki, hiszen a havi adó is már nagy spórlást jelent.”

What's in the Box Productions, Marosvásárhely

A What's in the Boxot 2017 novemberében alapította Márton László, 2018 januárjában csatlakozott hozzá Sáji Róbert. A műhelyben főként videoklipek és reklámfilmek, illetve online marketingvideók készülnek. „Az indulásban sokat segített, hogy egy hullámhosszon vagyunk, félszavakból értjük egymást, és azért dolgozunk a kamerával, mert szeretünk, és nem azért, mert sok pénzre tehetünk szert. De persze nem elhanyagolható az sem, hogy a szabadúszóként nagyon sok mindent megtapasztaltunk az erdélyi mozgóképes életből” – fogalmaztak a filmesek.

„Bár papíron kétfős csapat vagyunk, az esetek nagy részében ugyanazokkal az emberekkel dolgozunk együtt. Gyakran kibővül a csapat Benkő Orsolyával (sminkes), György Leventével (gyártásvezető), Kulcsár Hunorral (operatőr/vágó), Püspöki Adéllal (díszlettervező)” – ismertették a tágabb csapatot.

A What's in the Box Productions erdélyi vállalkozásoknak és zenekaroknak dolgozik, közülük visszatérő megrendelő a Bird Music Records, a Bagossy Brothers Company, az Onlike Content Marketing Agency és a Smuff online webáruház.

A csapat a cégalapítástól kezdve a minőséget tartja szem előtt, saját elvárásaikhoz pedig fokozatosan kerülnek egyre közelebb, többek között azzal, hogy nem sajnálnak technikai felszerelésbe fektetni. „Egy-egy projekt során mind több és több stábtagot kell bevonnunk, a megrendelőink és mi magunk is egyre magasabbra tesszük azt a bizonyos lécet. Még távolról sem értük el a kitűzött célt, de az irány az mindenképp jó, és a haladás üteme is megfelelő” – mondták. „Az értékteremtés a célunk, még úgy is, hogy ez gazdaságilag nehezen fenntartható” – szögezték le.

Munkájukra a visszatérő vagy nem visszatérő megrendelők jelentik az egyértelmű feed-backet, és „ebben a kattintás- és lájkvadász világban” a YouTube-nézettség, a Facebook-megosztás.

A forgatásmentes karanténidőszak alatt elindult a cég új honlapja, az irodában helyükre kerültek a polcok, és több idő jutott projekt-előkészítésre, kísérletezgetésre. „Hosszú távon, a gazdasági elemzők prognózisát mantrázva, arra készülünk, hogy kevesebb videoklipre lesz igény, mert a fesztiválszezon csirájában való várható elfojtása a zenekarok bevételeire is óriási hatással lesz. Azonban azt tapasztaljuk, hogy a reklámfilmek iránt nőtt az igény. A cégek most a korábbiaknál fontosabbnak tartják, hogy reklámozzanak, elméletben tehát tudják, hogy az árut/terméket promózni kell, az nyilván más kérdés, hogy lesz-e keretük erre” – mondták a válság hatásairól.

Gavart, Kolozsvár

A 2013 óta működő Gavart fő profilja a reklám célú filmes és fotós tartalmak gyártása a rövid portréfilmektől a 360 fokos 8K felbontású VR-filmekig. Jelenleg négy belső és tíz külső munkatársa van, megrendelőik pedig helyi vagy romániai fiókvállalattal rendelkező szervezetek, a kis cégektől a nemzetközi nagyvállalatokig.

Mielőtt elindították volna a vállalkozást, Kalamár Gábor és Vali Turean kedvtelésből, szabadidejükben filmeztek és fotóztak állandó munkahelyeik mellett. Egyik első reklámvideóik a Sapientia EMTE számára készült, ahol Kalamár Gábor a Rektori Hivatal fő PR-osaként dolgozott. „Olyan vírusvideókat készítettünk, amelyek abban az időben, a YouTube nézettségi számok alapján Kelet-Európa legnépszerűbb egyetemi reklámvideóinak számítottak” – mesélte a Gavart kreatív vezetője.

Mint mondta, már a cégalapítástól az volt a legfontosabb számukra, hogy bármi is történjék, mindig örömmel és profin végezzék a munkájukat. „Azt hiszem ez össze is jött, legtöbbször a családjainkkal töltött idő rovására” – jegyezte meg. „Nagy segítség volt még az első években, hogy kollégámnak, de főleg a végtelen türelmének köszönhetően megtanultam magabiztosan románul beszélni, ami elengedhetetlen volt a cég építésében” – tette hozzá Kalamár Gábor.

A legfontosabb visszajelzés az, amikor a kliens nem akar módosítást a leadott munkában, és továbbajánlja, vagy újabb munkákkal bízza meg a csapatot, mondta a cégvezető. „Persze roppant örülünk, amikor egy szakmabeli megdicséri a munkánkat vagy olyan klassz helyen írnak rólunk, mint a Filmtett” – fűzte hozzá.

A Gavart nem érezte meg a járvány negatív hatását, hiszen több hónapra való utómunka állt előttük. Még jól is jött a vállalkozásnak ez az időszak. „Olyan tevékenységekre tudtunk most időt fordítani, amikre a nagy hajtásban eddig nem volt lehetőségünk. Újraszerveztük a cég struktúráját, a szervezet brandjével foglalkozunk, optimizáljuk a munkafolyamatokat, új szoftvereket tanulunk, online workshopokon fejlesztjük tudásunkat és nem utolsó sorban több időnk van pihenésre” – részletezte Gábor, aki szerint hosszú távon sem zsugorodik a reklámpiac, az egyre szélesedő online térnek köszönhetően folyamatosan növekszik a minőségi vizuális tartalomra való igény.

Focusfrog, Kolozsvár

A 2012-ben indult Focusfrog elsősorban televíziós és online felületekre gyárt videós tartalmakat, például dokumentumfilmet, televíziós műsort, híradós riportot, reklámot, animációt. A vállalkozás elindításában egy videokamera vásárlása segített, és az, hogy a szakmában igény volt számlaképes munkaerőre. Jelenleg két alkalmazottja van, de az egyes projektekben külső munkatársakkal – művészekkel, rendezőkkel –, vagy más cégekkel is együttműködik.

A Focusfrog „embert és gépet próbáló két év végére” tett pontot közvetlenül a koronavírus- válság kezdetén. „Vig Emesével együttműködésben ekkor fejeztük be az Iskola Alapítány számára a Magyarok Romániában – száz év történelem című nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatunkat (az első rész itt nézhető meg). És bizony annak ellenére, hogy rengeteget tanulhattunk a sorozat elkészítésének folyamatából, két év munka után már nagyon fontos volt egy kisebb szünetet tartani” – mesélte Varró-Bodoczi Zoltán cégvezető.

Mint mondta, a cég megrendelői között több visszatérő külföldi magánszemély és kisvállalkozás van, ritkábban helyi cégek, egyesületek is fordulnak hozzájuk, a cég fő megrendelője jelenleg pedig a maszol.ro hírportál, de a járvány kezdete óta nagyon visszaesett az innen érkező felkérések száma. A korlátozások nem érintették viszont a csak utómunkára szóló megrendeléseket, sőt új munkára is igényt teremtettek, olyanokra, mint például a János Zsigmond Unitárius Kollégium karanténvideója.

Varró-Bodoczi Zoltán tapasztalatai szerint Erdélyben a konkrét fikciós filmkészítés, mint életforma nagyon nehezen elképzelhető, a filmes szakon végzett magyarok közül sokan továbbtanulnak Budapesten, és nagyon kevesen térnek haza, akik pedig hazatérnek, azoknak többsége nagyon hamar a reklámpiacon próbál lehetőségeket találni. Véleménye szerint az animációs alkotók azok, akiknek jó megoldás lehet Erdélyből dolgozni. „Ami engem is többnyire érint, az a televíziós és online tartalomgyártás. Úgy gondolom, ha valaki megfelelő piaci érzékkel rendelkezik, és képes magának egy jó potenciális megrendelői kört is kialakítani, amiben nagy hangsúlyt fektet a helyi vállalkozókkal, alapítványokkal és egyesületekkel való viszonyra, akkor képes egy fenntartható életformát kialakítani. Úgy gondolom, hogy rengeteget veszített a cégem azáltal, hogy erre soha nem fektettem megfelelő hangsúlyt” – magyarázta a filmes, hozzátéve, hogy ha fenntartható is lehet ez az életforma, az nem biztos, hogy stresszmentes is.

A járvány okozta válság hosszú távú hatásai nem egyértelműek a cégvezető szerint. Elképzelhető, hogy visszaesik a megkeresések száma, de az is, hogy a korlátozások enyhülésével minden elmaradt projektet pótolni igyekeznek majd, és emiatt zsúfolt időszak várható. „Mi mindenesetre próbálunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez, és kihasználni a szabadidőt – amiből most sincs annyi, mint kellene – egy számunkra új online videós szolgáltatás hátterének megteremtésére” – összegzett Varró-Bodoczi Zoltán.

Fox In The Box, Kolozsvár

A 2011-ben indult Fox In The Box elsősorban animációval foglalkozik, de videoprojekteket, grafikai munkákat is vállal, megrendelői nagyobb, romániai székhellyel is rendelkező, főleg az IT szektorhoz tartozó cégek.

Alapítói – akkor frissen végzett egyetemisták – eleinte szabadúszóként vállaltak munkát, amíg a megrendelések mennyisége meg nem kívánta, hogy céget jegyezzenek be. „Egy időben voltak alkalmazottak is, de jelenleg minden projekt- és kollaborálás alapon működik, hasonlóan a filmgyártáshoz. Ennek előnye is van és hátránya is, de ez a szakma nem egy gyár, nagyon sok üresjárat is van. Másrészt nagyon sokan, akikkel dolgozunk, hallani sem akarnak 8 órás munkanapról” – mondta el Maki Ferenc cégvezető.

Az animáció-készítésnek ez az ága szerinte további lehetőségeket tartogat. „Mi határidőre és mindig sürgősen oldunk meg kommersz célzatú projekteket. Ebből kell kihozzuk a legtöbbet. Inkább garázsstúdió vagyunk, annak előnyeivel és hátrányaival” – írta le a műhelyt Maki Ferenc. Mint megjegyezte, hogy arra törekszenek, hogy a kliens mellett ők maguk is elégedettek legyenek egy-egy munkával.

„Egyelőre kerül munka, de egyértelmű, hogy az események, videózások egyelőre kiestek” – mondta a járványhelyzetről a cégvezető, hozzátéve hogy az animációs munkájat ez szerencsére nem érinti. 

Zoom Studio, Kolozsvár

Miután több mint tíz évig foglalkozott animációval szabadúszóként, alkalmazottként és oktatóként, Kassay Réka 2019 áprilisában elindította Zoom Studio nevű animációs vállalkozását. „Eddigi munkáink között volt videoklip, magyarázó videó, termékbemutató, de nem csak önálló filmecskéket készítünk, hanem más műfajokban alkalmazott animációkat is: intrót vagy betétet videókhoz, logó animációt, hátteret színházi előadáshoz” – mondta el a cégvezető.

Az elindulásban egy start-up pályázaton nyert vissza nem térítendő támogatás segített. „Ezzel a cég működésének első évét nagyjából tudtam fedezni, így sok mindent meg tudtunk valósítani nagyobb anyagi befektetés nélkül. Mivel nemrég járt le az egy év, most következik a kritikusabb időszak, amikor saját erőforrásainkból kell fenntartani ugyanezt a szintet. Három alkalmazott van a cégben, Buzási Gyopár, Vicsi Judith és jómagam, és az egyik követelmény a pályázatban, hogy fél évig nem csökkenthetjük a munkaórákat, a fizetéseket. Illetve most, a rendkívüli helyzetre való tekintettel, ebben tettek némi engedményt, de továbbra is hárman dolgozunk” – részletezte Kassay Réka. A csapat fenntartása hosszú távon azért is fontos, mert nagyon sok idő megy el a tervezésre, menedzsmentre. „Valaki folyamatosan kell dolgozzon azon, hogy legyen munka, és valaki meg folyamatosan meg is kell csinálja” – érvelt.

Az animációs rendező arra törekszik, hogy cége hosszú távon stabil maradhasson, de úgy, hogy közben jó projektekben vehessenek részt és a megrendelések mellett saját ötleteit is megvalósíthassa a csapat. Ennek érdekében indulnának pályázatokon is, és nem csak filmkészítésre keresnének támogatást, hanem egyéb, közösségi jellegű projektekre is, például workshopok szervezésére. Megrendelőik jelenleg nagyon változatosak, IT-cégektől kezdve kisebb vállalkozásokon, zenészeken és kulturális intézményeken át a civil szervezetekig. „Az is jellemző, hogy nem direkt a megrendelőkkel dolgozunk: volt már egy olyan munkánk, amibe filmesek vontak be, és olyan is, amibe grafikusok. Tulajdonképpen az eddigi legnagyobb megrendelőink ilyeneken keresztül jöttek, mert mi még elég fiatalok vagyunk a piacon, a partnereknek pedig már van stabilabb vevőkörük” – magyarázta Kassay Réka.

A cégvezető eddig a visszajelzésekre a legbüszkébb. „Nagyon sok energiát teszünk abba, hogy az, aki hozzánk fordul, boldog legyen azzal, amit nyújtunk, és ezt nem csak a végső »terméknél« tartjuk szem előtt, hanem az egész munkafolyamat során, a kommunikációban” – magyarázta. Tapasztalata szerint a kliensek többsége értékeli, ha az eredeti elképzelést nem csak végrehajtják, hanem új megoldásokat is javasolnak hozzá.

A koronavírus-válság hosszú távú hatása Réka szerint nehezen bemérhető. „Az is elképzelhető, hogy a globális válság miatt sok marketingeszközt visszafognak most, ahol csak tudnak, vágnak a költségvetésből. De az is lehet, hogy felértékelődik az animáció szerepe, mert azt könnyebb otthonról, a jelenlegi körülmények között is megvalósítani, mint egy forgatást” – mondta. Mindkét esetre volt példa a cég életében: „legújabb munkánk, a Rúzsa Magdinak készített videoklip azért lett animáció, mert nem tudtak forgatni. Igaz, márciusban két projektünk is elmaradt, mert mindkettő élőben lett volna bemutatva nagyobb közönség előtt, és egy olyan megkeresés is volt, amit végül a válságra, költségcsökkentésre hivatkozva utasítottak el. Viszont, amikor a klipet készítettük a magyarországi partnerrel, a Remarkerrel együtt, akik minket megkerestek a munkával, akkor tapasztalhattuk, hogy teljesen jól működik ez távmunkában is” – beszélt az online-ban rejlő lehetőségekről Kassay Réka.