A kötet átfogó képet nyújt Macskássy Gyula munkásságáról és életművéről, átlátható, praktikus és szép kiadvány. Még az is örömmel fogja forgatni a lapjait, aki nem rajong az animáció iránt, mert olyan mintha, egy pazar minőségű, nagy albumot lapozgatna, melyben a kép és a szöveg egyformán fontos.
Rögtön az előszóból megtudjuk, hogy a kötet megjelenését néhány évvel ezelőtt a művész lánya, Macskássy Kati kezdeményezte, halála után Orosz Anna Ida és Orosz Márton vette át a feladatot, hogy elkészülhessen ez a monográfia. A könyv másik „előszavát” Jankovics Marcell írta, ő Macskássyval kapcsolatos, személyes emlékeit eleveníti fel.
A könyv szerkezete jól átlátható, négy fejezetből áll, melyek a rajzfilmkészítés sorban következő fázisai alapján lettek elnevezve (Kulcsrajzok, Fázisrajzok, Kifestés, Hátterek). Az első fejezetben Macskássy animációs munkáiról olvashatunk tanulmányokat. Orosz Márton nagyon sok forrást használt a művész reklámfilmjeíről írt szövegéhez, melyből kiderül, hogy Macskássy már a gimnáziumban saját rajzaival illusztrált diáklapot szerkesztett. Testvére, Macskássy János is betársult, a Diák szem című lapjuk tudatosan utánozta a korabeli újságok formai sajátosságait. Macskássy illusztrációit és humoros elbeszéléseit több helyen is díjazták, de ami igazán érdekes, hogy a korszak egyik legjelentősebb alkalmazott grafikai folyóirata, a Gebrauchsgraphik 1928-ban beszámolt az akkor még gimnazista fiú terveiről. A szerző bemutatja a Bortnyik Műhelyt, ahol Macskássy tanult, majd leírja, hogyan alakult meg a Coloriton, mely az első színes reklámfilmeket gyártó stúdió volt Európában. A stúdiót Macskássy Halász Jánossal – aki később John Halas néven váltt ismertté a birt animációs film egyik megteremtőjeként – és Kassowitz Félixszel együtt alapította. A Coloriton reklámfilmjei népszerűek voltak, mert megidézték az átlagos mozinézők háztartásának hangulatát. Halász emigrálása után felbomlott a Coloriton és megalakult a Macskássy-Szénásy Stúdió, Szénásy György részvételével. Ebben az új felállásban a stúdió bábfilmeket is készített, és a stop-motion technikát is elsajátította. Orosz Márton végigmegy a teljes életművön a reklámfilmek mentén, összefoglalja a háborús évek, a koalíciós évek és az államostás időszakát, majd a Pannónia Filmstúdióban készült reklámokkal zárja tanulmányát.
A reklámfilmeken „kitanult” Macskássy 1951-ben elkészíti A kiskakas gyémánt félkrajcárját, az első színes magyar rajzfilmet. Ezzel egy új korszak kezdődik Macskássy munkásságában;ezt a fejezetet Varga Zoltán tárgyalja a kötetben. A szerző a Macskássy-mesefilmeket több szempont szerint is csoportosítja és elemzi: a konfliktustípusok, kihívások és szerepkörök alapján, a filmben szereplő állatok és emberek alapján, valamint a természetfeletti mozzanatok használata alapján. A mesefilmek vizsgálatában a stilisztikai kidolgozás is kiemelkedően fontos kérdés, ugyanis ezek a mesék megragadhatóak a Disney-hagyomány felől, de közben felülírják azt. Az okos lány című mese vízválasztó pontot képez a Macskássy-életműben: az animáció tárgya maga a mese mint műfaj, a történeten belül a rendező dekonstruálja a mesét, felfedi annak mozgató rugóit, majd újra összerakja. Azt ezt követő mesék már egy másik korszakhoz tartoznak, és megelőlegezik a magyar animáció aranykorát.
Orosz Anna Ida Az okos lány után készült filmeket elemzi, a Macskássy-Várnai duó gegfilmjeit veszi sorra. A szerző összefüggéseket keres az egyetemes animácó történeti mozzanatokkal, ennek fényében helyezi el Macskássy korszakváltó munkáit. A szemléletváltás első filmje A ceruza és a radír című rajzfilmes önrelfexió, az „El a naturától!” vált ekkoriban Macskássy jelmondatává. Ezekben a filmekben a 20. századi avantgárd művészet újfajta perspektíva ábrázolása jelenik meg, amelyben a teret is másképpen mutatják be. A formák leegyszerűsítése, a tárgyiság hangsúlyozása kerül előtérbe. Ekkor születtek meg a ma is jól ismert, minimalista Macskássy-filmek, melyekhez a figurákat Várnai György tervezte.
A kötet második fejezetében Macskássy további tevékenységeit járják körül a szerzők: Bakos Katalin a Macskássy-plakátokról írt összefoglaló elemzést, Bíró Ferenc a művész által vezetett rajzfilmműhelyből kikerült tizennégy diafilmet mutatja be. Az animációs filmek esetében a hangnak nagyobb szerepet tulajdoníthatunk, mint az élőszereplős filmekben. Kurutz Márton a Macskássyak állandó zeneszerzőjéről, Ilosvay Gusztávról készített portrét a fejezet zárásaként.
A harmadik fejezet két, nyomtatásban először olvasható Macskássy-tanulmányból áll: A rajzfilm és A reklámfilm. A negyedik fejezetben Macskássy Kati szüleiről szóló visszaemlékezése áll, valamint és Kurutz Márton írása a Macskássy-hagyatékról. Macskássy Kati szövege személyessé teszi, közel hozza Macskássy alakját és munkáit, Kurutz Márton pedig lezárja a kötetet a hagyaték összegzésével.
Külön kell beszélnünk a könyv gazdag képanyagáról és formájáról. A kötet első ránézésre fotóalbumszerű, még a formája is a fotóalbumok négyzet alakú mintáját követi. Jól esik kézbe venni ezt a színes könyvet, forgatni a lapjait, olvasni a szövegeket és a képeket egyaránt. Az animációkból találunk állóképeket, festett celleket, háttereket, karakterterveket, filmcsíkokat, ezt kiegészítik a Macskássyról és munkatársairól készült fényképek, képes forgatókönyvek, levelek, személyes tárgyakról készült fotók, de még egy garden partira szóló frappáns meghívót is elolvashatunk, melyet Macskássy írt-rajzolt.
A könyv Macskássy születésének 100. évfordulójára jelent meg 2013-ban, de a DVD-melléklet az idén készült el, az így kiteljesedett monográfiát a 2015-ös KAFF-on mutatták be. A DVD-re animációs reklám-, mese- és rövidfilmek kerültek fel időrendi sorrendben. A filmek felkutatása és felújítása sok időbe telt, a munkálatok a MaNDA-ban zajlottak.
Macskássy Gyula – animációsfilm-rendező, tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője (szerk. Macskássy Katalin, Orosz Anna Ida, Orosz Márton) Kiadja: Utisz Grafikai Studió, 2013, Budakeszi és Magyar Nemzeti Filmarchívum – DVD, 2015