Elmélet híján – Lénárt András: Mozgóképes múlt – Közelítések a film és történelem kapcsolatához

2024. szeptember 25. – írta Ritter György

A történelem és a film kapcsolatának ontológiai elemzése izgalmas téma. Többször, többféleképpen foglalkoztak már vele hazai ítészek is. E kapcsolatnak egyik hazai kutatója, az ibér világ egyik ismerője, Lénárt András, aki húsz éve kutatja, boncolgatja jobbnál jobb írásaiban a témát. Régi és új szövegeinek kötetbe rendezése egy átfogó rendszer felvázolásának lehetőségével kecsegtet.

„A jövőből jöttünk, és hidd el nekünk, hogy nagy gáz van!” – Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood

2023. május 31. – írta Papp Attila Zsolt

Zágoni Balázs szívének kedves korszakot választott időutazós kalandregénye témájául: vállalása, hogy közelebb hozza a mai fiatalokhoz a magyar némafilm hőskorát.

Aki halkan felvágta a szemeket – Intermediális találkozások. Tanulmányok Pethő Ágnes tiszteletére

2023. január 30. – írta Buzogány Klára

Bő három évtizednyi kutatói, pedagógusi, intézményteremtő és szervezői tevékenység előtt tiszteleg a dr. Pethő Ágnes 60. születésnapja alkalmából megjelent kötet.

Az öregúr sohasem téved(ett) – Zukor Adolf: A közönség sohasem téved

2021. december 17. – írta Zágoni Balázs

A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy noha egyetlen ember szűrőjén át, de szó szerint testközelből engedi látnunk a hollywoodi filmcsillagokat, rendezőket és stúdióvezetőket működés közben, jobb és rosszabb pillanataikban.

Megjelent Adolf Zukor és William Fox önéletrajza

2020. december 22. – írta a szerk.

A Magyarok Hollywoodban című könyvsorozat részeként magyar nyelven is megjelent Hollywood két legendás stúdióalapítójának, Adolf Zukornak (szül. Cukor Adolf) és William Foxnak (szül. Fried Vilmos) az önéletírása. Mindkét kötet eredetileg angol nyelven íródott.

Brooklyn nem tágul – Woody Allen: Apropó nélkül – Önéletrajz

2020. december 1. – írta Láng Orsolya

Ami a filmen olyan jól áll Woody Allennek, az ebben a közel félezer oldalas könyvben sokszor kínossá, túlbeszéltté, felszínessé válik. Mondhatnánk úgy is, hogy amíg forgatókönyveinek irodalmi ambíciói vannak, addig önéletrajza nem rendelkezik ilyennel.

Olvasni tilos! – François Truffaut: Fahrenheit 451 (1966)

2020. július 4. – írta Fám Erika

Megjósolhatja-e egy film a jövőt? Lehet-e a fikcióból valóság? Ray Bradbury honnan sejthette 1953-ban, hogy fél évszázad múlva számos családnak lesz házimozija? Új, kimondottan középiskolásoknak szóló rovatunkban ezekre is választ kaphatunk.

Zoom az adaptációra – Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera. A XX. századi magyar irodalmi művek filmes adaptációi

2020. január 3. – írta Tóth Zoltán János

A filmkultúrában a közönség elé kerülő produkciók közel nyolcvan százaléka valamilyen kipróbált irodalmi, színházi, szoftveres vagy egyéb alapanyagot ültet át a vászonra, és mesél el a film specifikus formanyelvének a segítségével újból egy már ismert történetet.

Mi fán terem a filmjogi szabályozás? – Kollarik Tamás–Varga Balázs (szerk.): Mozgókép és paragrafusok. A filmgyártás intézményi és szabályozási kérdései

2019. október 9. – írta Kokoly Zsolt

„Szerinted a filmgyártás jogi, gazdasági kerete átlátható, ismered a hatályos jogszabályokat? Szerinted hasznos, ha egy producer alapvető jogi és gazdasági (társasági jogi, adó) ismeretekkel is rendelkezik?”

Legyen a kecskeméti animációs film mindenkié! – Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film

2019. augusztus 24. – írta Búzás Anna

Varga Zoltánnak a kecskeméti animációs film történetéről szóló kötete enciklopédikus igényű munka, világosan megszerkesztett, terjedelme ellenére is olvasóbarát mű.