Kritika | Susanna Fogel: The Spy Who Dumped Me / A kém, aki dobott engem Kritika | Susanna Fogel: The Spy Who Dumped Me / A kém, aki dobott engem

Budapest, a kínos kémek városa

Susanna Fogel: The Spy Who Dumped Me / A kém, aki dobott engem

ÉRTÉKELD A FILMET!
A kém, aki dobott engem
Susanna Fogel
2018
A kém, aki dobott engem

A kém, aki dobott engem

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Valószínűleg csak az a mozinéző nem tudta, hogy hónapokig Mila Kuniséktól volt hangos Budapest, aki tavaly egy kő alatt élt, de ha mégis előfordult volna ilyen, azoknak Kate „Yozsefváros” McKinnon magyar rapprodukciója biztosan ráirányította a figyelmét arra, hogy lesz egy csajos-kémes-vicces film a nyári uborkaszezonban. Ennél jobb reklámot nem is kívánhatott volna magának Susanna Fogel filmje, egész biztosan áradni fog rá a magyar – és nagyrészük imádni fogja.

Pedig A kém, aki dobott engem nem is feltétlenül jó film, illetve azoknak az, akik kicsit megrohasztanák lefáradt agyukat némi popcornbevitel közben, és akiknek a humorszintjét megüti egy mondat attól, mert káromkodással végződik. Jól mutatta ezt, hogy a premier előtti vetítéssel egybekötött sajtóvetítésen a meghívott VV-celebek sikítozva röhögtek, a mellettem ülő újságíró meg mintha a sóhajtozásaival hajtott volna a dobogóra a „legjobb mozis publikumhang” versenyében.

Nagyjából ez a két véglet mutatja a legjobban, hogyan fognak megoszlani a nézői vélemények, és mindkét félnek igaza lesz. A filmtörténelem épp ismétli önmagát: néhány éve már forgattak Budapesten egy nagyon hasonlóan kémes vígjátékot. A kémet Melissa McCarthy mocskos szájával és prolihumorával a főszerepben zabálták a hazai nézők, holott finoman szólva sem volt jó film. De A kém, aki dobott engem pont megelégszik ezzel a szinttel: Mila Kunis szép benne, Kate McKinnon vicces, fel lehet ismerni a pesti utcákat, dübörögnek a tucat rádióslágerek, röpködnek a primitív poénok, meg persze az akciójelenetek is. Közben pedig ott van, hogy végtelen helyen sántít a történet, érdektelenek a karakterek, minden jó poénra jut húsz borzasztó, és szinte kötelező jelleggel a feminizmus húrjait is megpengetik párszor.

Nagyon úgy fest, hogy Susanna Fogel – akinek nem meglepő módon ez az első filmje – egy kicsit Paul Feig szeretett volna lenni. Persze már az is problémás, hogy egy sor remek rendező közül miért pont Feiget választja követendő példájának, de A kém, aki dobott engem egyértelműen Feig filmjeire, A kémre és a Női szervekre akar hasonlítani. Az ő Mellissa McCarthy-ja viszont Kate McKinnon (aki egyébként legutóbb pont a Feig által dirigált Szellemirtókkal bukott nagyot), de a recept ugyanaz: vegyünk egy vagy több női főhőst, mártsuk őket egy kémsztoriba, és szórjuk meg az egészet némi prosztósággal.

Audrey és Morgan tipikus harmincas amerikaiak, az előbbivel épp sms-ben szakított a barátja azzal a borzasztóan kamuszagú indokkal, hogy a CIA kémje, és így akarja megóvni őt a rosszfiúktól. Aztán persze kiderül, hogy ez mégis igaz, és jönnek is a rosszfiúk, a lányok meg hirtelen egy kémfilmbe oltott Eurotrip kellős közepén találják magukat, hogy aztán a Budapest által játszott európai nagyvárosokon verekedjék keresztül magukat egy sor fegyveres keményfiún egy szuperfontos kis csomaggal.

A kém, aki dobott engem nem csak egy vígjáték akar lenni, hanem meglepően véres akciófilm is: két poén között simán fojtanak valakit egy gőzölgő fondue-tálba, premier plánban. Sorra halnak meg jó véresen az ellenfelek, miközben még tipikus csajos mosdós lelkizésekre is van idejük Audrey-éknak. Mila Kunis szokás szerint hozza a hétköznapi jónőt, miközben az égvilágon semmit nem tudunk meg karakteréről azon kívül, hogy az egyszemű minyonokra gerjed. Kate McKinnon át is veszi tőle a filmet, az ő nagypofájú Morganje viszi az egészet a hátán, és biztos sokan a falat kaparják tőle: az az élvezet, amivel játssza a kissé kattant barátnőt, üde színfoltja a filmnek. Justin Theroux mintha ott sem lenne, ahogy Sam Heugan is csak egy sármos biodíszlet. Még Gillian Anderson is csak arra jó benne, hogy Kate McKinnon álma teljesülhessen – a színésznő ugyanis gyerekkora óta rajong érte, ahogy ennek már rengeteg különböző csatornán hangot is adott.

Pedig néha még a poénok is működnének, de akkor abba a hibába esik a film, hogy túltolja, mert nem elég egy bazdmeg, hanem öt kell, és ha egy jelenet kivitelezhető öt percben, akkor arra negyedóra is jó lesz. Emiatt lesz majdnem kétórás a film, és ugyan igen pörgősen kezdődik, a fölöslegesen elnyújtott részek miatt a második fele ráérősen döcög.

A kém, aki dobott engem azonban a hazai mozikasszáknál így is be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket, mert a hétköznapi mozinézőknek nem a karakterek árnyalása és egy normális forgatókönyv kell, hanem az, hogy Justin Theroux egy mikróval robbantson fel egy pesti bérházat. A film meg fogja találni a célközönségét: valakinek fergeteges szombat esti moziélmény lesz, másoknak meg egy elvesztegetett, kínos két óra néhány kósza mosollyal.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
A kém, aki dobott engem

A kém, aki dobott engem

Színes akciófilm, vígjáték, 117 perc, 2018

Rendező:
Szereplők: , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat