A tudományos-fantasztikum virágkora. Science fiction az ezredforduló után A tudományos-fantasztikum virágkora. Science fiction az ezredforduló után

A tudományos-fantasztikum virágkora

Science fiction az ezredforduló után

A digitális fordulat a látványközpontú fantasztikum – és így a science fiction – megerősödését hozta magával a hetedik művészet berkeiben az ezredforduló után. Míg bizonyos műfajok marginalizálódtak (western), vagy szinte teljesen eltűntek a filmes palettáról (film noir), addig a 2000-es években a tudományos-fantasztikum a virágkorát éli: a globális piacot óriásprodukciókkal elárasztó amerikai álomgyár húzózsánerévé vált mind mennyiség, mind anyagi siker tekintetében.

Míg Keleten Japán regnál a tokusacukkal1, addig a nyugati műfajorientált filmgyártás science-fiction központja továbbra is Hollywood maradt. Emellett érdekes tendencia, hogy a posztmodern korszakkal felfutó indie alkotótábor is felkarolta a tudományos-fantasztikumot: a nagy stúdióktól független (vagy azok független-filmes leányvállalataiban készült) alkotásokban is gyakran feltűnő műfaji keret a sci-fi (I Origins, Hold, Napfény, Donnie Darko).

Az ezredforduló után – főként a lenyűgöző látványra kiéhezett, fiatal nézőközönséget megcélzó blockbuster-érának köszönhetően – az Álomgyárból kikerülő science fiction alkotások leggyakrabban az akciófilm zsánerével lépnek nászra. Bár a nagy irodalmi klasszikusok adaptációja nem maradt abba (az Én, a robot Asimovot, a Kamera által homályosan Philip K. Dicket viszi a vászonra), a metaforikus búvópatakokkal teli, komoly kérdéseket felvető történetvezetést és a pszichológiai realizmussal operáló karakterfestést gyakorta felülírja az akcióorientált látványorgia. Ez főképp a filmművészet sarokköveit is kimozdító digitális fordulatnak köszönhető: a 90-es évek óta rohamosan fejlődő és egyre élethűbb CGI technológia az uncanny2 minimalizálásával festi vászonra az elképzelt világokat és a filmes trükköket. Ezeket sajátos, paradox módon kívánják a hipperralizmushoz közelíteni a found footage fogalmazásmódot érvényesítő sci-fik, melyek az Ideglelés farvizén evezve az ezredforduló után tünedeztek fel (District 9, Cloverfield, Az Európa-rejtély).

Kép az Europa Report című filmből

Ám a posztmodern művészetszemlélettel járó műfaji hibridizáció más zsánerek közreműködésével is érvényesül: a sci-fi és a western nem túl sikeres ötvözése a Cowboyok és űrlények, valamint hasonlóan félrement kísérlet a vámpírfilmet tudományos-fantasztikummal fűszerező Daybreakers – A vámpírok kora is. Melodráma uralkodik az Upside Downon és A burkon, illetve a sci-fi korábban is gyakori „társműfaja”, a horror jelenik meg a klóntematikát érvényesítő A teremtés klinikájában, illetve az Alien-filmek első klasszikusát jegyző Scott által rendezett, és a saga elődtörténetének tekinthető Prometheusban.

A filmművészettel egyidős műfajra (amennyiben az Önműködő hentesüzletet tekintjük az első mozgóképes sci-finek) a 2000-es években még inkább igaz lett a zsánertörténet tudatos, nosztalgikus bebarangolása, amit a posztmodern „nincs új a Nap alatt” tézise és intertextualitás-vonzalma is tovább erősített. Az elmúlt tizenöt év tudományos-fantasztikus alkotásai rendre megidézik múltbéli elődjeiket: Nolan legújabb szuperprodukciója, a Csillagok között például absztrakt terével és a galaxis-ugrás jelenetével a 2001: Űrodüsszeiát, míg az óriási óceánbolygóval a Solarist idézi meg. Az epizodikusan felbukkanó intertextualitások mellett a science fiction múlt a klasszikus mítoszok remake-jeiben is megmutatkozik: mint az immár 60 éves óriásszörnyet újra vászonra varázsoló japán Godzilla: Final Warsban, illetve a 2014-es amerikai verzióban; vagy Lem eredeti regényéhez hűen a tudományos megközelítést előnyben részesítő, Soderbergh-féle Solarisban. Valamint ezredforduló magával hozta a nagysikerű sagák folytatását/felelevenítését is: a Lucas-istállóból kikerültek az új Star Wars filmek, és J. J. Abrams csilli-villi víziójában már két Star Trek is a debütált a mozikban.

Ahogy az ezredforduló után más műfajokhoz tartozó alkotásokban, úgy a sci-fikben is felbukkan egy újfajta időkezelés: a negyedik dimenzió statikus szemlélete dinamikussá válik és relativizálódik. Az idő megváltoztatható és a filmes játék tárgya lesz. Nolan egy korábbi alkotásában, az emberi elmében alámerülő Eredetben az egyes álomszinteken telik másképpen az idő, míg ezt a motívumot a 2014-es filmjében a planéták különböző gravitációs mezejével és keringési sebességével magyarázzák. Az időutazásos szubzsánerben újfajta fejlődést jelent a lineáris narratíva felbontása: megjelenik a time-loop formula. Ennek értelmében a főhős – Idétlen időkig és A lé meg a Lola az szerkezetéhez hasonlóan – időről időre újra tud élni egy adott időszegmenst, és egyre bővülő tudásának köszönhetően válik orákulumszerű szuperkatonává (Forráskód, A holnap határa), vagy az életét végzetszerűen újraíró melodrámahőssé (Pillangóhatás). Az alműfaj további érdekes fejlődése, hogy háttérbe szorulnak az időutazáshoz szükséges mechanikus szerkezetek, a negyedik dimenzióban való barangolás mentális utazásként tételeződik, és így szoros kapcsolatba kerül a 2000 után megszaporodó virtuális valóság filmekkel.

Kép A holnap határa (Edge of Tomorrow) című filmből

A számítógépes és konzoljátékokon felcseperedő kortárs science fiction nézőközönség számára nem jelent problémát az olyan irracionális világok dekódolása, melyekben az információk fizikai formában jelennek meg. Félúton az absztrakció és a valóság között testet öltő virtuális terek lehetnek gépek által létrehozott cyber-világok (Tron: Örökség, Avalon – Virtuális csapda, Assault Girls, Mátrix), vagy akár az emberi elme színterén is folyhat a szubzsánerre jellemző kalandfilmes narratíva (Eredet, Sejt).

Az alműfaj-formulák narratív/tematikus fejlődése és a motívumok diverzifikácója a science fiction más területein is megmutatkozik. A standard mutánsfilmek (Hibrid) vonzáskörébe kerül a 2000-es évek filmes „spanyol viaszának”, a Marvel- és DC-univerzumból kikristályosodó szuperhős-mozik egy halmaza. Bár a hollywoodi blockbusterek jelentős részét kitevő, amerikai nagyvárosokban tevékenykedő, önjelölt igazságosztók történetei nehezen sorolhatóak egy egységes műfajba, némelyikük akció-kalandfilmes elbeszélésének alapkonfliktusa tudományos-fantasztikus (X-Men széria, A csodálatos Pókember, Vasember, Amerika Kapitány: Az első bosszúálló).

Kép az Amerika Kapitány című filmből

A robotfilmekben két egészen új gépteremtmény jelenik meg és válik elterjedtté. A Japánból eredeztethető kaiju, azaz óriásszörny mitológiát lovagolják meg gépesített formában a javarészt pozitív szerepű óriásrobotok: az 1999-es Szuper haver után a zömében fiatal férfiak társaként megjelenő gépmonstrumok az élőszereplős sci-fit is meghódították (Vasököl), hogy felvegyék a harcot az emberiséget fenyegető, gigászi fajokkal szemben (Transformers, Tűzgyűrű). A hatalmas gépek ellenpontjaként jelennek meg a miniatűr teremtmények, a gyakorta vírusos kórság metaforájaként értelmezhető (Én, a robot), nyomkövető funkcióval bíró (Mátrix, Sziget), vagy épp agyhullámokkal kontrollálható építményekké összeálló (Transzcendens, Hős6os) nanobotok/microbotok. Az egyre inkább kütyüközpontúvá váló életünk és a gépekkel kialakított mindennapi viszony a szubzsánerre a robotok fejlődésével hatott: a mesterséges teremtmények emberibbek (például a morális állásfoglalásra való képesség az Én, a robot Sonnyja esetében) és azonosulásra késztetőek lettek. Még a korábban szinte kizárólagosan antagonista szerepkörben feltűnő mesterséges intelligenciák is szerethető karakterekként bukkannak fel a vásznon: szerelmi partnerként A nőben és érzékeny, kíváncsi gyermekként az A. I. – Mesterséges értelemben és a Chappie-ben.

A science fiction Másság-fogalmának átalakulása a klón- és alienfilmekben is feltűnik. A burok tini-melodrámájának fantasztikus keretét képező inváziós sci-fi felsőbbrendű idegenjei a békét hozzák el a Földre: emberekbe költöző jóságos lelkekként megszűntetik a háborúkat és a nélkülözést – amiképp az Invázió egysejtűi is, bár a civilizációt kollektív agyhalálba taszító megszállás itt jóval negatívabb előjelű. A klónfilmekből javarészt eltűnik a Prágai diák / Dr. Jekyll és Mr. Hyde mítoszon alapuló gonosz doppelgänger-képlet, az azonosulásra késztető protagonista szerepét a klón tölti be, aki már nem alacsonyabb rendű másolata az eredeti egyednek. Ráadásul a robotfilmekkel együtt a – nem ritkán öntudatra ébredő – mesterséges létformák termékké alacsonyításával (szervdonorság és béranyaság A szigetben és a Ne engedj el!-ben) a kortárs fogyasztói társadalom éles kritikáját is megfogalmazzák.

Bár a jelen valóságában felmerülő tudományos kérdésekre fikciós keretben reagáló, és a találmányokat extrapoláló hard sci-fik továbbra is jelen vannak (például az Ex Machina a mesterséges intelligencia emberszerűségére és a Turing-tesztre reflektál), az ezredforduló után jelentősen megnő a társadalmi érzékenységgel bíró, a problémákhoz szociológiai szempontból közelítő soft sci-fik száma. Ez a műfaj – fent már említett – Másság-fogalmának átalakulásával is kapcsolatban van: a hidegháborús paranoia sci-fik – a klasszikus horrorok rémeivel párhuzamot mutató – Másikja mára már nem egy kívülről érkező, fenyegető idegenként jelenik meg. Hanem társadalmi Másikként: a felfestett – nem ritkán disztopikus (Felhőatlasz, Elysium – Zárt világ) civilizációk élesen rétegzettek, a Mások egy szegregált közösségként aposztrofálódnak. Az ilyen jellegű, jövőbe, vagy alternatív világba vetített feudális berendezkedésben az elnyomott réteget a filmek egy része osztály alapon szegregálja, azaz a kitörés lehetetlensége miatt az ott élők azok maradnak, aminek születtek (Upside Down, Lopott idő, a Snowpiercer fellázadó „potyautasai”). A másik – jóval több filmet egy csokorba gyűjtő – kategória faji alapon különíti el a kiváltságos rétegtől az alsóbbrendűeket (District 9, a japán Vexille robotvírussal fertőzött egyedei), nem ritkán szolgasorba/terméklétbe is taszítván őket (A sziget, Én, a robot, Hold, a Felhőatlasz klónszála).

Alex Proyas: I, Robot / Én, a robot

Az ezredforduló utáni időszak a science fiction tekintetében maga a reneszánsz: látványorientált műfajként megtermékenyítően hatott rá a digitális fordulat, a filmek mennyiségi szaporulatának köszönhetően pedig még inkább fejlődőképessé vált. Bár igazodik a más műfajokra is ható kortárs trendekhez (akció-központúság, tudatos kapcsolódás a filmtörténeti hagyományba, időfelbontásos narratívák alkalmazása), a motívumok és tematikák fejlesztésével és variálásával, új szubzsánerek kikísérletezésével, valamint a társadalmi kérdések iránti érzékenység növelésével vált a 2000-es évek uralkodó műfajává. Nyugaton és Keleten egyaránt.


1 Japánban a nyugati műfajelmélettel szemben nem tematika, hanem látvány/uralkodó motívumok alapján különítik el a zsánereket. A keleti science fiction a tokusatsuk, azaz a speciális effektekkel dolgozó filmek csoportjába tartozik.

2 Viszolygást keltő, hátborzongató. Az ábrázolás tökéletlensége és a CGI kapcsán leggyakrabban az uncanny valley fogalma merül fel. Ez egy esztétikai hipotézis, mely szerint az élőlényekre majdnem teljesen hasonlító, de bizonyos vonásaiban tökéletlen reprodukciók befogadásakor a nézőben hirtelen ellenérzés keltődik.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Kapcsolódó filmek

  • Hold

    Színes filmdráma, sci-fi, 97 perc, 2009

    Rendező: Duncan Jones

  • Én, a robot

    Színes akciófilm, sci-fi, 115 perc, 2004

    Rendező: Alex Proyas

  • Kamera által homályosan

    Színes animációs film, bűnügyi, filmdráma, sci-fi, 100 perc, 2006

    Rendező: Richard Linklater

  • District 9

    Színes akciófilm, filmdráma, sci-fi, thriller, 112 perc, 2009

    Rendező: Neill Blomkamp

  • Cloverfield

    Színes akciófilm, sci-fi, thriller, 85 perc, 2008

    Rendező: Matt Reeves

  • Daybreakers - A vámpírok kora

    Színes akciófilm, horror, sci-fi, 98 perc, 2009

    Rendező: Michael Spierig, Peter Spierig

  • Upside Down

    Színes filmdráma, romantikus, 2012

    Rendező: Juan Diego Solanas

  • A burok

    Színes sci-fi, thriller, 2013

    Rendező: Andrew Niccol

  • Prometheus

    Színes akciófilm, horror, sci-fi, 124 perc, 2012

    Rendező: Ridley Scott

  • Csillagok között

    Színes kalandfilm, filmdráma, sci-fi, 169 perc, 2014

    Rendező: Christopher Nolan

  • Star Trek 10. – Nemezis

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 116 perc, 2002

    Rendező: Stuart Baird

  • Forráskód

    Színes akciófilm, sci-fi, thriller, 93 perc, 2011

    Rendező: Duncan Jones

  • A holnap határa

    Színes akciófilm, sci-fi, 113 perc, 2014

    Rendező: Doug Liman

  • Tron: Örökség

    Színes akciófilm, sci-fi, 127 perc, 2010

    Rendező: Joseph Kosinski

  • Mátrix

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 136 perc, 1999

    Rendező: Andy Wachowski, Lana Wachowski

  • Eredet

    Színes filmdráma, sci-fi, thriller, 148 perc, 2010

    Rendező: Christopher Nolan

  • Hibrid

    Színes sci-fi, thriller, 104 perc, 2009

    Rendező: Vincenzo Natali

  • X-Men kezdetek: Farkas

    Színes akciófilm, fantasy, sci-fi, képregényfilm, 107 perc, 2009

    Rendező: Gavin Hood

  • X-Men: Az eljövendő múlt napjai

    Színes akciófilm, kalandfilm, fantasy, 131 perc, 2014

    Rendező: Bryan Singer

  • X-Men: Az elsők

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, 132 perc, 2011

    Rendező: Matthew Vaughn

  • A csodálatos Pókember

    Színes akciófilm, fantasy, thriller, 136 perc, 2012

    Rendező: Marc Webb

  • Vasember 2.

    Színes akciófilm, sci-fi, képregényfilm, 124 perc, 2010

    Rendező: Jon Favreau

  • Vasember 3.

    Színes akciófilm, sci-fi, thriller, 130 perc, 2013

    Rendező: Shane Black

  • Amerika Kapitány: Az első bosszúálló

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 124 perc, 2011

    Rendező: Joe Johnston

  • Transformers: A kihalás kora

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, 157 perc, 2014

    Rendező: Michael Bay

  • Tűzgyűrű

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, 131 perc, 2013

    Rendező: Guillermo del Toro

  • Hős6os

    Színes akciófilm, kalandfilm, animációs film, 102 perc, 2014

    Rendező: Chris Williams, Don Hall

  • A.I. - Mesterséges értelem

    Színes kalandfilm, filmdráma, sci-fi, 146 perc, 2001

    Rendező: Steven Spielberg

  • Chappie

    Színes akciófilm, sci-fi, thriller, 120 perc, 2015

    Rendező: Neill Blomkamp

  • A sziget

    Színes filmdráma, thriller, 90 perc, 2000

    Rendező: Kim Ki-duk

  • Ne engedj el...

    Színes filmdráma, sci-fi, thriller, 103 perc, 2010

    Rendező: Mark Romanek

  • Ex Machina

    Színes filmdráma, sci-fi, 108 perc, 2015

    Rendező: Alex Garland

  • Felhőatlasz

    Színes filmdráma, sci-fi, 172 perc, 2012

    Rendező: Andy Wachowski, Lana Wachowski, Tom Tykwer

  • Elysium – Zárt világ

    Színes akciófilm, filmdráma, sci-fi, thriller, 109 perc, 2013

    Rendező: Neill Blomkamp

  • Lopott idő

    Színes bűnügyi, sci-fi, thriller, 109 perc, 2011

    Rendező: Andrew Niccol

  • Snowpiercer

    Színes akciófilm, filmdráma, sci-fi, 126 perc, 2013

    Rendező: Joon-ho Bong

  • Europa Report

    Színes sci-fi, thriller, 90 perc, 2013

    Rendező: Sebastián Cordero

Friss film és sorozat

  • Nyolc hegy

    Színes filmdráma, 147 perc, 2022

    Rendező: Felix Van Groeningen, Charlotte Vandermeersch

  • Volt egyszer egy nyár

    Színes filmdráma, 102 perc, 2022

    Rendező: Charlotte Wells

  • Spre nord

    Színes filmdráma, thriller, 122 perc, 2022

    Rendező: Mihai Mincan

  • 65

    Színes sci-fi, thriller, 93 perc, 2023

    Rendező: Scott Beck, Bryan Woods

  • Sikoly VI.

    Színes horror, thriller, 123 perc, 2023

    Rendező: Matt Bettinelli-Olpin, Tyler Gillett

  • Shazam! Az istenek haragja

    Színes akciófilm, kalandfilm, képregényfilm, sci-fi, 130 perc, 2023

    Rendező: David F. Sandberg

Szavazó

Melyik a kedvenc streamingszolgáltatásod?

Szavazó

Melyik a kedvenc streamingszolgáltatásod?

Friss film és sorozat

  • Nyolc hegy

    Színes filmdráma, 147 perc, 2022

    Rendező: Felix Van Groeningen, Charlotte Vandermeersch

  • Volt egyszer egy nyár

    Színes filmdráma, 102 perc, 2022

    Rendező: Charlotte Wells

  • Spre nord

    Színes filmdráma, thriller, 122 perc, 2022

    Rendező: Mihai Mincan

  • 65

    Színes sci-fi, thriller, 93 perc, 2023

    Rendező: Scott Beck, Bryan Woods

  • Sikoly VI.

    Színes horror, thriller, 123 perc, 2023

    Rendező: Matt Bettinelli-Olpin, Tyler Gillett

  • Shazam! Az istenek haragja

    Színes akciófilm, kalandfilm, képregényfilm, sci-fi, 130 perc, 2023

    Rendező: David F. Sandberg