Cloverfield
Ezt írtuk a filmről:
A tudományos-fantasztikum virágkora – Science fiction az ezredforduló után
A digitális fordulat a látványközpontú fantasztikum – és így a science fiction – megerősödését hozta magával a hetedik művészet berkeiben az ezredforduló után. Míg bizonyos műfajok marginalizálódtak (western), vagy szinte teljesen eltűntek a filmes palettáról (film noir), addig a 2000-es években a tudományos-fantasztikum a virágkorát éli: a globális piacot óriásprodukciókkal elárasztó amerikai álomgyár húzózsánerévé vált mind mennyiség, mind anyagi siker tekintetében.
Lencsére fröccsenő vércseppek – Egyes szám első személyű (E/1) horrorfilmek II.
Az átlagnéző hétköznapi szituációira, életterére rezonáló filmek némelyikének nem csak a zsigeri horror-élményt sikerült újra visszahoznia a filmvászonra, hanem az új évtized videózási kényszerére és a kamerához, médiához való viszonyára is reflektálnak. A kor-szellem újra kísért.
Realizmus, hazugság, videó – Egyes szám első személyű (E/1) horrorfilmek I.
A Blair Witch Project hisztérikus sikere a kritikusok körében fanyalgók, a pénztáraknál pedig dollármilliók sorát termelte ki. Mára áldokumentarista mitológiáját éppúgy kívülről fújjuk, mint a kreatív, vagy copy-paste-mechanizmust alkalmazó epigonok hibáit is. A jobb esetben intenzív horrorélményen felül azonban e filmek társadalomkritikáról, a valóság „posztmodern” paradoxonjáról, ill. a kamera hétköznapi szerepéről is mesélnek.
Hulladik Típusú Találkozások – Matt Reeves: Cloverfield
Manhattan pusztulásánál ordasabb közhelyet nehezen lehetne találni a filmtörténetben. Az már a filmkészítők szerencséje, hogy az elsőrendű viktimológiai adottságokkal rendelkező sziget veszte szerte a világon széleskörű érdeklődésre tart számot. A Cloverfield azonban rácáfol az előre tudni vélt receptre.
