William A. Wellman: Wings / Szárnyak, 1927 William A. Wellman: Wings / Szárnyak, 1927

A repülés dicsérete

William A. Wellman: Wings / Szárnyak, 1927

ÉRTÉKELD A FILMET!
Szárnyak
William A. Wellman
1927

A Filmtett szerint: 8 10 1

8

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

1929. május 16-án ennek a filmnek adták át először a legjobb filmnek járó Oscar-szobrocskát. Ha William A. Wellman neve ismeretlenül csengne a némafilmtörténet búvárainak fülében, az nem a véletlen műve. Sem a rendező, sem az Oscar-díjas filmje nem tartozik a némafilmtörténet nagy, kanonizált alakjai/alkotásai közé.

Egyre ismerősebben hangzó neveket találunk viszont a legjobb film címért versenyző produkciók rendezői közt – Friedrich W. Murnau, Frank Borzage, King Vidor és Lewis Milestone –, s joggal vetődik fel a kérdés: milyen jelentőséget tulajdoníthatunk egy 80 évvel ezelőtt díjazott filmnek? Mit jelentett a közismert szobrocska 80 évvel ezelőtt? Mi okozza a filmtörténeti kánon és az Amerikai Filmakadémia toplistája közti különbségeket? Kiállta-e a Szárnyak az idő vasfogának próbáját vagy sem? Amint a kérdések is jelzik, egy film története vagy egy díj története nem csupán filmeket érint: régi filmeket és fogadtatásuk történetét tanulmányozni izgalmas búvárkodás lehet. Miközben a film sztorija, színészi játéka, formanyelve iránti kíváncsiság hajszol, felszínre kerülnek az egykori kamerák, forgatási módszerek és olyan trükkök történetei, amelyek csak a fekete-fehér és néma mozgóképek korában érvényesülhettek (ebben a filmben pl. a sebekből folyó vér gyanánt csokiszirupot használtak). Ugyanígy az Oscar-díjak története felszínre hozhatja az iparosodás újabb fázisába lépő amerikai filmipar működésének hivatalos történeteit és annak bulvár-verzióit is.

A film története

A Szárnyakat már forgatókönyvíráskor szuperprodukciónak, az év filmjének szánta a Paramount stúdió Famous Players Lasky nevű gyártó-aldivíziója (amely híres színészek, híres színdarabok sorozatával vált sikeressé a 10-es évek végén). A kevésbé sikeres, még zöldfülű Wellmant kérték meg a rendezésre, mivel jártas volt a film témájában: az első világháború idején pilótaként szolgált. Talán ezzel is magyarázható, hogy a filmben a légicsata-jelenetek jóval átgondoltabbnak tűnnek, mint a történet bizonyos fordulatai. A Szárnyak egy légi eposz, a némafilmkorszak Top Gunja, ahol a sztoriban a férfias hősiességről szóló történet keveredik a szerelmi bonyodalmakkal.

Kép a Wings / Szárnyak (1928) című filmből

Főhőse két vidéki fiú, Jack (Charles Buddy Rogers) és David (Richard Arlen), akik ugyanannak a városi lánynak csapják a szelet, noha Jack után a szomszédja, Mary (Clara Bow) is epekedik. Mindkettőjüket besorozzák az amerikai légierőhöz, de tévedés folytán a Davidnek szánt szerelmi üzenetet és a városi lány fotóját Jack kapja meg. A szerelmi háromszög ellenfelekké teszi őket, de a háborúban kebelbarátokká válnak. Miután kiderül a fotó körüli tévedés, konfliktusba keverednek, azonban David repülőjével lezuhan és az ellenség területére kerül. Háborús halottnak nyilvánítják, miközben ő ellop egy német repülőt, hogy visszarepülhessen csapatához. Hazafele repülés közben a két barát a levegőben találkozik, de Jack ellenségnek véli Davidet és lelövi. A hősként ünnepelt Jack felnőtté válását jelzi a Maryvel való kapcsolat elfogadása, aki önkéntesként szintén részt vett a háborúban, hogy Jack közelében lehessen.

Kép a Wings / Szárnyak (1928) című filmből

Habár a cselekmény az első világháború idején játszódik, utalások történnek más történelmi csatákra is, és a Saint Mihiel-i légi csata rekonstrukcióját is láthatjuk, mégsem tűnik annyira ízig-vérig háborús filmnek, mint a műfaj más korabeli darabjai, pl. a What Price Glory? (r. Raoul Walsh, 1926) és a The Big Parade / A nagy parádé (r. King Vidor, 1925), melyekben a háborúellenes ideológia sokkal hangsúlyosabb. A Szárnyakban a csaták politikai jelentősége és a harctér zaja eltompul, inkább a férfiak közti bajtársi viszony, a repülés iránti őszinte érdeklődés patetikus ábrázolásának ürügyévé válik. A háború borzalmát érzékelteti a Gary Cooper-alakította pilóta felbukkanása is, aki egy kirepülés előtt épp hogy bemutatkozik a két barátnak, de élve már senki nem látja viszont. A két főhős barátságának tragédiájával a rendező megkísérli ugyan, hogy a háború borzalmait a személyes drámán keresztül ábrázolja, azonban ez nagyon egysíkúvá válik az ellenség figurájának hiánya, a túlzott pátosz (a tévedésből megölt barát halálos ágyán egy olyan hosszú ölelkezést és férficsókot láthatunk, hogy azt már többen is homoszexuális gesztusként értelmezték), a pálfordulások gyakorisága és a klisészerű, érzelgős dialógusok miatt (például a hősként hazatérő Jacket David gyászoló anyja haraggal fogadja, de hirtelen megbocsát neki a következő mondattal: „I wanted to hate you but you didn't kill my son – it was the war”).1

Kép a Wings / Szárnyak (1928) című filmből

A légi csatákba ujjongva, romantikus lelkesedéssel induló két férfi története miatt a film inkább számít műfajteremtő légi eposznak, a repülés himnuszának, amelyet repülős filmek sora követett: maga Wellman karriere során több hasonló témájú filmet rendezett, de ekkor készült a Howard Hughes-féle Hell's Angels / A pokol angyalai is, a Dawn Patrol / Hajnali őrjárat (Howard Hawks, 1930), The Way to the Stars (Anthony Asquith, 1945), és a sor folytatható egészen a Top Gun-ig (1983) vagy az Air Force One / Az elnök különgépéig (1997).

Kép a Wings / Szárnyak (1928) című filmből

A történetvezetésnek több megoldása is bírálható, leginkább a Jack és Mary közti szerelmi történet: nehezen hihető, hogy Jack nem veszi észre Maryt, akit ráadásul a film legnagyobb sztárja, a kor szexszimbólumának számító Clara Bow alakít! Bár kérdéses lehet, hogy mai szemmel hogyan formálhatunk véleményt egy 80 éves filmről: némafilmről lehet-e kritikát írni? Nem tudhatjuk meg, hogy egy korabeli néző szemével milyennek tűnt a film története és képi világa. Mai nézőként talán az mérhető, hogy hogyan öregedik meg egy film: ahogyan a képarány, a film tempója a másság, az idő lenyomatának tűnik, ugyanígy a film sztorijának patetikus hangvételét is fogadhatjuk semlegesen és mosolyoghatunk a ma már naivnak tűnő fordulatain.

A film stílusának története

A korabeli kritika realistának nevezte Wellmant a film kamerahasználata miatt, amely a harcjelentekben, légifelvételeken a leglátványosabb. A valószerűség elérése érdekében a harcjelentek nem stúdióban készültek és mellőznek mindenféle trükköt (pl. a korban divatos egymásrafényképezést vagy a vetített hátterek használatát).

A Carl Akeley természettudós által módosított kamera.

A felvételeket egy texasi pusztában készítették, ahol a statisztáló amerikai gyalogosokat és légierőt egyszerre 13–18 kamerával is filmezték. De talán nem is a több kamerával felvett totálok a legbravúrosabbak, hanem inkább azok a közelképek, amelyeken a két főhőst láthatjuk repülés közben, valós helyszíneken. Ehhez a színészeknek egyrészt tényleg meg kellett tanulniuk repülni, másrészt saját maguk kellett kezeljék azt az elemmel meghajtott kamerát, amit az operatőrök a pilótafülkével szembe rögzítettek. Ennek tudatában külön suspanse-ot okoznak azok a közelnézetben látható jelenetek, amelyekben a pilótákat repülés közben épp meglövik, és repülőjük kormányos nélkül marad...

A repülőkből rögzített felvételek minősége is kitűnő: ezeket nem a korszak játékfilmgyártására jellemző nehézkés kamerákkal rögzítették, amelyek a levegőben rázkódtak, és a széltől bemozdultak volna, hanem egy híradó- és dokumentumfilm-készítésben használatos kamerával, melynek nagyon rugalmas, könnyen irányítható feje volt (Flaherty is ezt használta a Nanook forgatásán). Így a kamera mindenütt jelenlevővé, mozgékonnyá válik, és a filmbeli történethez simulva repül, légies mozdulatokat végez még a szárazföldi jelentekben is: hol a szereplők sétáját kíséri, hol velük hintázik, hol részegen suhan egy mulató asztalai fölött. Amúgy a technikai adottságok határainak hasonló feszegetése jellemző volt a korszak filmjeire: bravúros kameramozgásokat láthatunk a Murnau Virradatában is, illetve sokat kísérleteznek a feliratokat nélkülöző történetmeséléssel is.

A Carl Akeley természettudós által módosított kamera.

A díj története

Mit jelentett abban a korszakban Oscar-díjat nyerni? Filmtörténeti kézikönyvek szerint a díj létrejötte az amerikai gyártástörténet egy krízisére adott válasz volt: a filmek létrehozásában közreműködő szakemberek nagyobb részesedést és elismerést vártak a filmek bevételéből. A különböző szakembereket megillető díjak egyfajta versenyhelyzetet hoztak létre a filmesek közt, melynek következtében nevük felkerült a stáblistára, hosszú távon pedig elősegítette a szakosodást. A munkások arra törekedtek, amit az ipar díjazott, ugyanakkor a szakemberek teljesítménye a filmipar igényeit is teljesítette: a minőség és az innováció kritériumait.

William A. Wellman pilóta és rendező

A Szárnyak a filmtechnika kreatív használata révén megfelel ezeknek a kritériumoknak, és jogosan kaphatott legjobb effektekért járó Oscart. Hogy megérdemelte-e a legjobb filmnek járó díjat vagy sem, már sokkal vitatottabb. Részben azért is, mert abban az évben megosztották ezt a címet a legjobb gyártás (Szárnyak, „Best Picture, Production”) és a legjobb művészi teljesítmény (F. W. Murnau Virradata, „Best Picture, Unique and Artistic Production”) között. Hogy melyik volt az egyetlen némafilm, amely Oscar-díjat nyert (és meg is érdemelte)? Ez napjainkban is vitatott kérdés, internetes fórumokon forró topikok szólnak róla.

Kérdezhetünk-e olyat, hogy a Szárnyak megérdemelte-e a díjat? Talán nem, hiszen a filmtörténet másként működik mint egy filmakadémia: egészen másak a mozgatórugóik.


1 „Utálni akartalak, de nem te ölted meg a fiamat – hanem a háború.”

Szakirodalom

  • David Bordwell, Janet Staiger, Kristin Thompson. 1985. The Classical Hollywood Cinema: Film Style and Mode of Production to 1960. London: Routledge.
  • Brownlow, Kevin. 1976. The Parade’s Gone By. University of California Press.
  • McKernan, Luke. 2004. Taking to the Air. Early Film and Early Flight.
  • Salt, Barry: 1992. Film Style and Technology: History and Analysis. London: Starword.
  • Wellman, William Jr. 2006. The Man And His Wings: William A. Wellman and the Making of the First Best Picture. Westport CT: Praeger Publishers

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Szárnyak

Szárnyak

Fekete-fehér akciófilm, filmdráma, háborús, romantikus, 139 perc, 1927

Rendező:
Szereplők: , , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

8

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson