A nevetséges Mr. Codytól az Aviátorig A nevetséges Mr. Codytól az Aviátorig

A nevetséges Mr. Codytól az Aviátorig

A filmipar megelőzte a repülőipart. Az előny a századelőn még csak néhány esztendő, aztán a mozi „elhúz” a repülés mellett, hiszen legalább 70 évre volt szükség ahhoz, hogy ez utóbbi is a széles tömegek számára elérhető legyen. Ez idő alatt született valaki, aki ugyanolyan megszállott módon akart nagyon jó filmet csinálni, mint nagyon jó repülőt építeni. Ő Howard Hughes.

A levegő meghódítása a filmvásznon

Ferdinand Zecca A levegő meghódítása (À la conquête de l'air) című 1901-es filmjében egy Párizs feletti légikerékpár-túrát örökít meg. Aztán a mozi „elhúz” a repülés mellett: 1903-ban, abban az évben, amikor a Wright fivérek Észak-Karolinában elkövetik első elismert motoros repülésüket, az amerikai nikkelodeonokban már Edwin S. Porter A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery) című filmjén libabőrözhettek a nézők. 1910-ben néhány perces, jó dramaturgiával szerkesztett, több gépállásból felvett kisfilm örökíti meg M. Cody kísérletét. A Cody úr repülőgépének felemelkedése és összetörése (Aeroplane Flight and Wreck (Piloted by M. Cody)) című filmben Cody úr a Wright fivérek gépéhez hasonlító masinájával hosszas előkészületek után levegőbe emelkedik, majd a földhöz csapódik. A tehetségtelen repülőgép-építő és pilóta neve fennmaradt, a tehetséges filmesé viszont nem – ez is a kor sajátossága.

Ha viszonyítási pontként a közhasználatot, a mindenki által való elérhetőséget tekintjük, akkor a repülőipar a legjobb indulattal is csak a hetvenes évekre hozta be lemaradását. Ha szigorúbbak vagyunk, akkor a fapadosok megjelenésével ez csak most valósul meg.

Az aranypolgár Hollywoodban

Húsz évvel a névtelen filmes és a neve(tsége)s pilóta találkozása után egy sajátos, azóta is páratlan figura tűnik fel a filmipar egén. No meg a repülés gyöngyvásznán – hogy stílusosak legyünk. A Howard Hughesról készült Aviátor című Martin Scorsese-filmnek nem véletlenül A hollywoodi aranypolgár az alcíme. Howard Hughes Texasban született és Cane polgárhoz hasonlóan korán elvesztette szüleit, egyúttal örökölte vagyonukat, többek közt egy akkor fél millió dollárnál többet érő szerszámgépgyárat. Ennek a gyárnak a legfontosabb terméke egy speciális olajfúró berendezés volt, amely később megsokszorozza Hughes vagyonát. Hughes vonzódása a repüléshez korán nyilvánvalóvá lesz: 14 éves korában már repülőleckéket vesz, és szintén kamaszként repülőmérnöki előadásokat hallgat a Caltechnek becézett Kaliforniai Technológiai Kutatóintézetben. Ám amikor tizenkilenc évesen, apja halála után mesés vagyon hull az ölébe, otthagyja az egyetemet, megnősül és Hollywoodba költözik. Ugyanis abban a pillanatban egyvalami van, ami jobban érdekli a repülésnél: ez a film. Producerkedni kezd, és már a második filmje, A két arab lovag (Two Arabian Knights, 1927) elnyeri a legjobb rendezésért járó Oscar-díjat. Ebben az évben Hughes maga is rendezésre adja a fejét, és ezzel elkezdődik minden idők legdrágább és korához képest legbonyolultabb technológiát igénylő filmjének gyártása.

A pokol angyalai

A Hell's Angels elképzelhetetlenül sok pénzből, közel 4 millió dollárból forog, és nyolcvan első világháborús vadászrepülőt és több léghajót vonultat fel a „főbb szerepekben”. A közel 3 évig elhúzódó forgatás költségeit kizárólag Hughes fedezi. A felvételek számának tekintetében Hughes túltesz még perfekcionizmusáról híres kortársán, Charlie Chaplinen is, amikor 250-szeres túlforgatással készíti filmjét. A filmezések alatt tucatnyi repülő törik össze és három pilóta veszti életét. Volt egy légi manőver, amit egyetlen pilóta sem volt hajlandó véghezvinni. Hughes beült az egyik gépbe, végrehajtotta a légi bravúrt majd összetörte a gépet és néhány bordáját. De a felvétel jól sikerült.

Mire a film elkészült, bekövetkezett a legdrámaibb fordulat a némafilm történetében: a hangosfilm megjelenése. Hughes nem csüggedt, a kész film számos jelenetét újraforgatta, a többit utólag hangosította, és 1930-ban végre bemutatta azt a filmet, amiről a közönség sokkal többet olvashatott a forgatás alatt, mint a bemutató után. A film – főszerepben Jean Harlow-val – kasszasiker lett, de nem hozta vissza a befektetett pénzt. Oscar-díjra is jelölték, de kizárólag az operatőri munkáért, és az is csak jelölés maradt.

Hughes hosszú ideig visszavonul a rendezéstől és helyette a repülésre összpontosít. A következő években, A pokol angyalai forgatásáról már ismert szívóssággal és perfekcionizmussal megépíti a Hughes H 1 Racer elnevezésű repülőgépet, mellyel 1935 szeptemberében gyorsasági világrekordot állít fel. Később felállítja, majd önmaga meg is dönti a transzkontinentális repülés rekordját 7 óra 28 perces repülésével New Yorktól Los Angelesig.

A törvényen kívüli

A második világháború alatt Hughes is derekasan kiveszi a részét a hazafias munkából egy újabb saját rendezésű filmmel és egy újabb saját tervezésű repülőgéppel. Új filmje, A törvényen kívüli (The Outlaw, 1943) egy western dráma, a Billy, a kölyök néven elhíresült marhatolvaj történetének negyedi filmes feldolgozása Jack Beutellel és Jane Russell-lel a főszerepben. A film már 1941-ben elkészül, de nem ment át a az Amerikai Filmgyártók Szövetségének (MPAA) cenzúráján a Jane Russell és a Billyt alakító Jack Buetel közötti szenvedélyes szerelmi jelenet miatt. A filmet végül 1943-ban mutatták be néhány jelenet kivágása után. A szövetség viszont azzal vádolta Hughest, hogy kicseréli a kópiákat és a moziban nem az engedélyezett verziót vetíti, ezért újra betiltották a filmet, ami csak egy évvel a világháború befejezése után kerülhetett újra a mozikba.

A takaros liba rövid röpte

Nem járt sokkal szerencsésebben a Takaros Liba néven csúfolt Herkules H4 sem. Eredetileg az amerikai kormány megrendelésére készült, amely egy hatalmas katonai teherszállítót rendelt Hughestól. El is készült a már ismert tempóban a kor legnagyobb repülőgépe, amely a mai napig tartja a legnagyobb fesztávú repülő, a legnagyobb hidroplán és a legnagyobb fából készült repülő világrekordját. Az amerikai haderő számára az is nagy jelentőséggel bírt volna, hogy a Herkules nem stratégiai nyersanyagból vagyis nem alumíniumból készült – csak bírt volna, mert a második világháború hamarabb véget ért, minthogy a nyírfából készült, hétszázötven katona szállítására tervezett, nyolc motoros óriásgép először a levegőbe emelkedett volna. A szenátus vizsgáló bizottsága ezért eljárást is indított Hughes ellen. Az eljárás végül eredmény nélkül zárult, de Hughes – mintegy igazát bizonyítandó – 1947 novemberében a Herkules kormányához ült, a több ezres bámész közönség előtt levegőbe emelte az órásgépet és... egyetlen mérföldet repült vele. Ez volt a Herkules első és utolsó repülése, jelenleg az oregoni Evergreen Aviation Múzeumban látható.

Hughes életében még egyszer kapcsolta össze a filmet és a repülést: 1957-ben producerként jegyezte a Sugárhajtású repülő (Jet Pilot) című, Joseph von Sternberg által rendezett filmet, John Wayne-nel a főszerepben. Hughes 1976-ban halt meg, dúsgazdagon, és betegen, stílusosan egy repülőn, a houstoni metodista kórház felé tartva.

A hollywodi aranypolgárról számos film készült, William A. Graham 1977-es The Amazing Howard Hughes című tévéfilmjétől kezdve, de Martin Scorsese Aviátora mutatja be a legrészletesebben és a legpontosabban Hughes életének korai, regényes szakaszát. A legutóbbi Hughes-film pedig Lasse Hallström 2006-os alkotása, a The Hoax, mely a Hughesról hamis életrajzi regényt író Clifford Irving egyébként igaz történetét meséli el.

Támogass egy kávé árával!
 

Friss film és sorozat

Szavazó

Gyűjtesz még filmeket?

Szavazó

Gyűjtesz még filmeket?

Friss film és sorozat