A Vadlovak – Hortobágyi mese stábja négy éven át követte a Pentezugi Vadlórezervátumban született vadló csikó, Cseppke életének első szakaszát, a felvételek pedig hasznos információkkal szolgáltak az állatok kutatói számára is.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával szoros kapcsolatot ápoló stáb abba a szerencsés helyzetbe került, hogy felvételeikkel viszonozni tudták a vadlókutatók segítségét – számol be a produkció sajtóközleménye. – Mivel huzamosabb időt kint töltött a lovak között, Török Zoltán rendező és operatőre, Jan Henriksson olyan eseményeket is sikerült megörökíteniük, amelyek előre mozdították az eddigi megfigyeléseket.

„A leghosszabb periódus, amit egy huzamban a terepen töltöttünk, akkor volt, amikor a vadlovak ellését filmeztük. Ez korábban még senkinek sem sikerült, és a kutatók sem látták, hogyan történik” – idézi a rendezőt a közlemény. Ebben a májusi periódusban Török és csapata összesen 16 napon át követte egyfolytában a vadló ménest. Pentezugban töltötték az éjszakákat is, és csak addig hagyták el a helyszínt, amíg az akkumulátorokat töltötték és élelemért mentek. Kitartásuk meghozta gyümölcsét: három ellés tanúi lehettek.

Kerekes Viola vadlókutató is hálás, amiért eljutottak hozzájuk ezek a különleges felvételek: „Ellést még soha nem látott egyikünk sem. Érdekes volt megfigyelni, milyen hamar lejátszódik az egész. [...] Viszonylag ritkán láttunk olyat, hogy egy kanca nem fogadja el a csikóját, feltételeztük, hogy kevés ilyen esemény van, Zoliék viszont 2 év alatt elég sok ilyen helyzetet figyeltek meg, vagy vettek fel, így rájöttünk, hogy ez sokkal gyakoribb jelenség, mint ahogy azt sejtettük. Sok mindent tanultam a filmből arról, hogy egyéb állatok hogyan élnek a lovak mellett.”

A magyarországi mozikba november 4-én eljutó természetfilmet Pokorny Lia narrációja teszi meseszeűvé, illetve a film végén felcsendül Odett dala is, amelyet Szabó Benedek és Tövisházi Ambrus komponált a Vadlovak – Hortobágyi meséhez.