Vádat emelt a DNA az Országos Filmközpont vezetői ellen Vádat emelt a DNA az Országos Filmközpont vezetői ellen

Vádat emelt a DNA az Országos Filmközpont vezetői ellen

Hivatali visszaéléssel vádolja a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) az Országos Filmközpont (CNC) vezetőségét. A vád szerint a több millió euróra rúgó kárt többek közt olyan filmek elszámoltatási hibái gyűjtötték fel, mint a Fütyülök az egészre, a Miért én? vagy a Valahol Palilulában.

Vádat emelt a DNA a CNC-t 2006 és 2013 között igazgató Eugen Șerbănescu, a filmes támogatási alapot irányító Carmen Stejeroiu és Gabriela Dincă felügyelő ellen. A vádemelésről Ștefăniță-Cosmin Stroie DNA-ügyész döntött 2020. június 9-én, évekkel azután, hogy 2014-ben az akkori miniszterelnök, Victor Ponta ellenőrző testülete feljelentést tett az intézménynél. Stroie Valina Călărașutól vette át az ügyet, aki 2017-ben elindította a nyomozást, utóbb pedig kilépett a DNA-ból. 

A korrupcióellenes ügyészség 9,6 millió eurós kárt állapított meg, amit a vád szerint a CNC a 2010–2013-as időszakban támogatott 55 egyészestés és rövidfilm gyártásfinanszírozásával okozott. Az 55 cím között van többek közt az Ezüst Medve-díjas Fütyülök az egészre (Eu când vreau să fluier, fluier, r. Florin Șerban), Tudor Giurgiu Miért én? (De ce eu?) című bűnügyi thrillere, a Valahol Palilulában (Undeva la Palilula, r. Silviu Purcărete, p. Tudor Giurgiu), a Lampa cu căciulă című, rengeteg nemzetközi díjat besepert kisjátékfilm és a Mindenki a mennybe megy (Toată lumea din familia noastră) – mindkettő a Radu Jude rendezői és Ada Solomon produceri munkája – és a szintén nemzetközi hírű, Oana Giurgiu rendezte animációs dokumentumfilm, az Aliyah DaDa.

A 189 oldalas vádirat szerint egyes produkciós cégek 10 évre szóló, kamatmentes gyártási hitelt vettek fel a CNC-től, de késtek a filmek bemutatásával, vagy nem számoltak be évente az azok forgalmazásából származó, akár 0 lej értékű bevételekről. 

A filmtörvény kötelezi a producereket arra, hogy a film bemutatása utáni első évben évharmadonként elszámoljanak a forgalmazásból befolyt összegekkel, majd további kilenc évig évente egy elszámolást nyújtsanak be. A gyakorlatban a producerek általában a kamatmentes gyártási finanszírozásnak csupán kb. 1%-át tudják visszaadni az államnak, mivel a román filmek hamar lekerülnek a mozik műsoráról, nem nyereségesek. A valóságban tehát ez a fajta állami hitel valójában vissza nem térülő támogatás a filmipar számára.

A CNC vezetőit most azzal vádolják, hogy nem állították le vagy vonták vissza a finanszírozást abban a pillanatban, amikor tudomásukra jutott, hogy a producerek nem fogják szigorúan betartani az egyes filmek bemutatási határidejét vagy a bevételi elszámolások dátumait. A vád eszerint mások – az érintett filmproducerek – javára elkövetett hivatali visszaélés, amely legtöbb 9 év és 3 hónap börtönbüntetéssel súlytható, de súlyosbító körülményt képezhet, hogy több esetben elkövetett bűncselekményről van szó. A bemutatók elnapolása, valamint az éves elszámolások késése vagy elmaradása az ügyészek szerint bűncselekménynek számít, amelynek elkövetői a támogatások teljes összegével károsították az államot – épp úgy, mint ha az érintett filmek sosem készültek volna el, vagy a rájuk szánt összegeket ellopták volna vagy más célokra költötték volna el, esetleg a költségeket mesterségesen duzzasztották volna fel.

A 2005/39-es törvény 53. cikkelye szerint a CNC főigazgatója „felfüggesztheti vagy esetenként felbonthatja a gyártási hitelszerződést, visszaigényelheti a már utalt részleteket és végrehajtói eljárást indíthat”, ha a hitel kedvezményezettje nem számol el a CNC felé a kiadásairól, az erre vonatkozó felszólítástól számított 15 napon belül, vagy ha a kedvezményezett nem tartja be a CNC-vel kötött szerződésben rögzített kötelezettségeit. Eszerint pl. a Fütyülök az egészre esetében a DNA ügyészei megállapították, hogy a film gyártója 23 helyett csupán 11 alkalommal számolt be a produkció éves bevételéről, a CNC akkori igazgatója pedig bűncselekményt követett el, amikor nem kérte vissza Mitulescutól az elkészült és a Berlinalén már díjazott alkotásra elköltött pénzt.

„Ez az egész ügy nekem ízléstelen vígjátéknak tűnik, amit amatőr forgatókönyvírók írtak – nyilatkozta Tudor Giurgiu rendező, producer. – A CNC messze áll a hasonló, nyugati vagy lengyelországi, magyarországi intézményektől, nem újult meg, amikor kellett volna, és ahelyett, hogy megerősítenénk abban, hogy kompetens emberekkel és a szerkezetének megfelelő kifizetési rendszerrel szerelkezzen fel, inkább értelmetlen perbe rángatjuk. Vicces, hogy jelentős producerek, a fennmaradásért küszködő és a filmeikhez rendszeresen külföldön támogatást kereső emberek, akiket érdekel, hogyan járják be ezek a filmek a nagyvilágot, a fesztiválokat, hírnevet szereznek az országnak, nos közvetve épp ezeknek az embereknek húzzák meg a fülét semmilyen hosszútávú hatással nem rendelkező, adminisztrációs apróságok miatt. Benne voltam abban a csapatban, amelyik hozzájárult a filmtörvény megfogalmazásához 2005-ben, és soha el nem tudtam volna képzelni, hogy egy rosszul megírt és egyikünk által sem észrevett cikkely ennyire idióta következményekkel járhat. Arra gondolok, hogy a CNC igazgatója visszakérheti a film gyártására költött pénzt, a gyártási ciklus végén (tehát amikor a filmet már bemutatták, esetleg díjazták, eladták, ráadásul auditálták, hogy kiderüljön, hogy a rászánt CNC-pénz megfelelőképpen volt elköltve), csak mert a CNC-nek benyújtott jelentések egy kicsit késtek.”

(G4Media.ro)

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat