Az október 2-6. között tartandó erdélyi magyar filmszemle idén is folyatja klasszikusokat felvonultató sorozatát, amelyben ezúttal Enyedi Ildikó Simon mágusához, Rabmadár-filmkoncerthez és Török Ferenc Moszkva teréhez lesz szerencséje a látogatóknak.
Idén ünnepli a Simon mágus bemutatásának 25. évfordulóját. A francia-magyar koprodukcióban készült alkotás a szűkös költségvetés miatt sokszor gerillamódszerekkel forgott, az alkotás egy másik érdekessége, hogy Enyedi Ildikó a forgatókönyvet az utolsó jelenettől visszafelé írta, a mindent átható jóság, kozmikus pozitív energia létezését feltételező gnosztikus filozófiai iskolának jegyében készítette.
Az Enyedi Ildikó rendezte 1999-es filmdráma központi karaktere Simon, a parafenomén, aki Párizsba utazik a francia rendőrség megbízásából. Egy megoldhatatlannak tűnő gyilkosság felderítésében kell segédkeznie. Az ötvenes férfi hamar végez a feladattal, de nem utazik haza, valami még a városban tartja. Újra összefut az érkezésekor, a pályaudvaron megpillantott fiatal lánnyal. Közben megkeresi egy régi ismerőse, a Párizsban élő, sztárként ünnepelt Péter, aki különféle mutatványokkal szórakoztatja a közönségét. Új terve, hogy élve eltemetteti magát, és harmadnapon „feltámad”. Egy hirtelen ötlettől vezérelve rábírja Simont, hogy vegyen részt ő is a kísérletben. A férfi igent mond a „máguspárbajra”, de mielőtt befekszik a föld alá, randevút beszél meg a lánnyal – három nappal későbbre.
A kolozsvári nézők október 5-én, szombaton 20 órakor tekinthetik meg a művet a Győzelem moziban, a vetítésén részt vesz a film rendezője.
Sugár Pál és Lázár Lajos Rabmadárja a hangosfilmkorszak beköszöntével hamar feledésbe merült. Egyetlen, töredékes kópiája maradt meg, egy holland magángyűjtőtől került az osztrák, majd a magyar filmarchívumhoz. Később a hiányzó tekercsek is előkerültek, szintén Ausztriában, így 2023-ban befejeződhetett a szinte teljes mű, 2171 m filmanyag digitális restaurálása. Az 1929-es némafilmet a korabeli cenzúra először megpróbálta betiltani, csak a külföldi vetítések sikere után mutathatták be Magyarországon. Az izgalmas képi világú, bűnügyi és szerelmesfilm a 20-as, 30-as évek avantgárd képzőművészeti és filmes irányzata, a Neue Sachlichkeit (új tárgyiasság) jegyében az autentikus forgatási helyszíneket kereste (a történet pl. Az Est Lapok valódi szerkesztőségében indul, egy pillanatra feltűnik benne Szabó Lőrinc költő, a lap munkatársa) – olvashatjuk a Filmtettfeszt honlapján.
Az érdeklődők október 3-án, 20 órakor, a kolozsvári Győzelem moziban nézhetik meg a tavaly restaurált filmet, a vetítését élőzenével kíséri Hodován Milán (elektronika, billentyű), Oláh Patrik (hegedű) és Friderikusz Péter (cselló).
A Moszkva tér a magyarországi rendszerváltás és a korszak Budapestjének dokumentarista és tömegfilmes jegyeket ötvöző, emblematikus lenyomata, az ezredforduló egyik legnagyobb sikerfilmje, amelynek restaurálása 2017-ben fejeződött be. Az 1989-ben játszódó történet érettségi előtt álló fiatalokat mutat be, többek között a 18. születésnapját ünneplő Petyát, akit a rendszerváltás helyett a haverok, az első szerelem, az első nyugati út és a vágyott autó foglalkoztatja.
Ez a vígjáték nyitja a 24. Filmtettfesztet, az október 2-án 20 órától, a Győzelem moziban kezdődő vetítés után közönségtalálkozón lehet részt venni a film rendezőjével, Török Ferenccel. Kolozsváron kívül még két erdélyi városban vetítik a 2001-es magyar klasszikust, Sepsiszentgyörgyön október 3-án este fél héttől a Művész Moziban, Aradon október 11-én este hét órától a Művész Mozi nagytermében.
A válogatott filmekről bővebb információt és a fesztivál programját a Filmtettfeszt weboldalán lehet böngészni.
