Unalmasabb, mint a politika – Julius Onah: Captain America: Brave New World / Amerika Kapitány: Szép új világ

2025. február 14. – írta Szabó R. Ádám

Nem titok, hogy a korábban tévedhetetlennek tűnő Marvel-gépezet erősen bukdácsol a Bosszúállók: Végjáték óta. Az utóbbi években különösen sok ballépést sorakoztatott fel, és bár Deadpool „leigazolásával”, azaz hivatalosan is MCU-taggá avatásával tavaly egy kicsit javított a megtépázott renoméján a Kevin Feige vezette médiamonstrum, úgy tűnik, az inkább egy kivétel volt, ami a szabályt erősítette. A negyedik Amerika Kapitány-film pedig maga a szabály: biztonságos középszer, üres lózungok, elpocsékolt lehetőségek.

Magyar filmesek nyílt levele a magyar film ügyében

2025. február 6. – írta a szerk.

Kilenc magyar filmes szervezet nyílt levelet fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök január 30-i, a fóti stúdió nyitóünnepségén tartott beszédére reagálva. Alább a teljes szöveg, változtatás nélkül.

Elmélet híján – Lénárt András: Mozgóképes múlt – Közelítések a film és történelem kapcsolatához

2024. szeptember 25. – írta Ritter György

A történelem és a film kapcsolatának ontológiai elemzése izgalmas téma. Többször, többféleképpen foglalkoztak már vele hazai ítészek is. E kapcsolatnak egyik hazai kutatója, az ibér világ egyik ismerője, Lénárt András, aki húsz éve kutatja, boncolgatja jobbnál jobb írásaiban a témát. Régi és új szövegeinek kötetbe rendezése egy átfogó rendszer felvázolásának lehetőségével kecsegtet.

„Nagyon inspiratív ez a légkör, akkor is, ha fojtogató” – Interjú Reisz Gáborral, a Magyarázat mindenre rendezőjével

2023. október 23. – írta Búzás Anna

A Magyarázat mindenre rendezőjével a magyarországi premier előtt beszélgettünk többek között a filmet megelőző elutasításokról, a low-budget forgatás nehézségeiről és felszabadító hatásáról, a színészekkel történő improvizációkból kiinduló munkamódszerekről, a fiatalok szabadságvágyáról – no meg Kolozsvárról.

Te csak úgy lebegnél itt? – Reisz Gábor: Magyarázat mindenre

2023. szeptember 2. – írta Vigh Martin

A Magyarázat mindenre nemcsak Reisz Gábor eddigi legérettebb filmje, hanem annak is  pontos mementója, hogy milyen változások történtek az elmúlt években a magyar filmgyártásban.

Vietnám betiltotta a Barbie-filmet

2023. július 11. – írta a szerk.

Nem mutatják be Vietnámban a Barbie-t: a helyi cenzorokat egy „térkép” bőszítette fel. A stúdió védi a produkciót, „térképestül”.

Az ember, akinek sosem voltak fölösleges mozdulatai – Daniel Roher: Navalny / Navalnij

2023. március 31. – írta Buzogány Klára

Súlyos film az idei Oscar-nyertes doksi, pedig a sztorija közismert, hiszen a covid-járvány két évének legelképesztőbb nem egészségügyi témájaként bejárta a világsajtót. Alekszej Navalnij megmérgezésének és Oroszországba való visszatérésének története ilyen, szinte játékfilmes dinamikával összerakva mégis letaglózó erejű.

Túl a Río Grandén – A mexikói film története

2021. október 15. – írta Lénárt András

„Szegény Mexikó, oly távol van Istentől, de közel az Egyesült Államokhoz”. A Porfirio Díaz mexikói elnöknek tulajdonított, de valószínűleg inkább egy történész-újságírótól származó megállapítás tökéletesen körülírja, hogy a történelem során milyen kapcsolat állt fenn a két észak-amerikai ország¹ között. Az sem lehet kétséges, hogy kettejük közül melyiknek származott több hátránya a szomszédi viszonyból. Elsősorban történelmi, politikai és gazdasági téren beszélhetünk viharos kétszáz évről, de Mexikó filmkultúrája sem ismerhető meg anélkül, hogy ne kerüljön szóba az északi „nagy testvér” hatása.

Karibi mozaik – A kubai film története

2021. június 19. – írta Lénárt András

A kubai mindennapok vizsgálatának szerves része, hogy beazonosítsuk, a különböző művészi és egyéni megnyilatkozások mennyiben tükrözik a fennálló politikai rendszer elvárásait. Hasonlóan a politikai-társadalmi megközelítéshez, a karibi szigetország filmművészetében is elkülöníthető a castrói forradalom győzelme (1959) előtti, utáni, illetve a legfőbb támogató, a Szovjetunió összeomlása (1989) utáni korszak. A témaválasztásra és a kritikai szemlélet érvényesítésére mindvégig rányomta bélyegét a merevnek tűnő, de néha mégis megengedőnek mutatkozó kultúrpolitika.

Szélesvásznú identitáskeresés – Az izraeli film rövid története

2021. április 15. – írta Lányi Eszter

A mozgókép kétségtelenül a kollektív identitásformálás egyik leghatásosabb kulturális médiuma, aminek változása egy a szemünk láttára létrejövő ország esetében különösen látványos. Ebben a nemzeti felnövéstörténetben jól megfigyelhetjük a homogénnek hirdetett nemzeti identitás átalakulásait ahogy újabb és újabb társadalmi csoportok kapcsolódnak be az aktív történetmesélésbe.