Sárkányok bolygója – Bevezetés a Kaiju-eigába (szörnyfilmek) 2.

2012. március 21. – írta Ritter György

A Toho mellett más japán stúdiók is sikerre vitték a kaiju-eigát, amely a 70-es évek közepére kifújt. Az újjászületés alapja (ismét) a Godzilla (1985) című mozi volt, amely a sárkányistenségek új sorozatát eredményezte. A széria a 2004-es Final Warsig próbálta a mítoszt mélyíteni, amelyben a 60-as évek végi crossoverjeihez hasonlóan fejezte be (egyelőre) pályafutását a leghíresebb japán óriásszörny.

Hetedrangú Bond-paródia – Oliver Parker: Johnny English Reborn / Johnny English újratöltve

2011. szeptember 29. – írta Farkas István

Ultrablőd sztori keretében folytatódik a 2003-as Bond–Bean-párhuzam, amely csak nullaegész nulla hét százalékban váltja be a hozzá fűzött előzetes nézői reményeket. A Johnny English „második felvonása” agyonunt Bond-közhelyekkel bombázza a nézőt, aki jóval több „komédiai bónusz” reményében váltott jegyet a filmre, amely nem tudott (akart?) továbblépni elődje, Rowan Atkinson karizmája köré épülő gyakorlatán.

Frank D’Arbo a világ ellen – James Gunn: Super

2011. augusztus 22. – írta Kovács Patrik

Elavult képzetnek tűnik, hogy a szuperhős nem lehet más, csak kigyúrt testű és mélyen elhivatott polgárőr. Míg Hollywood a nagybecsű történetek drámai gyökereit nyiszálja, és igyekszik gyermekbaráttá tenni marcona igazságosztóit, addig a függetlenek világában már a kockásinges-bakancsos kisember ölti magára házilag varrt maskaráját, hogy önös érdekből üzenjen hadat a szervezett bűnözésnek. 

(Láz)álom luxuskivitelben – Sam Mendes: American Beauty / Amerikai szépség, 1999

2010. augusztus 6. – írta Papp Attila Zsolt

A neves brit színházrendező, Sam Mendes első nagyjátékfilmje, az Amerikai szépség 2000-ben az Akadémia legfontosabb díjait söpörte be – köztük a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb férfi főszereplőnek járó kitüntetést –, pedig olyan vetélytársai akadtak, mint a Halálsoron vagy a Hatodik érzék.

A sárga csikó védelmében – Levélféle Janovics Jenő „úr”-nak

2010. április 1. – írta gróf Veréssy Beör Miksa

[kabaré] Tisztelt Janovics Jenő uram! Minden tiszteletem a magáé; ami a Színházban az Ön nevéhez fűződik, erős tapsolással kisérjük azonmód. De mindazonáltal ki kell jelentessen: ez a kinematográf – vagy hívják ahogyan csak akarják ezt az ördög találmányát – nem való magyar embernek!

Fekete gyémántok – Scott Sanders: Black Dynamite

2010. január 14. – írta Iszlai József

Kedves Olvasó! Ha Te szórakozásra, újfajta paródiára, és – mindezek felett – humoros műfajfilmre (blaxploitation) vágysz, ez a szöveg neked iratott, ez a film neked szól. Black Dynamite, az eastwoodiasan igazságos kung-fu-mester ugyanis megbosszulja az Utca összes gonosztevőjét, a világ összes cserbenhagyott nőjét, és nyilván a gonosz, pénzéhes amerikai cégpoklot is.

Besson, a környezettudatos rendező – Luc Besson: Arthur et la vengeance de Maltazard / Arthur: Maltazár bosszúja

2009. december 14. – írta Plájás Erzsébet

A közönség reakcióira mindig nagyon kíváncsi vagyok, a síri csend pedig két dologra utalhat: lélegzetállító drámát látunk, amely alatt senki pisszenni se mer, vagy egyetlen szál magamban ülök a teremben. Milyen az, amikor Luc Besson animációt készít, és adaptálja a saját maga írt Arthur-meséit? Most éppen meg lehet nézni, hogy milyen, és a véleményeket éjjel-nappal várni fogom.

A komédia beszippant – Michael Blieden: Super High Me

2008. július 15. – írta Plájás Erzsébet

A szelektív hulladékgyűjtés és reciklálás divatja, ha országunkat még nem is, de a filmvilágot már rég utolérte. A Filmműves Kelemenek bármennyit is építhetenek, mindig lesz valaki, aki újrahasznosítja tégláikat. Posztmodern recept szerint szelektál, átcsoportosít vagy az eredetiség jegyében hozzá nem illő elemekkel egészíti ki a meglévőket. A paródiához csak némi iróniával és cinizmussal kell fűszerezni a keveréket.

Viva la diva – Anna Biller: Viva

2008. június 7. – írta Jakab-Benke Nándor

Biztosan mindenkinek van olyan haverja, aki állandóan a társaság központja akar lenni, ugyanazokat a vicceket mondja, ráadásul hatalmasokat röhög rajtuk, a többiek meg, jobb híján, egy darabig együtt kacagnak az illetővel. Nos, a Viva című film egy ilyen haver, de ő még ráadásul a pociján levő hurkákat is szereti mutogatni. Két órán keresztül.

Az operatőr és a hígitott szesz árnyékában – Kretschmer Erik interjúja Grószmartoni Márton fókuszpullerrel

2006. december 15. – írta Jakab-Benke Nándor

Jó reggelt kívánok, Grószmartoni úr, egy filmes szaklaptól vagyok.