A kaméleonember – Robert De Niro-portré

2023. augusztus 17. – írta Kovács Patrik

Jellemzően sosem játssza, hanem éli a szerepeit. Legyen az adott feladat bármily összetett, szokatlan vagy bizarr, hágja át akármilyen mértékben a színészi komfortzóna kereteit, ő mindig, minden alkalommal átváltozik egy idegen hústömeggé, mely a szerep talapzatához horgonyozza magát, tökéletesen kiiktatva minden külső tényezőt. Nyolcvan esztendős lett Robert De Niro.

Egy hivatalnok halála – Élni (1952) / Élj! (2022)

2023. május 13. – írta Lubianker Dávid

A 2023-as Oscar-gála egyik legeldugottabb filmje az Élj! volt, ami Kuroszava Ikiru című klasszikusának brit újrázása.

Egy végrehajtó kánikulai délutánja – Fazekas Máté: Kilakoltatás

2022. április 13. – írta Hegyi Damján

Egy forró nyári napon egy bírósági végrehajtó egy 13. kerületi kertes házból készül kipaterolni egy egyedül élő öregasszonyt.

Egy bolgár polgár – Kristina Grozeva, Petar Valchanov: Slava / Gloria / Az óra

2017. június 7. – írta Jakab-Benke Nándor

A bolgár Grozeva-Valchanov író-rendező-producerpáros két év után tér vissza a TIFF versenyprogramjába (és a mozikba) a nagyszerű Leckéhez erősen hasonlító, de mégis másmilyen filmmel.

Párbaj a förtelmes főnökkel – Miklauzic Bence: Parkoló

2015. január 22. – írta Csiger Ádám

Az nem különösebben meglepő, hogy Miklauzic Bence harmadik mozifilmje, a Parkoló sokban hasonlít korábbi munkáira, amilyen az Ébrenjárók, A zöld sárkány gyermekei vagy a Hőskeresők. Az viszont már talán annál inkább, hogy nem rosszabb azoknál, sőt.

Dosztojevszkij násza a steampunkkal – Richard Ayoade: The Double / A hasonmás

2014. április 5. – írta Kovács Patrik

Richard Ayoade második nagyjátékfilmje a kafkai abszurd nyomasztó kilátástalanságával telepedik a nézőre: A hasonmást meggyőző stilizáció foglalja egységbe, a cselekményszervezés és a fogalmazásmód viszont nem tartogat meglepetéseket.

Élj a mának és a többiek – Ben Stiller: The Secret Life of Walter Mitty / Walter Mitty titkos élete

2014. január 6. – írta Jakab-Benke Nándor

A Walter Mitty titkos élete az ősöreg amerikai „merj nagyot álmodni!” újabb reinkarnációja. Ben Stiller rendező-főszereplő mert ugyan nagyot álmodni, de közben felébredt.

Naiv szépség – Robert Guédiguian: A Kilimandzsáró hava / Les neiges du Kilimandjaro

2012. június 19. – írta Buzogány Klára

Robert Guédiguian filmjeivel kapcsolatban talán az a legfeltűnőbb, hogy teljes eddigi pályafutása során a főszerepekre ugyanazt a három színészt kérte fel. A délfrancia születésű rendező-producer eddig tizenhétszer forgatott a rendezői székből, és mindössze egyszer nem játszotta filmje valamelyik főszerepét Ariane Ascaride, Jean-Pierre Darroussin vagy Gérard Meylan. (Ketten közülük még ebben az egy filmben, a L'armée du crime című háborús drámában is felbukkannak mellékszereplőként.)

Wall Street versus kisváros – Frank Capra: You Can’t Take It With You / Így élni jó, 1938

2011. november 4. – írta Rudolf Dániel

Az 1938-as Oscar duplán is megkoronázta Frank Capra és a Columbia együttműködését: négy éven belül a második, a stúdiónál készült Capra-film nyerte el a legjobb alkotásnak járó szobrocskát, a rendezőt magát pedig harmadszorra jutalmazta az Akadémia. Az Így élni jó hűen folytatja azon utat, amit a rendező (és állandó forgatókönyvírója, Robert Riskin) a két évvel korábbi Váratlan örökséggel elkezdett, és szervesen illeszkedik Capra a tradicionális amerikai értékrend és a kisvárosi polgári életforma dicsőítésére áldozott alkotásainak sorába.

Az újrakezdés könnyedsége – Tom Hanks: Larry Crowne

2011. július 12. – írta Kovács Patrik

Adott a 90-es évek legnagyobb sztárjai közül kettő, egy tündérmesébe illő narratíva a talajvesztett amerikai átlagember lelki újjászületéséről, egy börleszkes elemekből és bájos szerelmi szálból összegyúrt cselekményvilág, és még a humor sem altesti tájékok vagy felszínre áramló testnedvek köré hurkolódik. Az utóbbi években jobbára producerként serénykedő Tom Hanks egyszemélyes produkciója lágyan csiklandozza a rekeszizmokat, és másfél órára elűzi a borút a néző feje felől, de ez jobbára a nagyszerűen megírt főszereplőnek köszönhető.