Wall Street versus kisváros – Frank Capra: You Can’t Take It With You / Így élni jó, 1938

2011. november 4. – írta Rudolf Dániel

Az 1938-as Oscar duplán is megkoronázta Frank Capra és a Columbia együttműködését: négy éven belül a második, a stúdiónál készült Capra-film nyerte el a legjobb alkotásnak járó szobrocskát, a rendezőt magát pedig harmadszorra jutalmazta az Akadémia. Az Így élni jó hűen folytatja azon utat, amit a rendező (és állandó forgatókönyvírója, Robert Riskin) a két évvel korábbi Váratlan örökséggel elkezdett, és szervesen illeszkedik Capra a tradicionális amerikai értékrend és a kisvárosi polgári életforma dicsőítésére áldozott alkotásainak sorába.

Az újrakezdés könnyedsége – Tom Hanks: Larry Crowne

2011. július 12. – írta Kovács Patrik

Adott a 90-es évek legnagyobb sztárjai közül kettő, egy tündérmesébe illő narratíva a talajvesztett amerikai átlagember lelki újjászületéséről, egy börleszkes elemekből és bájos szerelmi szálból összegyúrt cselekményvilág, és még a humor sem altesti tájékok vagy felszínre áramló testnedvek köré hurkolódik. Az utóbbi években jobbára producerként serénykedő Tom Hanks egyszemélyes produkciója lágyan csiklandozza a rekeszizmokat, és másfél órára elűzi a borút a néző feje felől, de ez jobbára a nagyszerűen megírt főszereplőnek köszönhető.

A mi hősünk – Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr

2010. december 9. – írta Mikó Hanna Laura

[kritikaíró pályázat] Akárcsak Bacsó Péter Tanúja, Fábri Zoltán legnagyobb külföldi sajtóvisszhangot keltett filmje is a kisember kontra hatalom témakörének tragikomikus feldolgozása, egy tragikomikus hős szerepeltetésével. A Hannibál tanár úr főhőse egy budapesti középiskolai latintanár, Nyúl Béla. Nomen est omen.