Balek vagy gyilkos? – Ryan White: Assassins / A kivégzőosztag

2021. április 29. – írta Buzogány Klára

A kivégzőosztag egyrészt szomorú látlelet napjaink kémjátszmáiról, másrészt egy színvonalasan kivitelezett és alapos oknyomozó dokumentumfilm egy tökéletes gyilkosságról.

A gyilkosság csak apropó – Dominik Moll: Seules les bêtes / Only the Animals / Bestiáda

2020. október 2. – írta Soós Tamás

Kontinenseken átívelő történetét izgalmas puzzle-ként kirakó filmjében Dominik Mollt, a Harry csak jót akar és a Lemming rendezőjét az érdekli, hogy milyen fizikai és erkölcsi határokon viszi át az embert a szeretetéhség.

Valóság és fikció a true crime és a social media korában – Liz Garbus: Lost Girls / Elveszett lányok

2020. április 24. – írta Galaczi Zsófia

Mindig van valami hátborzongató abban, amikor egy valódi, megtörtént eseményt dolgoznak át filmre, különösen, ha az egy gyilkossági ügy és/vagy a történet egyes szereplői máig is élnek (ha meg nem haltak). Az ilyen filmek megnézését követően szinte önkéntelenül nyúlunk a billentyűzet után, és szinte kényszeresen irkáljuk be a szereplők nevét a Google-keresőbe még a stáblista alatt, hogy leleplezzük valódi külsejüket és összehasonlítsuk azt az őket megformáló színészekével, számba vegyük a hitelt érdemlő és fiktív elemeket, elolvassuk a korabeli híradásokat és összeesküvés-elméleteket, és kinyomozzuk a főhősök utóéletét stb. – ki-ki vérmérséklete szerint.

Újranyithatnak egy bírósági ügyet egy tévésorozat nyomán

2020. február 14. – írta a szerk.

A manhattani kerületi ügyészség bejelentette, hogy megfontolja egy gyilkossági ügy újraindítását egy filmsorozatban feltételezett hatósági visszaélés miatt.

Hollywoodi képeslapok 69-ből – Quentin Tarantino: Once Upon a Time… in Hollywood / Volt egyszer egy… Hollywood

2019. június 20. – írta Váró Kata Anna

Izgalmas korszak, ígéretes nyersanyag és illusztris szereplőgárda a klisék rengetegében, avagy amikor minden adva van egy remekműhöz, de a remekmű mégsem adja magát.

Hol romlott el minden? – Mary Harron: Charlie Says

2018. november 6. – írta Gyöngyösi Lilla

Mi bújhatott meg a huszonéves lányok fejében, akiket Charles Manson brutális gyilkosságokra vett rá? Az Amerikai pszicho rendezőjének új filmje, a Charlie Says összetett válaszokat ad a kellemetlen kérdésekre.

Ház a pokol tornácán – Lars von Trier: The House That Jack Built / A ház, amit Jack épített

2018. július 27. – írta Váró Kata Anna

Cannes-ba csak versenyen kívül engedték be, de így is hatalmas vihart kavart a 7 évre kitiltott rendező visszatérése. Trier pokoli víziója a gonoszról pimasz, provokatív és a nézhetetlenségig kegyetlen, ugyanakkor vitathatatlanul nem mindennapi művészi teljesítmény.

Lesz-e boldog és új élet? – Bogdán Árpád: Genezis

2018. február 24. – írta Bartal Dóra

A Berlinben bemutatott Genezisben a traumát átélt hősök megtalálják az újrakezdés lehetőségeit.

A szép, a rossz és a csúf – Szász János: A hentes, a kurva és a félszemű

2018. január 25. – írta Papp Attila Zsolt

Ha létezik easternes elemeket is felvillantó noir/expresszionista kamaradráma, akkor A hentes, a kurva és a félszemű erre a példa. Szász János leporolta a két világháború közötti időszak egyik leghírhedtebb magyarországi bűnügyét, és egy izgalmas, bár inkább stiláris-formanyelvi szempontból érdekes alkotást készített belőle.

Apa-eposz és fiú-étosz – Mike van Diem: Karakter, 1997

2017. november 25. – írta Ferenczi Szilárd

Mike van Diem 1997-es rendezése számos díjat bezsebelt a rákövetkező években, és lényegében a jóslatok ellenére kapta az idegen nyelvű filmnek járó Oscart is 1998 elején, amikor a nem-angolszász kategóriában minden kritikus Caroline Link A csenden túl (Jenseits der Stille) című munkájának előlegezte meg az aranyszobrot. Az Amerikai Filmakadémia ízlésének és esztétikai elvárásainak tudatában így utólag egyértelmű a Karakter győzelme, ugyanis ennél hollywoodiasabban művészkedő európai filmet ritkán látni.