Címke: gyilkosság

Háború és béke tűsarokban – David E. Kelley: Big Little Lies / Hatalmas kis hazugságok

2017. április 20. – írta

Nemrég ért véget az HBO legújabb sikersorozata, a Hatalmas kis hazugságok (Big Little Lies). A Reese Witherspoon, Nicole Kidman, Shailene Woodley, Zoë Kravitz és Laura Dern nevével fémjelzett, hétrészes minisorozat a rendezés, a forgatókönyv és színészi alakítások miatt is olyannyira kötelező, mint 2014-ben A törvény nevében (True Detective) első évada volt.

Nyugodtan kimondhatod! – Stacy Title: Bye Bye Man – A rettegés neve

2017. április 10. – írta

Az a fajta horrorfilm ez, amelynek az előzetesétől jobban rezegni kezd rajtunk a gatya, mint a moziban eltöltött másfél óra alatt, bár vannak kiemelkedő pillanatai. A skizofréniából merített alapötlet a műfaj ínyencségei közé tartozhatna, ha a kifejtés kevésbé lenne klisétől áztatott, és nem maradt volna hézagok tömege megválaszolatlanul a film végére.

Reflexió vs. fikció – Zolnay Pál: Fotográfia (1973)

2017. március 4. – írta

Nem igazán szükséges felvázolni a filmtörténeti környezetet ahhoz, hogy a Fotográfiát mint mesterművet a helyén tudjuk kezelni, hiszen 45 év után sem veszített erejéből, sőt, olyan üzenetet fogalmaz meg, ami ma talán még jobban releváns, mint a 70-es években.

Diagnózis egy gyilkosságról – Jean-Pierre és Luc Dardenne: La fille inconnue / Az ismeretlen lány

2016. november 17. – írta

A világhírű rendeződuó legutóbb a munkanélküliség és a depresszió problematikájával foglalkozott a 2014-es Két nap, egy éjszaka című filmjükben, amelyben Marion Cotillard játszott egy mentális betegségből felépülő gyári munkást, akinek – ha meg akarja tartani az állását – rá kell vennie az összes kollégáját, hogy mondjanak le a bónuszukról. Hasonlóan komoly lelki válságban szenved legújabb filmjük, Az ismeretlen lány főszereplője is, csak őt a pénzügyi gondok helyett a nyughatatlan lelkiismeretfurdalás kínozza.

A lelkiismerettől az absztraktig – Interjú Radu Munteannal, az Un etaj mai jos című film rendezőjével

2015. augusztus 21. – írta

Radu Muntean az a fajta rendező, aki „pihen”, ha nagyjátékfilmen dolgozik. Ilyenkor szembemegy az egyértelművel, és forgatókönyvíró társaival, Alexandru Baciuval meg Răzvan Rădulescuval együtt keresi a választ a legkevésbé hétköznapi kérdésekre. Ez akkor is érződik, ha szóba állsz vele: olykor önmagadnak fogsz ellentmondani. Ez így természetes, ha vele van dolgod: kérdéseket teszel fel saját magadnak.

Sűrítés és eltolás – Abel Ferrara: Pasolini

2015. május 26. – írta

Ferrara filmje Pasolini utolsó napjának eseményeit követi 1975. november 2.-án bekövetkező haláláig. A lineáris történetvezetésbe a félbemaradt művek nyers felidézését sűríti, ami egy fantázia-kollázs képzetét kelti, és bár felmenti a szerzőt az alól, hogy sajátos látásmódot kínáljon a gyilkosság körülményeiről, mégsem elég hiteles.

A szegény ember Coen-élménye – Matt Shakman: Cut Bank

2015. április 22. – írta

A párszáz lakosú kisvárosok a vidéki Amerika klausztrofób helyszínei. Sötét titkok, befásult rendőrök, kitörésről és újrakezdésről álmodozó lakók szolgáltatnak szökőévente elsőrangú földrajzi-lelki topográfiát egy-egy újabb pszichothrillerhez. Nyilván ebben a népszerű műfajtöredékben is – mint bármely másikban – azok az alkotók újítanak, akik a bejáratott toposzok vizuális vagy narratív takarékosságát emblematikus karakterek csendesen katasztrofális őrületével ötvözik, s a szűk mentális tér éjsötét tébolyából globálisan keserű pesszimizmust képesek közvetíteni. Tisztességes Stephen King-adaptátotoroknak és a Coen fivéreknek ez rendszerint sikerül.

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat