Déli diszkomfort – David Gordon Green: Joe

2014. április 17. – írta Csiger Ádám

Nicolas Cage a közelmúltban olyan mozikkal rombolta renoméját, mint A varázslótanonc, A szellemlovas 2. – A bosszú ereje vagy a 3D-s Féktelen harag. A Joe viszont nem csak az Oscar-díjas színész nagy visszatérése a drámai filmekhez, hanem egyúttal az utóbbi években főleg vígjátékokat rendezett David Gordon Green legérettebb mozija is.

Ház az erdő mélyén – Jordan Vogt-Roberts: The Kings of Summer / A nyár királyai

2013. november 1. – írta Pernecker Dávid

Ki nem épített gyerekkorában bútordarabokból, párnákból, kartondobozokból bevehetetlen várat, erődöt, avagy bunkert? Beléphetett-e ezekbe a dicsőséges építményekbe a papírcsákós hűbérúr felmenője? Ha csak nem tudta a titkos jelszót, semmiképp. Ezek a hevenyészett komplexumok ugyanis – a fantázia megsétáltatásán túl – pontosan azért húzattak fel, hogy a gyerekek izolálják zsírkrétával felskiccelt világukat a kortársak, de legfőképpen a szülők, a felnőttek uradalmával szemben. Később pedig dolguk végeztével – de még hadúri szellemben – e csemeték a sajátkészítésű köpenyt, a fakardot, a műanyag géppuskát eldobva rohantak a délutáni kakaó irányába.

Berlin feladta rég – Jan Ole Gerster: Oh Boy

2013. október 16. – írta Ferenczi Szilárd

Felnőni néha annyit jelent, mint belátni: valójában fogalmunk sincs, mit jelent. Kevés huszonvalahány esztendős fiatal vallja így be magának, de amelyik eljut ehhez az önnön linkségével szemben alkalmazott őszinteségi pillanathoz, észre sem veszi, hogy meglépte a lépnivalót. A kíméletlen nagybetűs ezennel itt van, nyitogatja az ajtókat, mindenfélékre rávesz, s kényszerítő ereje akkor is mindenható, mikor semmi mással nem kívánjuk kitölteni az ajándékba kapott órákat, mint az otthonunkat jelentő örök nagyváros metróvonalai között céltalanul sodródni a kitudja felé.

A legmelegebb szín a kék – Abdellatif Kechiche: La vie d'Adèle / Adèle élete

2013. október 14. – írta Csiger Ádám

Abdellatif Kechiche filmje, az Adèle élete nem véletlenül szenzáció a bulvármédiában, de az Arany Pálmát sem lehet elvitatni tőle. Leszbikus románc a néző fantáziájára keveset bízó szexjelenetekkel, de három órában, brutális, dokumentumfilmeket megszégyenítő objektivitással, realizmussal.

Valahol Európában – Cate Shortland: Lore

2013. május 9. – írta Csiger Ádám

A 20. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál fődíját elnyert ausztrál Lore különösen egyedi darabja a második világháborús filmek mezőnyének: a történet a náci Németországban játszódik, de a háború végnapjaiban, Hitler halálával veszi kezdetét, az eseményeket pedig német gyerekek szemszögéből látjuk.

Alice Rémmeseországban – Park Chan-wook: Stoker

2013. április 3. – írta Papp Attila Zsolt

Park Chan-wook megérkezett Hollywoodba. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert voltak olyan ázsiai kollégái, akik az álomgyárba tartván útközben valahol elvesztették önmagukat (hogy nem kizárólag saját hibájukból, az más kérdés). A koreai film „öregfiújának” tengerentúli debütje azonban – hiányosságai ellenére – magán viseli mindazokat a stílusjegyeket, amelyek miatt korábban is szerették, akik szerették.

Ezt láttuk a 11. TIFF-en – 5. rész: Mad Bastards, Café de Flore, Marécages / Wetlands, Sleeping Beauty

2012. június 6. – írta Jakab-Benke Nándor, Ferenczi Szilárd, Iszlai József, Székely Bíborka

Fele lejárt, fele még hátravan: ausztrál tájképekkel, felkavaró színekkel és hangokkal, zavaros családi viszonyokkal és egy különleges, alvó szépséggel zsong tovább Kolozsváron a TIFF.

Cirkusz-saga – Deák Krisztina: Aglaja

2012. február 8. – írta Ritter György

Bevallom őszintén (többedmagammal együtt), hogy nem sokat vártam Deák Krisztina új, cirkuszos biopicjétől. A Jadviga párnája unalmas love-storyja és A miskolci boniésklájd trash-betyár romantikája után valami suta kisrealista drámára számítottam. Kellemesen csalódtam.

Fiút gyúr magából – Céline Sciamma: Tomboy

2012. január 6. – írta Farkas Péter

Céline Sciamma ismét olyan kamaszokról mesél, akik kezdenek belekóstolni a nemi identitás kialakulásának zűrzavaros időszakába. Második nagyjátékfilmje már dicséretre méltó, érett munka: a kényelmetlen témát józan hidegvérrel ecsetelgeti.

Ezt láttuk a TIFF-en 7. – Somewhere / Made in Hollywood; Jianyu / Reign of Assasins; Apflickorna / She-Monkeys; Kill me Please

2011. június 11. – írta Jakab-Benke Nándor, Papp Attila Zsolt, Csoma Emőke, Oláh-Badi Levente

Végezetül pedig még pár film, amit holnap, az utolsó napon megnézhettek a TIFF-en: a maradék versenyfilm, egy velencei Arany Oroszlán-díjas és kettő a horror- és thrillereket futtató Árnyak szekcióból.