Túl az erőszakon – A kolumbiai film története

2023. szeptember 6. – írta Lénárt András

A sztereotípiákra fogékony olvasók és nézők számára Kolumbia a kávé, a drogkartellek és Pablo Escobar hazája, esetleg Shakira szülőföldje, jobb esetben Gabriel García Márquez nevét is ismerik – noha az ország természetesen ennél sokkal több. Az elmúlt két évtizedben feltörekvő fázisába lépett kolumbiai film által tárgyalt témák képet adnak arról, mi foglalkoztatja az alkotókat és a közönséget. Az ország múltját és jelenét átható események – amelyeknek sajnálatos velejárói az erőszakos cselekmények – természetesen erőteljes nyomot hagynak a filmkészítők témaválasztásain is.

Társadalomrajz a lángoló fiatal lányról – Dominik Moll: La nuit du 12 / The Night of 12 / Akkor éjjel

2023. május 9. – írta Fazakas Lehel

Dominik Moll feszült krimi-thrillerben reflektál egy nők elleni erőszaktól gyötört társadalomra, ahol a főnyomozó rögeszméjévé váló ügy kollektív tabuk felfejtését is szolgálja.

Amikor az emberből csak egy rinocérosz marad – Oleh Szencov: Noszorih / Rhino / Orrszarvú

2022. június 18. – írta Buzogány Klára

Az idei Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál a szomszédban zajló háború elleni állásfoglalásként egy kamera-pisztolyt tűzött a plakátjára, jelmondata, hogy „Filmezz, ne háborúzz!”, és az ukrán kulturális jelenlétre is hangsúlyt helyez. A békés street food-fogyasztás és a zenehallgatás mellett elsősorban nyomasztó vetítésekre várják a nézőket, pl. Oleh Szencov durva és elgondolkodtató Orrszarvújára.

Amatőrpornóval a szerelemért – Bogdan Theodor Olteanu: Mia își ratează răzbunarea

2021. július 30. – írta Incze Kata

Bogdan Theodor Olteanu második nagyjátékfilmje vékony jégen táncol színház és film között, miközben olyan témákra reflektál, mint a szex, a párkapcsolati függőség vagy a női test kizsákmányolása. S bár mindez elsőre egy férfi tollából hamiskásnak, és a poszt-metoo korszakhoz  való igazodásnak hangzik, Olteanu és a fiatal bukaresti színészgeneráció valami egészen izgalmassal rukkolt elő, a lecsupaszított forma és az improvizáción alapuló forgatókönyv pedig a keze alá dolgozik. A Mia își ratează răzbunarea (magyar tükörfordításban Mia elszalasztja a bosszú lehetőségét) a tavalyi Slamdance Filmfesztiválon debütált, de a járvány miatt csak idén, a TIFF Román napok szekciójában került hazai bemutatásra.

Minden héten háború – Brit futballhuligánok filmen

2021. június 11. – írta Tóth Menyhért

A brit „futballhuligán-filmek” kritikai megítélése több szempontból is igencsak problémásnak mondható, az azonban elvitathatatlan tény, hogy a 2000-es évek végére a labdarúgócsapatok gonosz ikertestvéreinek is nevezhető szurkolóközösségekről szóló mozgóképek kész alműfajjá nőtték ki magukat.

Kálvária – Václav Marhoul: Nabarvené ptáče / The Painted Bird / Festett madár

2020. június 17. – írta Ritter György

Vaclav Marhoul eposzának nyitányában parasztfiúk egy ártatlan menyétfélét ragadnak el gazdájától, majd meggyújtva kivégzik azt. Már csak e jelenetet is magunk előtt látva nem nehéz elképzelnünk, hogy az utóbbi évek fesztiváljain miért eme film vetítését hagyták el a legtöbben. A festett madár az egyik legnagyobb tabut, a gyermeket érő erőszak ábrázolásáét hágja át. Az „elviselhetetlenül öncélúnak” bélyegzett háborús pikareszk-horror megtekintése mellett azonban számos érv sorakoztatható fel.

Amerikai betyárok, műbajusszal – Csapón kívül 42.: The Wild Bunch / A vad banda, 1969

2019. május 4. – írta Jakab-Benke Nándor

Ha egész életedben vadnyugati gengszter voltál, kicsi a valószínűsége, hogy vénségedre pályaváltáson gondolkoznál. Így hát jöhet a jó öreg Még Egy Utolsó Rablás. Ám ahogy a haldokló elől a levegő, úgy fogy el a Vadnyugat a hőseink körül. Sam Peckinpah balladisztikus western-remeke is félszázados lett immár.

Az emberfaj sárkányfog-vetemény – Kim Ki-duk: Human, Space, Time and Human

2018. június 2. – írta Papp Attila Zsolt

A koreai film fenegyereke nagyívű – és szokása szerint vériszamos – parabolát rendezett az emberi természetről és a társadalom működéséről. Akinek bírják az idegei (meg a gyomra), nézze meg; mégis az az érzésünk, hogy Kim Ki-duk ezúttal – főként néhány korábbi remeklésének ismeretében – túl sokat markolt és keveset fogott.

Tesztoszterontás-bontás – Xavier Legrand: Jusqu'à la garde / Láthatás

2018. május 24. – írta Németh Szabolcs Előd

A Láthatás azt ígéri, hogy egy család felbomlását és az elszenvedői megpróbáltatásait, illetve az egésznek az okait fogja boncolgatni, de nézőjét egy felületes, hatásvadászatra törekvő közhelyhalmazzal veri át.

Aki tudta, mit rejt Bőrpofa maszkja – Tobe Hooper-portré

2018. április 25. – írta Tóth Menyhért

Slapstick-komédiával kezdte, allegorikus töltetű hippifilmmel folytatta, ám végül egy emberi bőrből készült maszkot viselő texasi torzszülött vadul berregő láncfűrésze karcolta rá a tavaly elhunyt Tobe Hooper nevét a filmtörténelem halhatatlan nevű rendezőinek tablójára. Bár a karrierjét beindító, 1974-es A texasi láncfűrészes mészárlás zsenialitására sosem sikerült rálicitálnia, ráadásul életműve is igencsak vegyes minőségű filmekből tevődik össze, kétségtelen, hogy máig ő az egyik legmeghatározóbb horrorfilmes ikon.