Apu szeme fénye – Sós Bálint Dániel: Minden Rendben

2025. március 13. – írta Berényi Csaba

Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje a szülői léttel együtt járó gyomorgörcs mozgóképes tanulmánya, amiben nem is a cselekményt katalizáló tragédia morális dilemmája az igazán fontos. A valódi dráma ugyanis az, ha egy apa egyszerűen nem érti a saját fiát és rátelepszik a belső világára.

„Az igazság néha nem igazságos” – Clint Eastwood: Juror #2 / Kettes számú esküdt

2024. december 14. – írta Lubianker Dávid

Clint Eastwood klasszikus tárgyalótermi drámája a műfaji közhelyek gyakori ismételgetése ellenére konzervatizmusával képes egyetemesnek hatni a zsáner kortárs alakulásának tükrében: a Kettes számú esküdt az igazságszolgáltatási rendszer kritikája helyett az egyéni érdekek és felelősségek mindenkori morális dilemmáira koncentrál.

Utolsókból elsők – Craig Mazin, Neil Druckmann: The Last of Us

2023. március 20. – írta Ferenczi Szilárd

Olyanok is szeretik immár a The Last of Ust, akik nem játszották.

Az állandó változás kora – Downton Abbey 2010-2022

2022. május 3. – írta Rudas Dóra

A lovat oldalvást megülő úrihölgyek, monoklis gentlemanek, és a pompázatos, villany híján gyertyalángos gálaestek már messzebb vannak tőlünk, mint az önvezető autók vagy a repülő deszkák világa, a téma mégis legalább annyira keresett, különösen az utóbbi évtizedben. Ennek a trendnek egy korszakalkotó, bár itthon kevesbé ismert sorozat áll a hátterében, valamint az általa keltett, úgynevezett Downton Abbey-effektus.

Csak szex és más semmi – Lou Jeunet: Curiosa / Pajzán kíváncsiság

2019. július 2. – írta Harsányi Domonkos

A szexuális önkifejezés nem egy könnyen feldolgozható téma a nagyjátékfilmekben, ez az „erotikus dráma” mégis ezt igyekszik teljesíteni. Inkább marad kísérlet, mint film.

Ha nem mondom ki, nem is létezik – Vincente Minnelli: Gigi, 1958

2019. április 20. – írta Gyöngyösi Lilla

A Gigi példája bizonyítja, hogy lehet kurtizánokról filmet készíteni anélkül, hogy kiejtenénk a szánkon ez a szót, csak nem érdemes. Az Oscar-díj szavazói pedig régebben sem voltak tévedhetetlenek.

Apácákról és emberekről – Anne Fontaine: Les innocentes / Ártatlanok

2017. január 4. – írta Székely Bíborka

Kolostor, háború, kiszolgáltatott nők, hit és bátorság. Mialatt tél van, és csend, és hó, és halál. Anne Fontaine festményszerűen gyönyörű legújabb filmje most is napokig kísérteni fog.

Nehéz örökség – Francis Ford Coppola: The Godfather: Part II / A Keresztapa 2.

2014. augusztus 8. – írta Kovács Patrik

A Keresztapa első része kimagaslott azon ortodox építkezésű filmsikerek közül, melyek a hetvenes évek elején lerakták Új-Hollywood alapköveit. A két évvel későbbi folytatás grandiozitás tekintetében felülmúlja a nagy elődöt, ám bizonyos részletmegoldásai miatt mégis elmarad mögötte.

Válaszd az erkölcssorvasztó, ízlésromboló mocskoszsaru-filmeket – Jon S. Baird: Filth / Mocsok

2013. október 8. – írta Soós Tamás

Trainspottingi, ferrarai az a fertő, amiben a Mocsok alatt lubickolunk: Jon S. Bairdé az év legszutykosabb szabályszegő filmje. Mocsok jó, mi más?

Parkolópályán – Taylor Hackford: Parker

2013. március 6. – írta Pernecker Dávid

A Parker története a Flashlight című Westlake-ponyva alapján szerveződik, s az alkotók meglepően kevés változtatással képesek tálalni az abból levezetett fabulát. Parker egy nevetségesen profi „becsületes tolvaj”, akit egy sikeres rablás után inkább megölnek éppen aktuális társai. Persze nem hal meg, inkább sebtiben bosszút esküszik. Hackford és McLaughlin ezt a sokszor látott sablon-bosszút fejti ki két teljes órában, leginkább csak lenyűgözően inkonzisztens, álmatag, és lusta módon.