Aki a férfilélek legmélyéig látott – John Huston-portré

2026. augusztus 5. – írta Kovács Patrik

Andrew Sarris egyszer azt mondta, a százhúsz éve született John Huston olyan Hemingway-hős, aki tévedésből egy Dosztojevszkij-regénybe csöppent. Nehéz volna ennél találóbb, egyszersmind velősebb jellemzést adni a fekete széria atyjáról, az egzotikus kalandfilmek specialistájáról, aki a romba dőlt életek és a pusztító vágyak krónikásaként is maradandót alkotott.

Grál-lovag a szélesvásznon – Gregory Peck-portré

2026. július 26. – írta Kovács Patrik

Sosem számított különösebben technikás, blikkfangos színésznek, és nem is jellemezték látványos gesztusok, ennek ellenére – vagy talán épp ezért – gyorsan és könnyen kapcsolódott hozzá a közönség, valahányszor felsejlett tekintélyt parancsoló alakja. Intelligencia, sebezhetőség, empátia, érzékenység és morális tartás: a hősi jellemvonások e ritka kombinációja tette naggyá az idén száztíz éve született, felejthetetlen Gregory Pecket, aki persze antagonistaként is brillírozott.

Amerikai álom mögött amerikai rémálom – Marilyn Monroe-portré

2026. június 1. – írta Gyöngyösi Lilla

Tragikus sorsú díva és szexszimbólum, akitől a többség egyetlen filmet sem látott, arcát mégis az egész világ ismeri. A 100 éve született Marilyn Monroe maszkja mögött nehéz azonosítani a színésznőt, hiszen kevés igazi lehetőséget kapott – így nem csoda, hogy a felszín elvonja a figyelmünket.

A vicceken túl – Chuck Norris-portré

2026. április 18. – írta Buzogány Klára

E sorok írója úgy tervezte, minden porcikájával ellen fog állni a csábításnak, hogy egyetlen Chuck Norris-viccet is elsüssön ebben a rövid életrajzban. Nem sikerült. Chuck Norrishoz ugyanis a pofonok és a poénok egyaránt hozzátartoznak. Nem vagyunk kegyeletsértők, hiszen ő maga is belement a játékba. De ki volt Chuck Norris a poénokon innen és a poénokon túl?

Sundance kölyök érted hal meg – Robert Redford-portré

2026. február 7. – írta Gyöngyösi Lilla

Színészként volt a leginkább reflektorfényben, rendezőként kapott elismeréseket, a színfalak mögött tette a legtöbbet a filmművészetért – Robert Redford megkerülhetetlen figurája volt az amerikai filmnek. Akit nem is érdemes megkerülni, hiszen életműve élvezetes, hozzáférhető, valódi.

Színészóriás a szomszédból – Gene Hackman-portré

2025. november 15. – írta Kovács Patrik

Egy kritikusa egyszer azt mondta róla, szakasztott úgy fest, mint egy kamionsofőr. Nem épp hízelgő megállapítás, de tény, hogy sosem tartozott a sztárarcú színészek „előkelő” kasztjába. Csakhogy a hetvenes években – karrierje zenitjén – épp a hozzá hasonló, „realista küllemű” aktorok özönlötték el a mozikat. Nem is vitás, hogy ő volt köztük a legtehetségesebb. Portré az idén elhunyt Gene Hackmanről, Hollywood átlagembermaszkot viselő gigászáról.

Egy amerikai hős – Henry Fonda-portré

2025. május 16. – írta Gyöngyösi Lilla

A színész, aki felépítette a megingathatatlan, igazságos, oltalmazó hőst, hogy aztán egyik leghíresebb szerepével a földig rombolja azt. 120 éve született Henry Fonda.

A filmszínészet Mozartja – Al Pacino-portré

2025. április 25. – írta Kovács Patrik

Ízig-vérig New York-i színész – legalább annyira kötődik a Nagy Almához, mint Woody Allen –, mégis lemossa a vászonról a túlsztárolt hollywoodi „nagyágyúkat”. Él-hal Shakespeare színházáért, de a legnagyobb szakmai sikereit robbanékony nagyvárosi zsaruk és hatalomittas gengszterek megformálójaként aratta. Nyolcvanöt éves lett Al Pacino, Hollywood apró termetű óriása, akinek parádés életműve csupa ellentmondás.

Az utolsó szerep – Michael Christopher: The Great Lillian Hall

2024. július 30. – írta Papp Attila Zsolt

A lassú leépülés árnyékában életének súlypontjait újragondolni kényszerülő, választásait és veszteségeit lajstromozó színésznő figurája igazi jutalomjáték Jessica Lange számára.

Celluloidba csomagolt színház – Sidney Lumet-portré

2024. június 25. – írta Kovács Patrik

Sosem képviselt egyetlen, jól behatárolható alkotói irányvonalat, stílust vagy iskolát, tevékenysége mögött nem állt sem konzisztens ideológia, sem pedig hangzatos művészi hitvallás, s életműve még a szerzői nézőpontú értelmezésnek is ellenáll. És mégis: a „tévérendezők” gigásza, a „mozgóképesített színház” nagymestere nélkül lehetetlenség volna megírni a régi és az új Hollywood közti „átmeneti időszak” történetét. Portré a száz éve született Sidney Lumetről.