Kritika | Wim Wenders: Submergence / Merülés a szerelembe Kritika | Wim Wenders: Submergence / Merülés a szerelembe

A halál és a nyálka

Wim Wenders: Submergence / Merülés a szerelembe

ÉRTÉKELD A FILMET!
Merülés a szerelembe
Wim Wenders
2017
Merülés a szerelembe

Merülés a szerelembe

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 5 10 1

5

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Wenders túlságosan ragaszkodik a regény struktúrájához, nem újít rajta, nem gondolja tovább – ami végül csapdának bizonyul. 

Néha mindannyian kerülünk olyan élethelyzetbe, amikor egy véletlen történetben rejlő, könnyedén feloldható metaforára ráismerve úgy érezzük, helyreállt az egyensúly, értjük a korábban megfejthetetlennek tűnő, egymástól zavarbaejtően távol álló részecskéit a világnak, amelyek közvetve saját apró világunkra is befolyással bírnak, s ekkor valamelyest megsejtjük helyünket az életben. Az eszméléssel járó felszabadító érzést rendszerint rögtön elrontja valami brutálisan hétköznapi csalódás, s az egész poézis elszáll a fenébe. Így járunk sajnos a J.M. Ledgard Alámerülés (Submergence) című regényéből adaptált Wim Wenders-film megtekintésekor is.

Alámerülünk. Wim Wenders és operatőre, Benoît Debie vannak annyira profik, hogy a vidéki francia táj buja zöldjét, az óceán alján uralkodó vaksötétet, a szomáliai sivatag piszkossárgáját, a Feröer szigetek sziklaorgiáját nézve, illetve Alicia Vikander és James McAvoy szeme mélyén megfeledkezzünk időről, fizikai fájdalomról, a sarki boltban a kenyér áráról, egyéb evilági bosszúságokról, és sodródva élvezzük a látványt, na meg a két emberi mintapéldány fájóan tökéletes szerelmét. A sokat próbált rendező kissé elnagyolt elbeszélőmodora itt arra viszont már nem alkalmas, hogy az idézetekkel, környezettudatosítással, terrorveszéllyel megszórt történetvezetés – pár valóban megérintő pillanatán kívül – a szándéknak megfelelően átérezhető legyen. A közel két órás játékidő két markánsan elkülönülő darabra szakad, az első jobb és a második rosszabb órára, túl azon, hogy az elbeszélés két idősík és három helyszín darabkáit házasítja.

James More (McAvoy) brit kém és Danielle Flander (Vikander) ausztrál tudós találkoznak, s rögtön szerelembe esnek egy óceánparti francia vendégfogadóban, és annak ellenére, hogy a kém nem árulhat el éppen mindent magáról, pár nap alatt sírig tartó kapcsolatra lépnek, illetve, hogy is mondjam, lelkük a vízben egyesül. A víz (ez a végtelen, megújuló, körforgó elem, ami életben tart minket, de épp oly lazán lehet a halálunk is) nem véletlen kapcsolódási pont, ugyanis a tudós munkahelye az óceán feneke, ott életformák után kutat, s a kém egyik fedőszemélyisége vízmérnök. Párbeszédeiket a tudományban és a természeti környezetben, a történelemben és az irodalomban, na meg az emberi testben jelen levő víz, s mindennek költői hasonlatai meghitté varázsolják, de aztán eljön a búcsú napja, és James Szomáliába repül iszlamista terroristák nyomában. Rögtön fogságba esik, egy mélysötét lyukban köt ki, néha verik, és mivel vízmérnökként érkezett, és azt játssza, hogy rettentő elkötelezett humanitárius, a globális aktuálpolitikáról, az afrikai vízhiányról, néha meg a keresztény-iszlám kibékíthetetlenségről bájcseveg a gyilkosokkal. A világ másik végén Danielle alámerülni készül egy apró sárga tengeralattjáróban, kételyek között, mivel James egy hónapja nem elérhető telefonon.

A játékidő feléig a három történetben van sodró erő, különösen a francia luxusszálló helyszínén, ahol az ismerkedő, szerelmüket rügyeztető fiatalok bájos gesztusokkal kedveskednek egymásnak, amelyhez minden, igaz első szerelmét megélt néző szurkolhat. Wenders futtatja mellette a kontrasztosan nyomorú szomáliai rabsorsot, a dzsihádi őrületet, és ígéretes cselekményt kerekít a két történetszál szembeállításából. Azonban idővel – mivel a terror cselekményszála helyben toporog, nem fejlődik, és hozzá képest a lány tudományos küldetése körüli felhajtás is mindinkább érdektelenségbe süllyed – a film átvált unalomba. Nem a „párbeszédek és képi fogalmazványok szintjén nyomokban még izgalmat tartalmazó” típusú unalomba, hanem a „tökéletesen nem érdekel, hogy találkoznak-e még valaha” fájdalmas csalódásába. Mindhiába Wenders hatalmas tudása, két életműre is elegendő tapasztalata, az elbeszélésben túlságosan ragaszkodik a regény struktúrájához, nem újít rajta, nem gondolja tovább – ami végül csapdának bizonyul.

Csapda ugyanakkor az a pillanat is, amikor a tengeralattjáró belsejében J.M. Ledgard semmitmondó szavait nyers narráció gyanánt felmondatja a főhősnővel, amivel nulla hatást ér el, ugyanis a halál értelmetlenségéről s a pokolról nem tudunk meg újat belőle. Különösen olyan előzmények után nem, hogy az odáig vezető út mentén hasonlóan elvont és szükségtelen idézetek sorakoztak. Értem, persze: ha az egyik világban (dzsihád) a halál egyfajta cél, legyen az a másik világban is (tudomány), érjen össze a kettő valami kitekert logikával. Erőltetettségében ez a részeg párhuzam többet ront az összképen, mint bármelyik másik pillanata a folyamatnak. A helyzetek, amelyek során (s a megoldás, ahogyan) egy újabb és újabb idézet meghallgatására kényszerít Wenders, miközben a cselekményt elhanyagolja, a Merülés a szerelembe-t elsüllyesztik a zavarosan filozofálgató filmek mocsarában.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Merülés a szerelembe

Merülés a szerelembe

Színes filmdráma, romantikus, 112 perc, 2017

Rendező:
Szereplők: , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

5

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna