Legutóbb tíz évvel ezelőtt foglaltuk össze a Star Trek-franchise történetét, azóta sok víz lefolyt a galaxis különféle féregjáratain.
Az 1960-as évek óta futó Star Trek-franchise 2005-ben öt tévésorozatot (összesen több, mint hétszáz epizódot) és tíz mozifilmet követően hosszú álomra szenderült. A J.J. Abrams nevéhez köthető, alternatív idővonalon játszódó filmtrilógia (2009-2016) enyhített kicsit a hiányon, a legendás sci-fi univerzum valódi újjászületésére azonban egészen 2017-ig várni kellett, amikor végre újabb Star Trek-sorozat bukkant fel az éterben, vagyis a streaming-szolgáltatók műsorán. Az azóta eltelt időszakban nem kevesebb, mint öt új szériát (és egy kísérő sorozatot) üdvözölhettek a nézők, melyek a vaskos Trek-univerzum eltérő idősíkjaiban és helyszínein játszódnak. Írásunkban ezeket a sorozatokat foglaltuk össze röviden.
Trekológia: az eredeti legénység – A Star Trek-franchise története I.
A városi legenda szerint a Star Trek szülőatyjának édesapja körbejárta a szomszédságot és elnézést kért fia alkotása miatt, amikor a sorozatot először vetítették az Egyesült Államokban. Nem tudjuk, mennyi igazság van ebben a régi anekdotában, az viszont tény, hogy egy mindössze három évadot megért, a maga idejében a nézettségi mutatók alján rostokoló tudományos-fantasztikus sorozatból 40 év alatt egy több mint 600 epizódot, 5 szériát és 12 mozifilmet sorjázó franchise nőtte ki magát.
Star Trek: Discovery (2017-2024)
A Star Trek univerzum kisképernyős feltámasztásával kezdetben Bryan Fullert bízták meg a(z akkori) jogtulajdonos, a CBS illetékesei, a neves író-producer azonban egyéb elfoglaltságai (elsősorban a Neil Gaiman-féle Amerikai istenek tévésorozat-adaptációja) miatt hamar távozott a projektből. A Fuller által megálmodott, de már mások, elsősorban Alex Kurtzman által továbbvitt, 2017 őszén debütált Discovery volt az első, kizárólag streamingen elérhető Star Trek-sorozat, és a készítők sok egyéb téren is igyekeztek felborítani a régi, jól bejáratott formulát. Az epizódok a kortárs trendeknek megfelelően egy-egy évadnyi összefüggő történetet meséltek el, ezúttal viszont nem a kapitány áll a középpontban és a sorozat (legalábbis az első évad) a megszokottnál jóval sötétebb tónust kapott, gyakran egészen brutális, véres jelenetekkel.
A Discovery első két évada a 2250-es években, nagyjából tíz évvel az eredeti sorozat cselekménye előtt játszódik, az első évadban a Föderáció és a klingonok közötti háború a háttér, de előkerül a tüköruniverzum is, míg a másodikban a legelső, 1964-ben forgatott Star Trek-pilot főhőse, Christopher Pike kapitány (Anson Mount) ideiglenes vezetésével egy, az egész galaxist veszélyeztető rejtélyes jelenség nyomába ered a címszereplő USS Discovery legénysége.
A rajongók a kezdetektől fogva előszeretettel bírálták a Discovery-t, többek között az említett sötét hangszerelés miatt, de sokan nehezményezték, hogy ugyan a cselekmény egy évtizeddel a TOS (az eredeti széria, 1966-1968) előtt játszódik, mégis minden sokkal fejlettebbnek néz ki, mint anno a ’60-as évek papírmasé díszletei. Szintén rengetegen szapulták a döntést, miszerint a főhős (a keresztneve ellenére nő) Michael Burnham (Sonequa Martin-Green) az egyik legnagyobb Star Trek-legenda, Spock adoptált testvére, akiről eddig soha semmilyen említés nem esett, illetve a klingonok A gyűrűk ura orkjaihoz hasonló teremtményekké való teljes átdizájnolása is irritálta a hardcore Trekkie-ket.
A készítők részben a rajongói kritikára válaszként úgy döntöttek, a második évad végén soft rebootolják az egész sorozatot és a Discovery legénységét egy féreglyuk segítségével előreküldték 900 évet az időben, így a harmadik és negyedik évad már egy teljesen más idősíkban és környezetben játszódik, egy olyan korban, amikor a Föderáció már elbukott, a múltból érkezett hajó azonban reményt adhat a régi eszmények feltámasztására. A Discovery ötödik évada, mely a tervek szerint jövő év első felében érkezik, a hivatalos információk szerint az utolsó lesz, hét év után búcsút intünk a leginkább megosztó új Trek-sorozatnak.
Trekológia: az új nemzedék – A Star Trek-franchise története II.
Az első részt ott hagytuk abba, hogy a negyedik Star Trek-film, az 1986-os A hazatérés meglehetősen sikeres volt, de az eredeti sorozat kreátora, Gene Roddenberry fokozatosan kezdett kiszorulni a döntéshozatalból.
Star Trek: Short Treks (2018-2019)
A Discovery kísérősorozataként, illetve a 2020 elején indult Star Trek: Picard (lásd lentebb) bevezetőjeként született meg a Short Treks, mely rövid, 10-15 perces epizódokban mesélt el a két szériához kapcsolódó érdekes, olykor a cselekmény szempontjából is hasznos melléktörténeteket. A két évadot, összesen tíz részt megért antológia (szó szerint) „mini”-sorozat epizódjai többnyire felejthetőek, talán a két animációs próbálkozás (az Ephraim & Dot, valamint a The Girl Who Made the Stars) emelhető ki a mezőnyből.
Star Trek: Picard (2020-2023)
A sok rajongói kritika ellenére a Discovery szép nézőszámokat hozott a CBS streamingplatformján (ma már Paramount+), ezért a jogtulajdonosok megbízták Alex Kurtzman vezető producert, hogy kezdjen újabb Star Trek-projektek fejlesztésébe, melyeket szép sorjában adagolhatnak az előfizetőknek. Az első ilyen a Star Trek: Picard lett, mely – mint a címéből is sejthető – Az új nemzedék legendás kapitánya, Jean-Luc Picard (Patrick Stewart) történetét viszi tovább. A sorozat húsz évvel az utolsó TNG-film, a Nemezis cselekménye után, 2399 és 2402 között játszódik, amikor a csaknem százéves Picard már visszavonultan él Franciaországi szőlőbirtokán, egy váratlan esemény miatt (ahogy az lenni szokott) mégis úgy dönt, újra felölti magára az egyenruhát és visszatér a kozmoszba.
Az ezelőtti generáció – Goldsman, Chabon, Beyer, Kurtzman: Star Trek: Picard
A lassan nyolcvan felé közelítő Patrick Stewart meggyőző rugalmassággal tér vissza abba a közegbe, ami híressé tette őt a nyolcvanas évek végi kisképernyőkön, és ami megmentette a Star Trek franchise-ot a kihalástól. Azzal a különbséggel, hogy neki már nincs szüksége plusz hírnévre, a Star Trek viszont ismét azért küszködik, hogy releváns maradjon.
A Discovery-hez hasonlóan a Picard is folyamatos identitásválsággal küzdött, próbálta megtalálni a hangját, stílusát, miközben a rajongóktól kapott hideget-meleget. Az első, szintén elég sötétre és depressziósra sikerült évad mindenáron igyekezett távol tartani magát a TNG-nosztalgiától, az idős Picard mellé behozott új karakterek azonban nem igazán mozgatták meg a nézők fantáziáját (a Voyagerből ismert Hétkilenced (Jeri Ryan) visszatérése ugyanakkor kifejezetten jól sikerült), a második évad az új showrunner, Terry Matalas irányítása alatt már megengedett magának egy kis nosztalgiázást, színvonal tekintetében azonban továbbra is jelentős egyenlőtlenségeket mutatott.
Komolyabb rajongói és kritikai elismerést csak az idén tavasszal futott harmadik, egyben utolsó évad aratott, mely az eredeti tervekkel szembemenve már kifejezetten a nosztalgiára épült, a készítők igyekeztek minél több olyan elemet belepakolni, melyek láttán könnybe lábad mindazok szeme, akik Az új nemzedéken nőttek fel annak idején. Vigyázat, spoiler következik, elolvasásához ki kell jelölni a bekezdést!
Összeállt a teljes TNG legénység (még Data is feltámadt), új életre kelt az Enterprise-D és felbukkantak a ’80-as-’90-es évek Star Trekjének mindkét ikonikus gonosztevő-fajai, a borg és az alakváltók is. A túlzásba vitt nosztalgia-faktor ellenére összességében szép búcsúzást kapott a Trek-történelem egyik leghíresebb karaktere, Matalas pedig a rajongók nyomására belengette egy esetleges folytatás (Star Trek: Legacy) lehetőségét – ez azonban egyelőre csupán felvetés, semmilyen hivatalos megerősítést nem nyert.
Star Trek: Lower Decks (2020-)
Az említett új projektek között két animációs sorozat is szerepelt, melyek közül egyet kifejezetten a felnőtt közönségnek, míg a másikat inkább a gyerekeknek szánták az alkotók. Előbbi, a Star Trek: Lower Decks a Rick és Morty írójaként, showrunnereként ismertté vált, egyébként hatalmas Star Trek-rajongó Mike McMahan agyából pattant ki: a Nemezis és a Picard közötti időszakban, a 2380-as évek elején játszódó animációs sitcom egy másod- (vagy inkább harmad)vonalbeli csillaghajó, a USS Cerritos kalandjait meséli el. Hősei a ranglétra alján található zászlósok (a vagány, senkit és semmit sem tisztelő Beckett Mariner, az önbizalomhiányos geek Brad Boimler, a naiv, mindig lelkes D’Vana Tendi és a tech-rajongó Sam Rutherford), akik gyakran a legrosszabb feladatokat kapják.
A Lower Decks szívesen egyensúlyozik a kifejezetten durva, tabudöntögető humor és a vérbeli Star Trek-hangulat között, a készítők megszállott rajongók módjára igyekeznek a franchise múltjára utaló minél több apró geget, humoros fricskát belecsempészni az epizódokba, melyek megértéséhez olykor nagyon szakavatott „trekológiai” tudás szükséges. McMahan és stábja gyakran szándékosan boncolgat régi, de annál viccesebb rajongói teóriákat és kérdéseket, kiderül például, hogy tényleg vannak olyan szerencsétlen legénységi tagok, akiknek a feladata a holofedélzet kitakarítása egy-egy ott eltöltött szerelmes éjszaka után. A Lower Decks negyedik évada idén szeptemberben debütált a Paramount+ kínálatában és nem tűnik úgy, hogy a sorozatot a közeljövőben el kívánnák kaszálni.
Star Trek: Prodigy (2021-2024?) (magyarul: Star Trek: Protostar)
Szintén a 2380-as években, de teljesen más környezetben játszódik a Paramount+, illetve (a tengerentúlon és Európában is) a Nickelodeon műsorán futott Star Trek: Prodigy, melyet kifejezetten a fiatalabb nemzedéknek szántak az alkotók és egyfajta „kapudrogként” is funkcionálhat a Trek-univerzum irányába. A sztori a galaxis túlfelén, a Voyagerből ismert Delta kvadránsban indul, egy bányabolygón, ahol mindenféle faj egyedei kénytelenek egy rejtélyes önkényúr szolgálatában rabszolgaként dolgozni.
Ezen a nem éppen idillikus helyen bukkan fel egy elveszett high-tech föderációs csillaghajó, a USS Protostar, melyet néhány tizenéves rab sikeresen meglovasít, így kezdetét veszi életük nagy kalandja. A kallódó, otthontalan tinik természetesen fokozatosan igazi közösséggé, családdá kovácsolódnak, megismerik a Csillagflotta eszmeiségét és bebizonyítják: érnek annyit, mint a legjobb pedigrével rendelkező legénység. Mindebben a Voyager kapitánya, Kathryn Janeway (Kate Mulgrew) segít nekik hologram formájában.
Az ifjabb célközönség miatt a Prodigy cselekményvezetése ugyan kevésbé komplex, mint a franchise egyéb darabjainak esetében, ez semmit sem von le a sorozat értékéből, vérbeli Star Trek-kalandot kínál. Néhány hónappal ezelőtt a Paramount főnökei sajnos úgy döntöttek, elkaszálják a Prodigy-t és a streaming-felületekről is eltüntették; a már majdnem kész második évadot nem mutatják be az eredetileg tervezett platformokon, kérdés, vajon lesz-e másik tévétársaság vagy streamingszolgáltató, akik megvásárolják, hogy a (közel)jövőben a közönség elé kerülhessen.
Star Trek: Strange New Worlds (2022-) (magyarul: Star Trek: Különös új világok)
A Discovery kétségkívül legnépszerűbb karakterének az említett Christopher Pike kapitány számít, nem meglepő tehát, hogy a sorozat első hivatalos spinoffja épp az ő figurája köré épül. A Különös új világok Magyarországon és Romániában egyaránt a SkyShowtime szolgáltatásában streamelhető, a 2250-es évek végén játszódik, és az eredeti Enterprise csillaghajó kalandjait meséli el abból az időből, amikor még nem Kirk, hanem Pike ült a kapitányi székben és mások mellett az ifjú Spock (Ethan Peck) és a géntechnológiával „feljavított” Una Chin-Riley első tiszt (Rebecca Romijn) szolgáltak a parancsnoksága alatt.
A 2022-ben debütált, egyelőre két évadot megért sorozat készítőinek bevallott szándéka, hogy visszatérjenek a klasszikus széria hangvételéhez és szellemiségéhez: a részek különálló történeteket mesélnek el, az Enterprise hétről hétre újabb fantasztikus világokkal és sci-fi problémákkal találja szembe magát. Természetesen ezúttal is felbukkannak jól ismert arcok a Star Trek-kánonból, az ifjú Uhura (Celia Rose Gooding) és Chapel nővér (Jess Bush) mellett még a fiatal James Kirk hadnagy (Paul Wesley) és testvére, Sam Kirk (Dan Jeannotte) is tiszteletét teszi a fedélzeten. A jól bejáratott formulák mellett az írók-producerek – az epizodikus formátum lehetőségeit kihasználva – olykor egészen váratlan dolgokkal kísérleteznek, az idén nyáron futott második évadban egy Lower Decks-crossover és egy musical-epizód (!) is helyet kapott.
A Különös új világok harmadik évadát májusban kezdték volna forgatni, a hollywoodi író- és színészsztrájk azonban közbeszólt - egyenlőre bizonytalan, mikor indulhat el a munka és mikor láthatja a közönség a folytatást. Utóbbira valószínűleg 2025 előtt nem kerül sor.
Létezik még néhány Star Trek-projekt, melyek jelenleg a tervezés különböző stádiumainál tartanak, az említett dupla sztrájk miatt azonban egyelőre rejtély, mikor valósulhatnak meg.
Star Trek: Section 31 (2024?)
Egy másik Discovery spin-off, a Section 31 ötlete már 2019 környékén felmerült, azonban sokáig semerre sem haladt a projekt, végül a tervezett sorozat helyett az illetékesek úgy döntöttek, egy streamingen bemutatott egészestés filmmel rukkolnak elő. A cselekmény a Discovery-ben megismert Philippa Georgiou császárnő (a frissen Oscar-díjas Michelle Yeoh) köré épül, aki egy fatális véletlen folytán a tüköruniverzumból a mi dimenziónkba pottyant, ahol végül a hírhedt és módfelett rejtélyes föderációs titkosszolgálat, a 31-es szekció szolgálatába állította képességeit. Georgiou kalandjait az eredeti terv szerint jövőre mutatták volna be, a sztrájk miatt azonban jelentősen csúszik a forgatás dátuma.
Star Trek: Starfleet Academy (2025-?)
A Discovery lezárultát követően a készítők még maradnának kicsit az ott megismert 32. századi világban: itt fog játszódni az egyelőre csupán a tervezés fázisában tartó Starfleet Academy, mely a nevéhez hűen az újraindított Csillagflotta Akadémia növendékeinek életét mutatja majd be. Valószínű, hogy a sorozatban szerepet kap majd a Discovery-ből megismert Sylvia Tilly hadnagy (Mary Wiseman) is, egyéb dolgot viszont nem tudni a projektről. A tervek szerint az új sorozat 2025-ben rajtolna el, a sztrájkok azonban valamelyest kétségessé teszik ezt.
