Nem fogja mindenki szeretni a The Book of Boba Fett sorozatot hullámzó minősége, súlytalannak tűnő története, s furcsa szerkezete miatt. Ennek ellenére egyáltalán nem lett rossz: két szálon futó sztorija hamisítatlan űrwesternbe oltott maffia-történet.

A Kelet-Európába várhatóan 2022 nyarán érkező Disney+ streaming-szolgáltatónál lefutott a második élőszereplős Star Wars-sorozat, a The Book of Boba Fett. A hétrészes széria fogadtatása rajongói körökben korántsem volt olyan diadalszerű, mint a The Mandalorian első két évadáé, aki pedig nem rajong különösebben a messzi-messzi galaxisért, nyugodtan kihagyhatja a sztorit.

S hogy miért? Ennek alapvetően három oka van, amelyek kitárgyalásához muszáj enyhén spoileres információkba is belemennem.

Hullámzó minőség

A The Mandalorian első két évada esetében már megszokhattuk, hogy különböző rendezők ültek az egyes epizódoknál a direktori székbe. Ez már ott is okozott minőségbeli hullámzást, egyes részektől eldobta az agyát a Star Wars-rajongó, egyeseknél pedig egyenesen unatkozhatott. Nos, a Lucasfilm a The Book of Boba Fettnél is folytatta ezt a hagyományt.

A széria hét részéből egyet-egyet rendezett Steph Green, Bryce Dallas Howard, Kevin Tancharoen és Dave Filoni, míg hármat Robert Rodriguez. Sajnos utóbbi első két része lett talán a leggyengébb az egész évadban. Rodriguez ugyanis nem tudta félretenni a trash iránti rajongását, ami gyenge akció- és üldözésjelenetekben, valamint bugyuta humorban nyilvánult meg. A szintén akciódús évadzáróra ugyanakkor mintha kicserélték volna – furcsa volt látni ezt a kettősséget.

Meg kell emlékezni továbbá a sorozatot kreátorként és íróként kezében tartó Jon Favreau-ról is. Róla a The Mandalorian két évada után ebben a szériában derült ki végérvényesen, hogy párbeszédírásban nem kifejezetten erős, fordulatai sokszor közhelyesek. Félreértés ne essék, korrekt iparosról van szó, aki azonban hiányosságait a rajongói igényeket kielégítő easter eggekkel próbálja kompenzálni.

Súlytalan történet

S ha már az írói munkáról esik szó, érdemes kicsit belemenni a történetbe is. A The Book of Boba Fett a sorozat jókora hányadában két történetszálon futott. A múltbéli szál azt mutatta be, mi történt a címszereplő fejvadásszal A Jedi visszatérben látott sarlacc-verembe zuhanása és a The Mandalorianben történt felbukkanása közötti öt évben. Sokszor ez a történetszál volt az izgalmasabb, nemcsak azért, mert bemutatta Boba Fett jellemfejlődését, hanem azért is, mert a Tatuin múltját és lakóit is jobban megismerhettük általa.

A „jelenkori” történetszál a The Mandalorian második évad záróepizódjának stáblista utáni jelenetét követően vette fel a fonalat. Boba Fett megpróbálja a Tatuin daimjójának szerepét átvenni az általa meggyilkolt Bib Fortunától, s e történetszál azt mutatta be, hogyan lavírozik az egykori fejvadász a tatuini alvilág szövevényes hálójában. Ám ez a történetszál annak ellenére súlytalannak tűnt, hogy behozta a Hutt Kartellt és a Pyke Szindikátust a sztoriba, amelyek a messzi-messzi galaxis alvilágának meghatározó szereplői voltak a Galaktikus Birodalom előtti és részben alatti évtizedekben. E hatalmi szereplőkkel többet is kezdhetett volna a sorozat annál, mint amit végül kaptunk.

Furcsa sorozatszerkezet

A The Mandalorian alkotói korábban elárulták, hogy a The Book of Boba Fett valójában előbbi széria „két és feledik” évadaként szolgál, s hogy az általuk fejlesztett sorozatok (mint amilyen az Ahsoka és az egyelőre hivatalosan jegelt, de el nem kaszált Rangers of the New Republic) egy nagy egészet alkot, amelyet a rajongók csak Mandoverzum néven emlegetnek. Mindezen tényezők azt eredményezték, hogy a The Book of Boba Fett hét epizódja közül valójában öt szólt Boba Fettről.

Az ötödik és hatodik epizód viszont a The Mandalorianben megismert karakterek vendégszerepléseit hozták el, s sokat elárul a The Book of Boba Fettről, hogy rajongói körökben e két epizód talált a legpozitívabb visszhangra. A két epizód valóban olyan érzést kelthetett a nézőben, mintha egy másik széria részeit beleerőszakolták volna ebbe a sorozatba. Ráadásul e két rész megágyazott egyrészt a The Mandalorian harmadik évadának – amelynek felvezető marketingkampányában zavartalanul használhatják majd Grogut –, valamint az Ahsoka, és a záróepizód stáblista utáni jelenete talán a Rangers of the New Republic sorozatnak is.

Önirónia és maffiafilmes űrwestern

Ha már Grogut megemlítettük: a készítők öniróniára való hajlamát remekül megmutatta, hogy az egyik karakter arról beszélt, hogyan tudna pénzt csinálni Groguból. Mintha csak azon mosolyogtak volna egyet az alkotók, mennyi pénzt kaszál a Lucasfilm és az azt birtokló Disney a kis zöld lény körüli felhajtásból…

Összességében a hullámzó minősége és egyenetlen elosztása ellenére egyáltalán nem rossz a The Book of Boba Fett. A Tatuin sivatagi környezete, valamint az alvilági háttérsztori miatt adta magát, hogy űrwesternbe oltott A Keresztapát kapunk, amely remekül megidézte a korszakos maffiafilm-trilógiát és A Jó, a Rossz és a Csúfot is.

A sorozat hardcore rajongói számára megannyi levegőbe csapást és mosolyogva képernyőre mutogatást eredményeztek a fanservice-re hajlamos alkotók, ráadásul a galaktikus mindennapokba, a Tatuin múltjába és jelenébe is bepillantást engednek. Akik viszont nem rajongók, feltehetően nem fogják annyi örömüket lelni a The Book of Boba Fettben, mint a fanok. A The Mandalorian kedvelői számára pedig talán elegendő az utolsó három epizódot megtekinteni, mert az összeköti a második évadot a várhatóan idén év végén érkező harmadikkal.