Trekológia: új világok – A Star Trek-franchise története III.

2023. szeptember 16. – írta Rudolf Dániel

Legutóbb tíz évvel ezelőtt foglaltuk össze a Star Trek-franchise történetét, azóta sok víz lefolyt a galaxis különféle féregjáratain.

Tengernyi izgalom – Choi Hang-Yong: The Silent Sea / A nyugalom tengere

2022. február 1. – írta Erőss Réka

A talán-nem-is-olyan-távoli jövőben járunk, egyelőre még a Földön. A globális felmelegedés okozta szárazság miatt a víz luxuscikké válik, és még a legkiváltságosabbaknak sem jut belőle elég. Az emberek a pocsolyákból is összegyűjtik a vizet, a gyerekek tengerről legfeljebb álmodozhatnak. Egy ilyen környezetbe helyezett cselekmény ötletes és időszerű gondolatkísérletnek ígérkezik. Kár, hogy a bolygó kiszáradásával egyenesen arányosan apadnak el a történetmesélés kreatív lehetőségei is A nyugalom tengere című dél-koreai minisorozatban.

A zászló helyett – Damien Chazelle: First Man / Az első ember

2018. október 18. – írta Gyöngyösi Lilla

Damien Chazelle torokszorító emberi drámát varázsolt az első holdra szállás történetéből – Az első ember az év egyik legemlékezetesebb moziélménye.

Mit talál az ötlettelen filmes a Marson? – Ruairi Robinson: The Last Days on Mars / Mars – Az utolsó napok

2014. január 10. – írta Pálos Máté

Bő egy évvel a Hold túlsó feléről támadó nácik (Iron Sky), hónapokkal a Jupiter egyik holdján pórul járt tudósbrigád found-footage drámája (Az Európa-rejtély), és hetekkel a Marson az egykori élet nyomai után kutató rover fúrásmintáinak elemzése után (vigyázat, ez valóság!) a britek elérkezettnek látták az időt egy a Solaris(-remake), A dolog(-prequel),a kínosan lapos A gömb (Sphere) és a kritikusokat és közönséget egyaránt megosztó Napfény nyomdokain járó „intelligens sci-fi” elkészítésére. A nagyra törő vállalkozás végeredménye azonban nehezen lehetne ennél kiábrándítóbb, még ha tisztességes iparosmunkaként úgy-ahogy meg is állja a helyét.

Az élet utat tör – Sebastián Cordero: Europa Report

2013. augusztus 30. – írta Pernecker Dávid

Sebastián Cordero fű alatt, instant tempóban, nemzetközi stábbal, és alig valamennyi pénzből készült filmjének ereje tudományosan igazolható cselekményében rejlik: a 2061-ben magáncégek pénzéből a Jupiter holdjára küldött kutatócsoport ugyanis akár ténylegesen is elindulhat az élet nyomait keresni.

„Hova tűnt a sok virág?” – Gondolatok a tudományos filmekről

2001. augusztus 15. – írta Duló Károly

A mozgóképet előzményei nem a szórakoztatóiparhoz, hanem a tudományos megismeréshez kötik. És bár a film az ismeretterjesztésnek mindig a legköltségesebb eszközei közé tartozott, a XX. század első felében egyre nagyobb népszerűségre és jelentőségre tett szert ezen a téren is.