Oliver Stone: Platoon / A szakasz, 1986 Oliver Stone: Platoon / A szakasz, 1986

Zöldfülű a pokolban

Oliver Stone: Platoon / A szakasz, 1986

ÉRTÉKELD A FILMET!
A szakasz
Oliver Stone
1986

A Filmtett szerint: 8 10 1

8

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Oliver Stone régóta dédelgetett filmtervét váltotta valóra A szakasszal, mely négy díjat zsebelt be az 59. Oscar-gálán (köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járót). A vörös szőnyegig azonban hosszú és rögös út vezetett: először túl kellett élni a vietnami háborút, majd a számtalan produceri visszautasítást – és végül a 2 hónapos forgatást a dzsungelben.

A szakasz Oliver Stone pályafutásának legszemélyesebb hangvételű filmje. A rendező ugyan egy egész trilógiát szentelt az életét sok tekintetben meghatározó vietnami konfliktusnak, melynek darabjai különböző aspektusból világítják meg a háború embertelenségét, de egyedül A szakaszban vitte kendőzetlenül vászonra saját tapasztalatait. Nem véletlen, hogy a 3 film közül csakis ez készült eredeti forgatókönyv alapján, a másik kettő könyvadaptáció: a Született július negyedikén egy tolókocsiba kényszerült tengerészgyalogos-veterán, az Ég és Föld pedig egy hányattatott sorsú vietnami nő memoárjait vette alapul. Előbbi a társadalomba való visszailleszkedés nehézségeire koncentrál, míg az utóbbi a helyiek szemszögéből mutatja be a háború borzalmait. A Szakaszt viszont saját élményeiből párolta le Stone, ezért a film pontosan azzal a helyzettel indít, amellyel számára is elkezdődött hosszúra (másfél év) nyúlt szolgálata az Indokínai-félszigeten: csapatszállító repülőgép ajtaja nyílik, melyen keresztül az egyetemről frissen szabadult zöldfülű egy határozatlan mozdulattal belép a pokol tornácára.

Kép a Platoon / Szakasz című filmből

Ezt a nagy horderejű lépést Stone majdnem két évtizeddel a film főhőse előtt, 1967-ben tette meg. A módos családból származó fiatal értelmiségi ugyanis olyannyira nem találta a helyét a 60-as évek amerikai társadalmában, hogy miután másodszor is kicsapatta magát az egyetemről – melyet az „üres intellektuális locsogás melegágyának” tartott – belépett a seregbe, és önkéntesként lehúzott másfél évet Vietnamban. Ez az időszak kitörölhetetlen nyomot hagyott Stone világlátásán, állítólag magával a filmezéssel is azért kezdett el foglalkozni, mert úgy érezte, hogy a csatatéren szerzett tapasztalatait csakis a legintenzívebb médium, vagyis a film képes adekvátan kifejezni. A háborúból hazatérve rögtön papírra is vetette Break című forgatókönyvét, mely később a Platoon (A szakasz) nevet kapta, azonban még 20 évet kellett várnia arra, hogy valaki megfilmesítésre érdemesnek találja a történetet. Ezalatt Stone önreflektív horrorfilmek rendezésével próbált betörni a filmvilágba (Seizure, The Hand), de ezek az alkotások nagyot hasaltak a mozipénztáraknál. A forgatókönyvírás már több sikert hozott a számára, és az Éjféli expressz, A sebhelyesarcú vagy a Conan, a barbár szkriptje által kivívott szakmai reputáció, valamint a vietnami tematika hollywoodi legitimizációja végül meghozta számára a nagy lehetőséget: 1986 elején nekiláthatott A szakasz forgatásának.

Kép a Platoon / Szakasz című filmből

Stone tehát egy újonc szemén keresztül mutatja be a vietnami konfliktust, és egy pillanatra sem hagy kétséget számunkra a felől, hogy a háború maga a földre szállt pokol. Már a nyitókép is előrevetíti a helyzet reménytelenségét, hiszen az első dolog, amit idealizmustól hajtott főhősünk megpillant a saigoni reptéren: egy kupac hullazsák. A szakasz ugyanazt a tételt tűzi zászlajára, mint az előző évtized két nagy vietnami tematikájú filmeposza, és próbálja a nézővel megértetni, hogy az igazi háborút soha nem az ellenséggel, hanem saját magunkkal vívjuk. A Szarvasvadászhoz és az Apokalipszis mosthoz hasonlóan interiorizálja a konfliktust, ezzel kisiklatva a háborús film műfaját a „klasszikus” nyomvonalról, ahol még az ellenség fizikai legyőzése volt a cél. A szakasz főhőse számára a legfőbb fenyegetést nem a Vietkong esetleges offenzívája, hanem a mindenkiben ott élő vadállat szabadon kiszabadulása jelenti. Rendkívül szuggesztíven érzékelteti a film azokat a körülményeket, melyek között pillanatok alatt elpárolog az utolsó csepp emberség is a legényekből. A szűnni nem akaró pokoli hőség, a végletes kimerültség és az állandó fenyegetettség bermuda-háromszögében születik meg az a kritikus idegállapot, mely ártatlan emberek megalázásához vagy akár lemészárlásához vezet.

Kép a Platoon / Szakasz című filmből

Stone azonban a naturalista jelenetek és a hihetetlen részletgazdagság ellenére is elemeli a cselekményt a valóságtól, azzal, hogy mitikussá duzzasztja a főhős – és egyben minden katona – lelkéért küzdő őrmesterek figuráját. Elias és Barnes karaktere persze tökéletesen működik a film realista síkján is, de Stone hamar egyértelművé teszi, hogy ők nem pusztán apró fogaskerekei a nagy hadi gépezetnek, hanem azt a két őselemet képviselik, mely összecsap egymással minden egyes háborúban: a bestiális kegyetlenség és a végsőkig kitartó humanizmus testesül meg tehát a szemünk előtt. Ez a kissé didaktikus vonás elviszi a filmet abba az irányba, hogy az Apokalipszis most Hollywood-kompatibilis verziója legyen, hiszen az a kettősség, amely Coppolánál még őrjítő egységben lépett elénk Kurtz ezredes alakjában, itt álomgyári ízlés szerint két pólusra szakad.

Kép a Platoon / Szakasz című filmből

Nem csak a Jó és a Rossz radikális szétválasztása, hanem az elbeszélői szerkezet és zenehasználat is hollywoodi öntőformában készült. A Charlie Sheen által alakított főhős belső narrációi időről-időre kiemelik számunkra a morális tanulságot, az egész játékidőn végighömpölygő melankolikus zene pedig gondoskodik a megfelelő érzelmi hatás eléréséről. Samuel Barber Adagio vonósokra című darabja számtalanszor ismétlődik a cselekmény folyamán, de csakis Elias őrmester halálának teátrális jelenete miatt forrott össze teljesen a filmmel. A tőrbe csalt, kezeit az ég felé emelő katona földre bukása sommásan fejezi ki Stone olvasatát Amerika vietnami szerepvállalásáról – ahogy a plakát mottója is hirdeti: a háború első áldozata az ártatlanság.

Kép a Platoon / Szakasz című filmből

Az 1987-es Oscar-gálán valószínűleg épp azért diadalmaskodhatott A szakasz, mert a vietnami konfliktus össztársadalmi traumáját feltáró filmek tömény kiábrándultságát végre képes volt a hollywoodi ízléshez adaptálni: a békaperspektívából ábrázolt háborút Stone álomgyári minták alapján fazonírozta, és ezt a bravúrt az Akadémia tagjai nagyra értékelték.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

8

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

  • Vérapó

    Színes akciófilm, thriller, vígjáték, 101 perc, 2022

    Rendező: Tommy Wirkola

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

  • Vérapó

    Színes akciófilm, thriller, vígjáték, 101 perc, 2022

    Rendező: Tommy Wirkola