Milos Forman: Goya’s Ghosts / Goya kísértetei Milos Forman: Goya’s Ghosts / Goya kísértetei

Kísértet járja be Európát…

Milos Forman: Goya’s Ghosts / Goya kísértetei

ÉRTÉKELD A FILMET!
Goya kísértetei
Miloš Forman
2006

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Ezúttal nem a kommunizmus kísérti Európát, hanem a spanyol festőzseni, Francisco Goya szellemalakjai, s általuk a 19. századforduló fullasztó légköre: az inkvizíció iszonyata, a francia forradalom (tév)eszméi és Napóleon ámokfutása. Milos Forman celluloidon festi újjá Goya groteszk, kíméletlen és felkavaró vízióit a korról. Új filmje egyszerre válik cseh időszakbeli (Egy szöszi szerelme; Tűz van, babám!) keserédes társadalomkritikájának és az utóbbi két évtizedben készült sajátos életrajzi filmjeinek (Amadeus; Larry Flynt, a provokátor; Ember a Holdon) méltó folytatójává.

Formant közel ötven éve foglalkoztatta egy inkvizícióról szóló történet filmre vitele, így épp kapóra jött neki Goya ellentmondásos, izgalmas alakja. Fausti figurával állunk szemben, aki a folyton más-más álarcot öltő ördöggel viaskodik. Talán nem véletlen, hogy Goethe is több, mint ötven éven át dolgozott a Fauston: a sátánit csak akkor lehet művészileg tetten érni, ha a tehetség bölcsességgel és a dolgok velejébe látó tekintettel párosul, amely nem csak Goethének vagy Goyának, de talán Formannak is megadatott. A zseni könnyedségével és a sokat megélt ember aprólékos hitelességével képesek megragadni a „rabság, egyenlőtlenség, testvérietlenség” auráját. Forman célja nem egy korrektül kerekre csiszolt életrajzi film elkészítése volt, hiszen már eddig is jó néhány film készült Goyáról (többek között Carlos Saura 1999-es Goya en Burdeosa, amely az utolsó, Bourdeaux-i „fekete korszakot” dolgozza fel). Forman Saurával ellentétben nem a művész elméjének teljes elsötétülésére fókuszál, az ő kísértetei a kor őrültségének allegóriájává lényegülnek át. Görbe tükröt tart az akkori (és a mai) társadalomnak, pazar kosztümök mögé rejtve véleményét a hatalom megszállottjairól és az ideológiák kizárólagosságáról. Szokatlan meséjének elmondásához prizmaként használja Goyát, aki képeivel magába gyűjti és visszatükrözi a borzalmakat.

E képek keretezik a filmet: a nyitójelenetben különféle kínzásokat ábrázoló és a spanyol papságot karikírozó karcolatait vizsgálja az Inkvizíció Szent Hivatala, míg a végefőcím alatt leghíresebb festményei vetülnek a vászonra, mintegy átismételve és hitelesítve a filmen látottakat. A keret azonban ennél összetettebb. A Formannál jól ismert késleltetés miatt az első jelenetben a főszereplő Lorenzo atyát (Javier Bardem) látjuk meg utoljára, aki a többiek ellenében Goya (Stellan Skarsgård) védelmére kel. Történetünk kezdetekor, 1792-ben Goya már az ország első számú festőjeként a király udvarában dolgozik. Miközben Lorenzo azt fejtegeti, hogy „ezek a képek mutatják meg nekünk a világ igazi arcát”, három kivégzésre szánt eretneket ábrázoló karcolatot látunk egymásra vágva, mintha egy képes forgatókönyvet lapozgatnánk. És valóban: a film végére éppen Lorenzót éri utol így a sorsa: őt vezetik szamárháton, csúcsos süvegben a vérpadra.

A film egyik legbravúrosabb megoldása az inkvizítorok és Goya vizuális „összekötése”: a Lorenzo közelije után bevágott fekete öleb – a pokol kutyája – sóvárogva néz két festett nyulat. Goya bemutatásakor Forman ugyanazt a játékot űzi, mint az Amadeusban: a lehető legtovább kerüli a művész arcát, aki vászna védelmébe húzódik a nézői tekintetek elől. Nő képében megérkezik a másik kísértet is: Inés Bilbatúát (Natalie Portman) modellként különös viszony fűzi a festőhöz, aki apai érzelmeket táplál iránta, mégis a megszállottjává válik. Lorenzo sem tud ellenállni a lány szépségének: miután az inkvizíció, ártatlansága ellenére, megkínozza és tömlöcbe veti, az atya visszaél hatalmával és Inés bizalmával. Az öreg Bilbatúa, Goya közbenjárására, meghívja magához Lorenzót, aki álszentségével annyira felbőszíti a megsebzett apát, hogy az, elkeseredett dühében, megkínozza a papot.

Erre Gregorio atya kiátkozza a menekülő Lorenzót és nyilvánosan elégetteti a róla készült Goya-festményt. Nem jár sokkal jobban a királynőről készült kép sem, aki, ahogy viszontlátja a vásznon önnön rútságát, kiviharzik a teremből. Goyát magához rendeli a király, és elképesztő hamisan elhegedül neki egy fércművet, majd rövid vizsgáztatás után büszkén bevallja, hogy ő komponálta azt. Nem véletlen, hogy Goya először Mozartot említi. A joviális uralkodó szócsövén keresztül Forman nemcsak a festő művészetét relativizálja, hanem a sajátját is. Az Amadeusban az őrültekházában tengődő Salieri ugyanígy vizsgáztatja az őt gyóntató papot.

Ez a helyszín is visszaköszön a Goya kísérteteiben: Lorenzo juttatja diliházba a börtönből tizenöt év után szabaduló Inést, akinek lánya született tőle. A sminkes-maszkos csapat elsőrangú munkát végzett Natalie Portman arcán, szinte a felismerhetetlenségig elcsúfítva őt, így még nagyobb a kontraszt az őrült Inés és lánya, Alicia között, akit szintén Portman alakít.

Időközben Napóleon seregei átvették a hatalmat, és a fordított pálforduláson átesett Lorenzóval az élen megszüntették az inkvizíciót. A háború képeinek tökéletes koreográfiája az általános digitális trükkorkánban is szemgyönyörködtető, a bonapartisták pusztítása a civil lakosság fölött pedig finom utalás A Patyomkin páncélos legendás lépcsőjelenetére.

A film alapstruktúrája kísértetiesen hasonlít az Amadeuséra: a címszereplő zseniális művész sorsát megkeseríti, egyszersmind drámaivá teszi egy vetélytárs, egy kevésbé jelentős, ám annál nagyobb hatalommal bíró személy gyűlölete. A szereplők szellemként szálldosnak egyik testből a másikba, a köpönyegforgató atyától a lányában újjászülető Inésig, vagy Gregorio atya kegyvesztésétől új hatalomátvételéig.

A figurák vonásai éppoly eltúlzottak, mint Goya portréin, mégis így válnak átélhetővé. Ugyanaz a különös, gúnyos, mégis érzelmes légkör lengi körül őket, mint amely Goya vásznairól árad. Olyan marionettbábuk ők, amelyeket a kor viszontagságai, szeszélyes, abszurd fordulatai mozgatnak és a rendezői akarat tart össze. Vitatható a széttartó szerelmi szál és a festő figurájának erőltetett összegyúrása, ám a kapcsolatok abszurditása mégis e dekadens korszak hű lenyomatát adja.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Goya kísértetei

Goya kísértetei

Színes filmdráma, 113 perc, 2006

Rendező:
Szereplők: , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann