Hugh Hudson: Chariots of Fire / Tűzszekerek, 1981 Hugh Hudson: Chariots of Fire / Tűzszekerek, 1981

A szárnyaló bokák balladája

Hugh Hudson: Chariots of Fire / Tűzszekerek, 1981

ÉRTÉKELD A FILMET!
Tűzszekerek
Hugh Hudson
1981

A Filmtett szerint: 8 10 1

8

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Az 1982-es Oscar-gálán Colin Welland színész-író felhágott a színpadra és a Tűzszekerek forgatókönyvéért járó szobrocskát az azóta sokat hangoztatott „jönnek a britek” („the british are coming”) kijelentés kíséretében emelte a magasba. Pillanatnyi elfogultságában kiejtett figyelmeztetése jóslatként nem állta meg a helyét, hiszen a későbbi években a britek inkább már csak jövögettek.1 De ha ott voltak, taroltak.

1981-ben a filmtörténet egyik legbefolyásosabb, legtöbbet idézett sportfilmje született meg. A legjobbnak járó Oscar-díjat magához ölelő producer a méltán hírneves David Puttnam volt, aki később, 1986 és 1988 között a Columbia Pictures élén olyannyira igyekezett a fősodor ellenében felkarolni a nem biztos pénzügyi sikert hozó alkotásokat, hogy végül távozni kényszerült, a Columbiát pedig bekebelezte a Sony – brit sikereiért azonban Erzsébet királynő lovagi címmel jutalmazta meg. Vangelis Papathanassiou zeneszerző ekkor nyerte egyetlen Oscarját a Tűzszekerek legendássá vált, fülbemászóan magasztos, lassításokra kiváló és szemtelenül nosztalgikus szintetizátorának cseppet sem bonyolult hangzásával, és Hugh Hudson rendezőnek – aki szobor nélkül tért haza – pedig ezzel az egyetlen alkalommal sikerült kivívni a nagyközönség csodálatát és a kritika elismerését, majd az Amerika háborúbannal (Revolution, 1985) mindkettőt egycsapásra elkártyázni.

Kép a Chariots of Fire / Tűzszekerek című filmből

A Tűzszekerek ízig-vérig brit produkció, ám amerikai szemmel nézve az 1982-es Oscar-mezőnyt, hazafiságban, keresztényi tanításokban és az antiszemitizmus elleni zászlóbontásban verhetetlen. Mindezek mellett a nemes célok elérésének reményében küzdő (edző) férfiak jellemét dicsőíti és a hagyományos angolszász akadémia mellett teszi le a garast, amely a kiváló minőségű tudományos és fizikai felkészítést egyaránt prioritásának tekinti. Nos, hol volt ettől a Reds / Vörösök, az On Golden Pond / Aranytó, az Atlantic City vagy Az elveszett frigyláda fosztogatói? Az Aranytónak tán még lett volna esélye az élen végezni, de Katharine Hepburn és Henry Fonda ragyogó színészi játéka nem tudta felvenni a harcot egy csapat fehér mezes fiatalember lassított tengerparti kocogásával, kiknek bokájára egy Vangelis-szinti ragasztott szárnyakat.

Kép a Chariots of Fire / Tűzszekerek című filmből

Colin Welland valós sporttörténeti események alapján írta meg a forgatókönyvet. Az 1924-es párizsi olimpián a 100 méteres síkfutást a cambridge-i egyetem zsidó diákja, Harold Abrahams nyerte, aki a félig arab eredetű Sam Mussabini edző segítségével készült a megmérettetésre. Az atlétika profi világából segítségül hívott edző szúrta ugyan az egyetem vezetőségének szemét, ám Abrahams mindent elsöprő nyerési és megfelelési vágyától megenyhültek az amatőr felkészülésben hívő, vastagnyakú angol arisztokraták. A zsidó fiúnak nem titkolt szándéka volt ugyanakkor az első világháború utáni angol társadalomban elharapozó antiszemita érzületek tompítása is.

Brit színekben versenyző ellenfele és egyben csapattársa a 400 méteres síkfutásban győzedelmeskedő és 12 évig Európában megdöntetlen rekordot felállító Eric Liddell skót misszionárius volt, akit a modern keresztény világ egyik legodaadóbb vallási harcosának tekint. Kínai térítői tevékenységét valahol Teréz anya munkásságának szintjén tartják nyilván, és halálának helyszíne zarándokok ezreit vonzza évente. Liddell az 1924-es olimpián megtudva a 100 méteres verseny selejtezőjének vasárnapra kitűzött időpontját, megtagadta a résztvételt s kijelentette, hogy az Úr napján ő nem versenyzik. Így alakult, hogy a trónörökös közbenlépése szükségeltetett a mélyen vallásos atléta hozzáállásának megváltoztatására, de Liddell makacssága, miszerint „Isten parancsa előbbre való, mint a haza dicsősége” közfelháborodást váltott ki, és a korabeli sajtó részéről felségsértés vádja érte az atléta-papot. Ezek a tények és események adják a film cselekményének gerincét, a többi dramatizáció.

Kép a Chariots of Fire / Tűzszekerek című filmből

Kettős visszatekintésbe ágyazódik a történet, a főhősök karakterét részben társaik méltatják. Harold Abrahams 1978-as halála és temetése nyújtja a kezdeti flashback-et, ebből fakad második keretként az olimpiára való felkészülés essexi szállodájában anyjához címzett leveleit fogalmazó Aubrey Montague emlékezős narrációja. Ez utóbbi a filmidő felénél, a Franciaországba való hajózással jelen idei aktualitást nyer, s a továbbiakban az olimpia versenyszámainak kronológiája érvényesül, így egy időre elfeledjük a ’78-as szomorú eseményt, amely végül visszatérve, a zsibongó, vállon hordozós ünnepi pillanatokat egycsapásra keserédes nosztalgiává simítja. Majd a tengerparti tömeges kocogás ismétlése zárja a mintegy 124 perces diadalösvény mozgóképesítését.

Míg a sportfilmek általában az egy ember-egy cél-egy győzelem síkján építik fel a narratívát, addig a Tűzszekerek két személy esettanulmánya, akik az egyéni nyerésvágy mellett nemes célokért szállnak versenybe. Politikailag korrekt módon ideológiáik nem feszülnek egymásnak, hanem végső soron kiegészítik egymást egy háború sújtotta világban, amely a hűséget és a becsületet tekintette minden erények legfontosabbjainak. Elveikhez ragaszkodó, becsületes és talpig hibátlan hősök mindketten, méltóak a kortársak és az utókor csodálatára, ezért oktatófilmnél kevesebb nem is készülhetett eme követendő férfiúi példaképek alfája-omegájáról. Természetesen nő és szerelem is felbukkan mindkettejük életében, azonban nem a klasszikus végcél vagy ármány képében, mint ahogyan e sztereotípiát a sportfilmek általában használják. Míg Abrahams nyurga buzgalma profizmusba vált át egy színésznő szerelmétől, kitartásától és tanácsaitól, addig Liddell húgának igyekszik bebizonyítani, hogy fizikai erejének versenyeztetésével találja meg a legrövidebb utat Istenhez.

Kép a Chariots of Fire / Tűzszekerek című filmből

Kevés a hely és az idő, hogy bemutatásra kerülhessen a több szempontból is precíz produkciós munka, a korhűség (Oscar-díj járt a jelmeztervezésért is) és a kiváló színészi gárda (John Gielgud, Lindsay Anderson, Nigel Davenport, Ian Holm – ez utóbbi Sam Mussabini-alakításáért cannes-i nagydíjat nyert). Külön fejezetet nyithatnék arról, hogy a cambridge-i és edinburgh-i jelenetek váltakozása miként állítja párhuzamba a zsidó diák és a skót lelkész küzdelmét. Megénekelhetném Liddellnek a versenyek utolsó méterein hátravetett fejét, és azt, ahogyan e mozdulat a hit, kitartás és erő mindent elsöprő gesztusává válik, illetve azt is, ahogyan a rendező számtalan szögből, jól lelassítva és zeneileg magasztosan aláfestve ismétli a célba éréseket, szentté avatva a győztest. Lényeges mozzanatok ezek, hiszen legközelebb a Rettenthetetlen tartja még ennyire szoros érzelmi kalodában a hősöktől és magasztos tetteiktől bármely pillanatban elszorulni kész szíveket. És az elszorult szívek Amerikája minden esetben aranyszobrocskára zárja az érzékeny húrokat pengető alkotók tenyerét.


1 A legjobb filmnek járó Oscar-díjat nyert (részben vagy teljesen) brit alkotások: Hamlet (1948), Híd a Kwai-folyón (1957), Arábiai Lawrence (1962), Tom Jones (1963), Egy ember az örökkévalóságnak (1966), Oliver! (1968), Tűzszekerek (1981), Gandhi (1982), Az utolsó császár (1987), Gettó milliomos (2008).

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Tűzszekerek

Tűzszekerek

Színes filmdráma, történelmi, sportfilm, 124 perc, 1981

Rendező:
Szereplők: , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

8

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann