Kritika: Ida regénye (Goda Krisztina) Kritika: Ida regénye (Goda Krisztina)

Szabadság, szerelem

Goda Krisztina: Ida regénye

ÉRTÉKELD A FILMET!
Ida regénye
Goda Krisztina
2022

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 7.5

7.5

Szerinted?

0

Az Ida regénye hazatért: a Divinyi-Goda alkotópáros legújabb munkája, ez a 87 perces tévéfilm Veszprémben forgott, és a veszprémi Magyar Mozgókép Fesztivál központi helyszínén is volt a nagyvásznas premierje.

Négy évvel a BÚÉK bemutatója után televíziós regényadaptációval tér vissza a Divinyi Réka-Goda Krisztina alkotópáros: közös forgatókönyvük alapján friss és kellemes adaptáció készült Gárdonyi Géza azonos című, 1920-ban, a Pesti Hírlapban, folytatásokban megjelent regényéből.

Kép az Ida regénye című 2022-es tévéfilmből

Nem ez az Ida regénye első mozgóképes adaptációja. Először (a később Hollywoodban Steve Sekely néven szerencsét próbált) Székely István, a Hyppolit, a lakáj rendezője vitte filmre; ebben az 1934-es verzióban Ágai Irén és Jávor Pál játszotta a főszerepeket, Berky Lili volt a zárda főnökasszonya, Rajnay Gábor volt Ó Péter, s ha ez a sztárparádé nem lett volna elég a sikerhez, a film egyik betétdala (Odavagyok magáért) önálló életre kelt és hatalmas sláger lett. Az 1974-es, tévéfilmes verzióban, Félix László rendezésében az a Venczel Vera játszotta a címszerepet, akit korábban pl. Szentirmay Katinkaként, Cecey Évaként, Tóték lányaként, Görgey Rozáliként, vagyis több magyar regényklasszikus adaptációjának a kulcsszereplőjeként már megszeretett a közönség. Oldalán a nem kevésbé népszerű Oszter Sándor formálta meg Balogh Csabát. A két előző filmmel összevetve Goda Krisztináék szakadnak el a leginkább az irodalmi alaptól: kiemelik és lecsupaszítják a szerelmi szálat, mézes-édes romantikus vígjátékot készítenek.

Száz évvel ezelőtt Gárdonyi egy különös szövetségről mesélt: regénye egy testvérét és családi örökségét megóvni próbáló, s közben saját útját kereső fiatalemberről és egy, a zárdából frissen „szabadult”, szerelemről és boldog családi életről ábrándozó, züllött apjától szabadulni próbáló, félárva lányról szólt. Az érdek alapján születő szövetség optimistább jövőhöz vezet, mint azt bármelyikük gondolná, s mint az érdekházasságok nagyrésze: szerelem születik.

Kép az Ida regénye című 2022-es tévéfilmből

Godáék lényegesen leegyszerűsítik a regény történetét. Míg Gárdonyi Balogh Csaba sztorijával kezd, a film egyértelmű főszereplője Ida lesz, akinek a hátteréről az átalakított dramaturgia miatt sokkal kevesebb részlet derül ki. A múlt és a társadalmi háttér elnagyolása egyrészt kiöli a történetből a dráma élét, másrészt meglepően egysíkúvá teszi a főszereplőket. Ida megmarad naivnak, önérzetesnek és ábrándosnak, mint egy szentimentalista regény hősnője, és... nagyjából ennyi. Elveszítjük a figura minden további dimenzióját, elmarad az a rengeteg vívódás, aminek a következtében a regényben eljut arra a pontra, hogy szigorú katolikus neveltetése ellenére belemegy egy érdekházasságba – itt annyit látunk, hogy apja szabadulna tőle, mert a lánya nem illik bele a saját, újraépülő életébe. Az Idát megformáló Mentes Júlia bár színpadon cseppet sem az, filmen pályakezdőnek számít: annyira igyekszik folyamatosan naiv derűt sugározni, hogy gyönyörű pókerarca sokszor bárgyú álarccá dermed.

Balogh Csaba (Rohonyi Barnabás) háttértörténete és motivációi is kisimulnak (játéka szerencsére nem teljesen): a regényben az ő terhelt múltjával, érzelmi és anyagi gondjaival találkozunk először, és alakját a vidéki nagybirtokos fiából lett festőből lett újságíró és szobrászaspiráns, a beteljesületlen művész vonásai árnyalják. A film története kedvéért ő egyszerűen pályakezdő festő lesz, akinek a házasság felé sodró motivációiról eleinte igen keveset sejtünk. Csak egy időnként felbukkanó, titokzatos báróné jelez belőlük valamit; Ida természetesen semmit sem tud a nőről, félre is értelmezi a kapcsolatukat – s ettől kezdve a félreértések sorozata alakítja a történetet egy eléggé klasszikus dramaturgia mentén.

Kép az Ida regénye című 2022-es tévéfilmből

A mellékszereplők is ebbe a letisztultabb történetverzióba illeszkednek: Kati, a darabos szobalány szerepében Stefanovics Angéla lubickol, már a puszta felbukkanásával is képes ropogós nevetést fakasztani, Bata Éva pedig olyan természetességgel hozza a lelki barátnőt, hogy meg lehetne ölelni. A férfiak, Balogh Csaba barátai szintén egyszerű vonásokkal felvázolt figurák, akiknek a hátterében már nem is igénylünk alaposabb elmélyülést: alapvetően komikus, életigenlő alakok, az örökké üres zsebű művész archetípusai, akik szépen ellenpontozzák a főszereplők valószerűtlenül elemelt, ábrándos, patyolattiszta jellemét. (A filmben egyébként többen is visszatérnek a BÚÉK színészei közül, bár a bemutató után Goda Krisztina elmondta, hogy nem feltétlenül rájuk írták a szerepeket, külön castingolt itt is, mint minden filmje esetében, és ezúttal a járványhelyzet miatt online, videochatek sorozata formájában.) Nekik is köszönhető, hogy egy idő után azon kapjuk magunkat, hogy elengedtük a regényt, és belementünk Godáék játékába: ez csak egy kedves és szórakoztató szerelmi történet, és más semmi. Ráadásul az alkotók nemcsak hogy megőrizték Gárdonyi finom humorát, hanem burleszkszerű gegekkel fel is erősítették, és a poénok működnek: a bemutató közönsége hatalmasakat nevetett, élt a film a teremben.

Külön dicséretet érdemel a látványtervező csapat munkája: Veszprém óvárosa csodásan ragyog a száz évvel ezelőtti városka „szerepében”, és sikerült pompás, korhű belső tereket is találniuk szállodának, atyai háznak. A hab a tortán, hogy a csodálatos jelmezek nagyrésze eredeti, egy spanyol raktárból bérelt darab, s ezt a készletet egészítették ki néhány saját tervezésű és megvalósítású ruhakölteménnyel.

Kép az Ida regénye című 2022-es tévéfilmből

Sajátos játék a filmben a festmények jelenléte – ami a hetedik művészet természetéből fakadóan hatalmas plusz a regényhez képest, ugyanakkor gyönyörű és ötletes tisztelgés is Gárdonyi műve előtt. A történet egy-egy kisebb, belső egységét mintegy fejezetté kerekítik a főszereplő foglalkozására természetesen rímelő alkotások: impresszionista festménnyé olvad át egy-egy „fejezetzáró” kép. Az újabb „fejezet” pedig némafilmekre emlékeztető inzerttel kezdődik, s ezek a rövid idézetek is hozzáadnak még egy kis játékosságot, ugyanakkor okos, múltizédő önreflexiót csempésznek a filmbe: a cselekmény ideje, 1910 a némafilmek aranykora.

Összességében: aki Gárdonyi regényének az eredetihez hű filmverziójára vágyik, valószínűleg kicsit bosszankodni fog a „de hát ez nem is így volt!” pillanatok miatt. Az nézze meg ezt a filmet, aki szívesen választ egy erős irodalmi alapja előtt tisztelgő, laza adaptációt, ami önálló alkotásként áll a saját lábára, saját világot teremt, ugyanakkor könnyed és kedves módon, rengeteg humorral szórakoztat.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Ida regénye

Ida regénye

Színes romantikus, tévéfilm, vígjáték, 80 perc, 2022

Rendező:
Szereplők: , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

7.5

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Ők (Men)

    Színes filmdráma, horror, sci-fi, 100 perc, 2022

    Rendező: Alex Garland

  • Háromezer év vágyakozás

    Színes fantasy, filmdráma, romantikus, 108 perc, 2022

    Rendező: George Miller

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat

  • Ők (Men)

    Színes filmdráma, horror, sci-fi, 100 perc, 2022

    Rendező: Alex Garland

  • Háromezer év vágyakozás

    Színes fantasy, filmdráma, romantikus, 108 perc, 2022

    Rendező: George Miller