Az idei kedvenceink után a jövő évi potenciális kedvencek következnek, egyelőre csak januártól júniusig. A kritikarovatot figyelemmel követve derül ki majd ki, hogy melyikükből lett csalódás, s melyikükből remekmű. Kellemes ünnepeket!
Alejandro González Iñárritu: Birdman or (The Unexpected Virtue of Ignorance) / Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
Utálok trailereket nézni, úgyhogy csak annyit tudok a Birdmanről, hogy Michael Keaton egy kiégett színészt alakít benne, akinek ikonikus szerepe egy szuperhős volt. Ok, értettük a kacsintást. A komor Korcs szerelmekkel befutó, s igazából azóta is csak ugyanazt fejő Iñárritu ezzel a filmmel, úgy tűnik, egy sokkal önreflexívebb, humorosabb irányba lép, ráadásul a legvitrolosabb tollú kritikusok is lepetéztek a filmtől, úgyhogy talán megérdemli a megelőlegezett bizalmat. Magyarországi és romániai bemutató: január 15, ill. 16. (jbn)
Tim Burton: Big Eyes / Nagy szemek
Miért várom Tim Burton új filmjét? Hát mert Tim Burton új filmje, és azt mindig várom, még akkor is, ha néha az elvárások túlzottnak is bizonyulnak. A csupa nagy szemű embert festő – és tulajdon férjével szerzői joga vitába keveredő – művésznő sztorija mindenesetre eléggé különcnek ígérkezik ahhoz, hogy akár vérbeli Tim Burton-opusz legyen belőle. Ha pedig mégsem, akkor még mindig nézhetjük – Amy Adams mellett –a folyton brillírozó Christoph Waltzot, és hallgathatjuk Lana del Rey betétdalait (jó, ezzel egy életre lebuktattam magam az elit művészetélvező közönség előtt). Romániai bemutató: január 16, magyarországi: február 19. (pazs)
Morten Tyldum: The Imitation Game
Azt rebesgetik, „Sherlock Holmes” végre Oscar-közelbe kerülhet ezzel a filmmel: Benedict Cumberbatch megértett és megérkezett a kortárs filmszínészek élvonalába. A norvég rendező regényadaptációjában második világháborús kódfejtő matematikust alakít Keira Knightley oldalán: a matematikaprofesszor kis csapatot verbuvál, amelynek célja megfejteni a nácik kódrenszerét, és rövidre zárni a háborút. Valami azt súgja, a rengeteg, második világháborús témájú film között a The Imitation Game hozhat valami újat és eredetit, de legalább izgalmasnak ígérkező története miatt várom, hogy a mozikba kerüljön. Romániai bemutató: január 30., magyarországi bemutató: február 12. (bk)
Clint Eastwood: American Sniper / Amerikai mesterlövész
Clint Eastwood lassan a természet csodájának számít a hollywoodi prérin: nyolcvanas éveinek közepe feléugyanolyan lendülettel gyártja a filmeket, mint legszebb éveiben. És ami még fontosabb, hogy ezek a filmek kivétel nélkül (minimum) vállalható színvonalúak. Eastwoodnak sikerült ismét egy olyan témát találnia, amely – sokrétű életműve ismeretében – meglehetősen testhezálló. Amerika jelene/közelmúltja, háború, terrorizmus: a legeredményesebb amerikai mesterlövész története súlyos erkölcsi és társadalmi dilemmákat hordoz magában, és joggal remélhetjük, hogy az idős mester árnyalt, az emberi tényezőre fókuszáló mozit készít belőle. Romániai bemutató: január 30., magyarországi: február 19. (pazs)
Jean-Marc Vallée: Wild / Vadon
A kanadai Vallée korántsem mai játékos, de a tavaly robbant be igazán a köztudatba: irányítása alatt Matthew McConaughey megkapta első Oscarját a Mielőtt meghaltammal. De a Wildra nemcsak ezért szegeződik sok figyelmes szempár: Nick Hornby adaptált forgatókönyvvé egy utazónaplót (Wild: From Lost to Found on the Pacific Crest Trail), amelyben egy nő édesanyja halálát követően egy 1770 kilométeres túrára indult Amerika keleti részén. A Reese Witherspoon főszereplésével készült filmverzióról máris sok jót hallani, biztosan jó lesz napsütötte kaliforniai tájakat nézegetni a fűtetlen mozitermekben. Romániai bemutató: február 6., magyarországi: február 19. (jbn)
Sam Taylor-Johnson: Fifty Shades of Grey / A szürke ötven árnyalata
Ennek a filmnek az esetében a várakozás oka teljesen egyértelmű számomra: az a kérdés, hogy A szürke ötven árnyalata képes-e alulmúlni az alapjául szolgáló regényt. Ebben erősen kételkedem, tehát megelőlegezném a bizalmat az előttem ismeretlen rendezőnek – aki történetesen nő, és ez talán lényegtelen körülmény, talán nem. Elvégre a középosztálybeli háziasszonyok kedvenc szexuális vágybeteljesítő bestselleréről van szó, szadomazó szerepjátékokkal, korbáccsal, kikötözéssel meg egyebekkel, de persze csak szépen, finoman, hogy ne fájjon nagyon. Ez utóbbit a filmtől is elvárom. Magyarországi, ill. romániai bemutató: február 12., ill. 13. (pazs)
Fatih Akin: The Cut
A második generációs bevándorló, már Hamburgban szocializálódott török filmrendező kedvenc témái általában a hozzá hasonló helyzetben élők mindennapjaiból származnak. Ezúttal azonban kilépni látszik önként vállalt skatulyájából: kosztümös, történelmi filmdrámát, a trailer alapján afféle easternt hoz elénk. 1915-ben, a török birodalomban egy férfi túléli az örmények lemészárlását. Családját és minden reményét elveszítve, némán kell boldogulnia, amikor megtudja, hogy ikerhúgai szintén életben maradhattak – természetesen a keresésükre indul. Egy nem túl elcsépelt eseménysorból táplálkozó, izgalmas történet, érdekes karakterek, jó színészek – köztük főszerepben az Egy prófétából ismert Tahar Rahim – és A mások élete rendezője: van, aki nem kíváncsi erre a filmre? Romániai bemutató: február 27. (bk)
Mátyássy Áron: Víkend
Mátyássy Áron második nagyjátékfilmjének nagy részét Erdélyben forgatta, bennünk pedig van annyi egészséges lokálpatriotizmus, hogy egy kicsit a hátteret biztosító vadregényes fenyvesek miatt is várjuk a magyar filmtörténet első szarvasvadászos thrillerét. És egy kicsit Gryllus Dorka miatt is.
Természetesen nem a Víkend az egyedüli magyar film, amire be szeretnénk ülni, hasonlóképp Liza, a rókatündért (február 19., de amit már idén meg szerettünk volna nézni...), a Parkolót (január 22.), a Mancsot (január 29.) és végülis 2015 első felében bemutatandó összes új magyar filmet nagyon várjuk. (zb)
Paul Thomas Anderson: Inherent Vice / Beépített hiba
P. T. Anderson igazából bármit csinálhatna, akkor is várnánk, de most nem bármit csinált, hanem a 2012-es The Master után újból Joaquin Phoenix-szel forgatott, akinél félelmetesebb ember kevés létezik. Ráadásul a zseniális Boogie Nights éráját is újramelegítik: a mostani nosztalgiahullámot is meglovagolva a film a hetvenes években játszódik. Phoenix egy drogos magánnyomozót alakít, aki eltűnt ex-csaját keresi, a Pynchon-alapanyagból a szürrealista ihletettség is biztosított. Jobban várom, mint a születésnapomat. Romániai bemutató: április 24. (jbn)
Abel Ferrara: Pasolini
Az olasz származású bronxi rendező tavaly azt állította, bár filmje Pier Paolo Pasolini utolsó napjainak a bemutatására vállalkozik, nem célja részletezni a filmrendező halálának a körülményeit. Ha hihetünk neki, és tényleg csak mozgóképes portréval akar tisztelegni a nagy előd – egy „igazi filozófus, költő, újságíró, ugyanakkor a születésszabályozást ellenző katolikus is, és radikális, szabad szellem” – előtt, akkor is legalább három, iszonyúan tehetséges „rendező” miatt várjuk a filmet: az egyik a titokzatos és botrányos életű, 53 évesen meggyilkolt Pasolini, a másik a Pasolini bőrébe bújt Willem Dafoe, a harmadik meg a Mocskos zsarut, a Filmszakadást és a Menekülés a pokolból-t is jegyző Abel Ferrara. És ki tudja, talán mégiscsak kiderül, mi történt 40 évvel ezelőtt azon az osztiai tengerparton… Romániai bemutató: június 5. (bk)
Thomas Vinterberg: Far from the madding crowd / Távol a tébolyult tömegtől
Az Oscarért versenyző A vadászat témájától és hangulatától jobban nem is különbözhetne Thomas Vinterberg új projektje. A kiközösített dán óvóbácsi történetét egy 19. századi brit szerelmi négyszög követi, ráadásul Thomas Hardy regényét már többen is filmre vitték, például John Schlesinger. Magasan van a léc, de mi bízunk benne, hogy Vinterberg keze alól nem tucatfilm kerül a mozik júniusi programjába. Romániai bemutató: június 26. (zb)
Evan Goldberg, Seth Rogen: The Interview
A Sony vagy tényleg valamilyen vörös méhkasba tenyerelt bele alaposan, vagy csak az (állítólagos) észak-koreai hackerek szaladtak túl messze a gondolattal – mindenesetre ekkora kiszivárogtatási botrányt még Assange-éktól sem láttunk. Már csak ezért is kíváncsiak vagyunk Az interjúra, pláne hogy az amerikai bemutató léte sem bizonyos már: a nagystúdió a mozikra bízta, hogy bemutatják-e a filmet egyáltalán, az esetleges terrorista-támadásoktól félve. Márpedig mozis lövöldözésekkel Amerikában sajnos nem lehet viccelni. Ám amennyire Rogenék humorát ismerjük, nem biztos, hogy érdemes volt ekkora cirkuszt csinálni, de hadd cáfoljon meg majd a film. Már ha be merik mutatni errefelé... (jbn)
UPDATE: A Sony végül karácsonykor elérhetővé tette online streamingen a filmet, úgyhogy a k-európai mozis premier kvázi-okafogyottá vált. Kritikánk hamarosan!
