Ajánló | Ezeket a filmeket várjuk 2019 első felében

Van, aki már meg is nézte 2019 legjobb filmjét, és van, aki már előre tudja, hogy melyik lesz az, de a legtöbben csak 355 nap múlva tudjuk eldönteni. Addigis lássuk, mi jön a mozikba az év első felében.

M. Night Shyamalan: Glass / Üveg

M. Night Shyamalan számomra mindig is a Hatodik érzék rendezője marad, és ez jobb is mindkettőnk számára; próbálkoztam ugyan később is az életművével, de valahol A falu környékén elvesztettem a fonalat, vagyis inkább elvesztem az egyre egysíkúbb és átláthatatlanabb misztériumfelhőben. Hogy mennyire, azt mi sem mutatja jobban, hogy egyes filmjeiről magam sem tudnám teljes bizonyossággal állítani, hogy láttam-e vagy sem. Mint kiderült, ezt rosszul tettem, mert legújabb filmjében, az Üvegben összeereszti szuperképességekkel megáldott egykori bestiáit: Bruce Willis és Samuel L. Jackson karakterét A sebezhetetlenből, illetve a számos személyiséggel rendelkező, James McAvoy alakította pszichopatát a Splitből. Igazi paranormális szuperhős-crossover lesz ez tehát – erre most már én is befizetek. (pazs)

Magyarországi bemutató: január 17., romániai bemutató: január 18.

Michael Noer: Papillon / Pillangó

Henri Charrière Pillangó című regénye kamaszkorom egyik meghatározó olvasmányélménye volt – rég nem járt a kezemben, de még most is érzem azt a borzongást, a brutalitásnak azt az ijesztő vonzását, amit az ártatlanul elítélt és egy megközelíthetetlen börtönszigetre száműzött fiatalember története kiváltott akkor belőlem. Aztán megnéztem az 1973-as, a maga nemében kiváló filmadaptációját, Steve McQueennel a cím- és Dustin Hoffmannal a másik főszerepben. Az ő helyüket az újabb változatban Charlie Hunnam és a Freddie Mercury megformálásáért frissen díjazott Rami Malek foglalta el, a filmet a kevéssé ismert dán Michael Noer rendezi. Már csak az a kérdés, hogy a kultregény újabb és eredeti víziójú adaptációjával vagy a korábbi adaptáció remake-jével állunk szemben – és mindenek előtt, hogy képes lesz-e kiváltani azt a nem feledhető, elemi borzongást. (pazs)

Magyarországi bemutató dátuma ismeretlen, romániai bemutató: január 18.

Thomas Vinterberg: Kurszk

A Kurszk nevű atommeghajtású orosz tengeralattjáró 2000-ben történt katasztrófája annyire közeli időben, hogy még nem is igazán tekintünk rá történelemként, hiszen még két évtizede sincs, hogy a világ a hírekből követhette nyomon a robotrepülőket hordozó jármű és legénysége tragédiáját. Az Dogma-indító Thomas Vinterberg (Jagten / A vadászat) filmjének előzetese azonban egy látványos, izgalmas történelmi drámát ígér. Láthatjuk majd Colin Firth-öt és Léa Seydoux-t, szóval már csak a színészek miatt is érdemes adni neki egy esélyt (sőt Luc Besson producersége is lehet egy pozitív előjel). Egyébként meg Vinterberg azért nem egy csihi-puhi akciófilmekről ismert alkotó, úgyhogy reménykedhetünk, hogy egy elfuserált álomgyári alkotás helyett egy, az összeesküvéselméleteket és az aktuálpolitikát is felhasználó, objektíven bátor és feszülten izgalmas alkotás lesz a végeredmény. (tgi)

Magyarországi bemutató: január 17., romániai bemutató dátuma ismeretlen.

Ciro Guerra - Cristina Gallego: Pájaros de verano / Birds of Passage / Az átkelés madarai

Ciro Guerra és Cristina Gallego rendezőpárosa (utóbbi inkább producer) 2015-ben már bizonyította A kígyó ölelésével, hogy még mindig lehet amerikai őslakosokról úgy készíteni filmet, hogy az túllép sztereotípiákon, a maga őrjítő lassúságával is izgalmas, mély és szép egyszerre. Az átkelés madarai ismét Dél-Amerikába kalauzol, de ezúttal nem csak az indiánok életébe, hanem a drogkartellek, -családok pénzért folyó háborúzásába is betekintést nyerünk. Ismét egy olyan téma, amiből lehetne egy nagyon pocsék hollywoodi produkció, de reméljük (sőt személy szerint hiszem), hogy az idei cannes-i Rendezők Kéthetét megnyitó film egy egyszerre elgondolkodtató és élvezetes művészi alkotás lesz (amit hátha picit feszesebbre is vettek, mint az előzőt). (tgi)

Magyarországi bemutató: január 17., romániai bemutató dátuma ismeretlen.

Damian Nenow - Raúl de la Fuente: Another Day of Life / Még egy nap élet

Az irodalmi alapanyag (Ryszard Kapuściński lengyel újságíró angolai polgárháborús élményekről szóló, azonos című regénye) és két díjnyertes alkotó (a spanyol dokumentumfilmes Raúl De La Fuente és a lengyel animációs rendező Damian Nenow) társulása eleve ígéretessé teszi ezt a filmet, ehhez jön hozzá, hogy egy magyar animációs stúdió, a Puppetworks működött közre benne, valamint az, hogy sorra nyert el fontos elismeréseket, például az Európai Filmdíjat és az Anilogue fődíját. Kérdés, hogy a laza, interjúkkal, élőszereplős, archív felvételekkel kiegészített adaptáció üti-e a háborús animációs dokumentumfilm műfajban megkerülhetetlen Libanoni keringő (Waltz with Bashir) szintjét. (zse)

Magyarországi bemutató: január 24., romániai bemutató dátuma ismeretlen.

Nadine Labaki: Capharnaüm / Kafarnaum

A 2018-as Cannes-i felhozatal másik emlékezetes gyerekszereplős filmje Hirokazu Koreeda Bolti tolvajok című filmje mellett. Az elegáns libanoni díva, Nadine Labaki színésznő-rendező, aki korábban bejrúti nők mindennapjairól készített népszerű romantikus komédiát (Karamell / Sukkar banat) és vallási ellentétekről vígjátékot (Et maintenant on va où?) most a főváros szegénynegyedeiben kilincselt, elhanyagolt gyerekekkel, a menekültválság legkiszolgáltatottabb áldozataival beszélgetett, hogy összerakja a Kafarnaum forgatókönyvét. További izgalmas ellentét, hogy a valószínűtlen fordulatra építő film – a 12 éves Zain bepereli a szüleit, amiért erre a keserves világra hozták – nagyrészt talált színészekkel, valódi menekültekkel készült, a megfigyelő dokumentumfilm eszközeivel. (zse)

Magyarországi bemutató: február 7., romániai bemutató: március 8.

Adam McKay: Vice / Az alelnök

A nagy dobás (The Big Short) nem volt olyan éppen olyan nagy dobás, de intelligens humorral tudott bemutatni egy mindnyájunkat elég keményen érintő, közelmúltbéli témát, úgy, hogy nem mismásolta el teljesen a politikai-gazdasági konnotációkat sem. Az alelnök is hasonlónak ígérkezik, és nem mintha számítana, de a Christian Bale átalakulásáért járó Arany Glóbusz is jó ómen. A Dick Cheney alelnököt górcső alá vevő (és ha lehet hinni a híradásoknak, szanaszét is cincáló) film egyszerre ígérkezik szórakoztatónak és elrettentőnek, ami mindig jó párosítás, s ha kicsi népneveléssel is társul, annál jobb. Nem várunk arra, hogy annyira zseniális legyen, mintha a hasonló magyar című HBO-sorozat (Veep), de felének is örülünk majd. (jbn)

Magyarországi bemutató: február 21., romániai bemutató egy nappal később.

Szász Attila: Apró mesék

Nehezen hihető, hogy bár az Apró mesék Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró negyedik filmes együttműködése, ez lesz csak az első „igazi”, magyarországi mozikban forgalmazott játékfilmjük. Nem kérdés, hogy ők alkották az elmúlt évek legsikeresebb történelmi filmjeit, a Vizsga, a Félvilág, A berni követ, és az Örök tél is szekérszámra hozta a díjakat, így a második világháború végén játszódó romantikus történelmi thriller is egy feszes, fordulatokban gazdag filmnek ígérkezik. A fronton elesettnek hitt, de egyáltalán nem halott katona (Molnár Levente), a tőle szabadulni próbáló feleség (Kerekes Vica) és a feleségbe belehabarodó szökevény szélhámos (Szabó Kimmel Tamás) története nem véletlenül az év egyik leginkább várt magyar filmje. (zb)

Magyarországi bemutató: március 14., romániai bemutató dátuma ismeretlen.

Jordan Peele: Us / Mi

Peele tavalyelőtti filmje, a Get Out / Tűnj el! úgy nyert Oscart a legjobb forgatókönyvre, hogy nem is volt az esélyesek között, és jóval a díjkiosztó előtt volt a premierje – de ami ennél fontosabb: olyan abszurd, szürrealista vígjátékkal örvendeztette meg azokat, akik nem kacagni szeretnek egy komédián, hanem inkább rettegni, hogy borítékolható a referenciaértéke az elkövetkező évekre. Például legújabb filmjét is hozzá fogják hasonlítani, és ami a plakátból-előzetesből látszik: jogosan. Családos doppelganger-horror/thriller lesz ez, a kérdés már csak az, hogy lehet-e majd röhögni is rajta? (jbn)

Magyarországi bemutató: március 15., romániai bemutató dátuma ismeretlen.

Richard Linklater: Where'd You Go, Bernadette

„Hirtelen közbejött valami… Jön majd a bővebb magyarázat, de most csak ez az egy snittem van…” – mondja a film előzetesében Cate Blanchett karaktere, az agorafóbiás anyuka, aki egy antarktiszi családi kirándulás előtt egyszercsak felszívódik. Már ebből sejthetjük, hogy a filmnyelvvel kísérletező, valós idővel játszó Linklater (Sráckor/Boyhood, Mielőtt-trilógia) nem egyszerűen csak jelenetről-jelenetre adaptálta Maria Semple bestsellerét, sztárokkal a főszerepben, biztos kasszasikerre számítva. A film főszereplője amúgy nem is Blanchett karaktere, hanem a 15 éves Bee (Emma Nelson debütje), aki a filmben eltűnt anyja után nyomoz, így a Where'd You Go, Bernadette a rendezőt gyakran foglalkoztató kamaszkor-felnőtté válás témakörbe illeszkedik. (zse)

Magyarországi bemutató dátuma ismeretlen, romániai bemutató: március 22.

Jacques Audiard: The Sisters Brothers / Testvérlövészek

Európai arthouse-rendező amerikai műfajfilmje? Fritz Langtól Wendersig mindenre van példa: bukásra, egyszeri alkalmakra és sikerre, hollywoodi asszimilációra egyaránt. Ezúttal Audiard, az elmúlt évek Cannes-üdvöskéje, a szociografikus érzékenységű (Dheepan – Egy menekült története, Un prophète / A próféta) francia filmese menni Amerika, egy par excellence amerikai műfajjal próbálkozni: a westernnel. Innentől a revolver kétfelé is elsülhet, főleg, hogy vígjátékról is szó van, nemcsak lovakról, aranyásókról és kalapokról. És pláne, hogy a Coen-fivérek ezt a filmes niche-pászmát alaposan körülpisilték már (legutóbb a Netflixen). A parádés szereposztás ( John C. Reilly, Joaquin Phoenix, Jake Gyllenhaal) és a Rottentomatoes-értékelés azonban bizalomra ad okot, hátha! (jbn)

Magyarországi bemutató: március 28., romániai bemutató dátuma ismeretlen.

Trevor Nunn: Red Joan

Trevor Nunn neve még a filmfanatikusoknak sem cseng feltétlenül ismerősen – főleg tévéfilmeket és sorozatokat rendez, nagyjátékfilmek terén meg csupa klasszikust, Shakespeare-től Csehovig – de azt is inkább húsz évvel ezelőtt vagy még régebb. Most meg egyből egy kémfilm, mely Joan Stanleyről, a KGB leghosszabb ideig szolgáló brit kémjéről szól. Éles váltás, de tény, hogy Judi Dench személyében megtalálta azt az embert, aki összeköti (saját, az évtizedek alatt szépen ívelő karrierje által) Shakespeare-t és James Bondot. Judi Dench alakja a néző agyában összeforrt a kémek világával, így a rendező választása igazán érdekes, egyszerre kézenfekvő és bátor, sőt… A rendező tetézi a dolgot, hiszen a híres kémnő fiatalkori énjét Sophie Cookson formálja meg a filmben, aki pedig a Kingsman kémes tematikájú filmek által lett ismert. A történetről egyelőre nem sokat tudunk, de már a körítés elég ahhoz, hogy várjuk. (tgi)

Magyarországi bemutató: április 25., romániai bemutató dátuma ismeretlen.

Dexter Fletcher: Rocketman

Hogy miért várjuk a Rocketmant? Egyszerű: mert miután a hollywoodi szakma agyondíjazott egy – a zenét leszámítva, természetesen – teljesen középszerű zenészéletrajzot, a Freddie Mercuryról szóló Bohém rapszódiát, kíváncsiak vagyunk, hogy Elton John jobb sorsra jut-e rég elhunyt kollégájánál – mármint a minőséget, az eredetiséget, a kreativitást, és nem feltétlenül az odaítélt díjak számát illetően. És bár tudjuk, hogy az előzetesek alapján nem szabad túl nagy reményeket támasztani, a Rocketman trailerében megcsillan valamiféle innovatív szándék – amit remélhetőleg nem fog béklyózni az a tény (és annak minden gyakorlati hozadéka), hogy az „alany” még életben van. pazs)