Egy kerek évszázada tekint le Los Angeles városára az a néhány betű, amely egyesek számára a filmes világsiker szimbóluma, mások kerékbe tört álmainak jelképe, a többségnek azonban filmekből ismert motívum vagy turistalátványosság. Pedig felállításakor ennek a feliratnak semmi köze nem volt a mozgóképhez.
Senki sem tudja biztosan, hogy Harvey és Daeida Wilcox miért választotta a Hollywood nevet annak a hatalmas teleknek, amelyet Los Angeles határában megvásárolt, és amelyre a család 1887-ben költözött. Talán Daeida a vonaton találkozott egy másik asszonnyal, aki Hollywood nevű floridai nyaralójába igyekezett, talán a farm a nevét a dombokat borító törpeberkenye-bozótról (angolul: California holly) kapta. Az azonban bizonyos, hogy Wilcoxék eladogatták az ingatlan egy részét, s a környékre 1903-tól településként kezdtek hivatkozni az okiratok – vagyis maga Hollywood is kerek évfordulót tölt idén.
Az első, pici filmstúdió 1907-ben költözött ide, ezt követte három évvel később az első „igazi” stúdió, a heti három filmet (egy „westernt”, egy „easternt” és egy vígjátékot) legyártó Nestor Film Company (amely később beolvadt a Universalbe). A természeti környezet változatossága vonzotta ide a filmeseket (karnyújtásnyira volt sziklás hegyvidék, sivatag, rét, trópusi dzsungel, végtelen tér, ahol különféle kültéri díszleteket lehetett felhúzni, és egy csomó üres istálló, amiben stúdióépületetet kialakítani), és ezután a mára már 120 éves városrész neve lassacskán az amerikai filmipar szinonimájává érett. (1912-ben már legalább 15 stúdió forgatott itt filmet.)
A szó eredetileg HOLLYWOODLAND formában került felirat a Lee-hegy (Mt. Lee) oldalára, reklámtáblaként. Harry Chandler, a Los Angeles Times tulajdonosa néhány másik vállalkozóval együtt 1923-ban nagyszabású ingatlanfejlesztésbe kezdett a zónában: a filmipar Mekkáját akarták felépíteni. 21 000 dollárból (ez ma kb. 250 000 dollárt jelent) hatalmas reklámfeliratot készítettek, a telefonoszlopokra és fémcső-vázra erősített, egyenként 30 láb (több mint 9 méter) széles, 45 láb (szinte 14 méter) magas betűket 4000 darab, 20 wattos villanykörte világította meg.
A felirat villogott is: előbb a HOLLY, aztán a WOOD, majd a LAND gyulladt ki, és negyedik fázisban az egész HOLLYWOODLAND tündökölt (igazi vegasi hangulata volt, még mielőtt Las Vegas a ma ismert csillogásában létezett volna). A 13 betű alatt eredetileg egy óriási, 10 méter átmérőjű, szintén villanyégőkkel borított „pontot” is elhelyeztek, hogy még könnyebben odavonzza a tekintete. Korabeli újságok szerint a nagy mű 1923-ban készült el (ennél pontosabb adat nem maradt fenn), és eredetileg másfél évre tervezték a helyén hagyni, csakhogy lassacskán a lábainál fevirágzó település szimbólumává alakult.
Hogy miért csonka a felirat? A pénz az oka. Az ingatlanfejlesztő ugyanis belebukott a nagy gazdasági világválságba, és nem foglalkozott többet a reklámfelirat karbantartásával sem. Először a H betű dőlt le, aztán az OLLYWOODLAND többi betűje is olyan állapotba került, hogy amikor az 1940-es évek közepén a felirat a város tulajdonába került, le akarták takarítani a Lee-hegy oldaláról. A Hollywoodi Kereskedelmi Kamara mentette meg: 1949-ben felújította, kipótolta a kezdő H-val, és levette a végéről az utolsó négy betűt.
Az idő vasfoga és néhány kisstílű bűnöző keze nyoma hamarosan újabb felújítást követelt: a 70-es évekre a D teteje és a harmadik O lebukfencezett a hegyoldalon, a második L betűt gyújtogatók rongálták meg. A „foghíjas” szimbólum beindította néhány csirkefogó fantáziáját. 1976. január 1-jén például egy Danny Finegood nevű egyetemista 50 dollárnyi fekete és fehér vászonnal betekergette és kiegészítette a megmaradt betűket, hogy a felirat HOLLYWEED formában virítson a város fölött annak örömére, hogy a helyi törvénykezés dekriminalizálta kis mennyiségű marihuána birtoklását. Az ötletet művészeti projektként tálalta, a tanárai jelessel értékelték, Finegood pedig rákapott a dologra: három további alkalommal „módosította” a feliratot: 1987 húsvétján, II. János Pál pápa látogatásakor HOLYWOOD-ra, majd OLLYWOOD-ra, tiltakozásként az Irán-Contra ügy miatt, majd OIL WAR-ra szintén tiltakozásképpen az öbölháború ellen. Finegood nyomán szabadon mások is átalakították a feliratott egyetemi futballbajnokság logójává vagy elnökjelöltet támogató politikai üzenetté.
1973-ban műemlékké nyilvánították ugyan a feliratot, de a rendbe tételére még évekig várni kellett. 1977-ben a Hollywoodi Kereskedelmi Kamara sürgetni kezdte a felújítást, csakhogy nem volt rá kerete: kb. negyedmillió dolláros tételről volt szó. Egy évvel később Hugh Hefner vette kézbe az ügyet, Playboy-villában jótékonysági gálát szervezett, amelyen szimbolikusan elárverezte a kilenc betűt. Az adományozók – köztük maga Hefner és a rocksztár Alice Cooper – fejenként 27 700 dollárt ajánlottak fel, és így összegyűlt a szükséges összeg nagyrésze. A betűk három hónapra eltűntek, majd az év végére felújítva a helyükre kerültek. Az új, ezúttal zománcozott felirat méreteiben megegyezik az eredetivel, de a szerkezetét megerősítették 194 tonna betonnal, a betűk erős acélvázra kerültek, és azóta is időnként újrafestik őket.
Hogy több gyújtogatás és szándékos vagy véletlen rongálás – pl. egykor divat volt a betűkön lógni, ami nem feltétlenül használt azoknak – ne történhessen, a felirat közvetlen közelébe már nem lehet eljutni, ebben szögesdrót kerítés akadályoz, és a Los Angeles-i rendőrség mozgásérzékelőkkel és mikrofonokkal rakta tele a területet.
Ennek ellenére a felirat turistabusszal vagy gyalogos túraútvonalon jól megközelíthető, a fölötte levő útról szépen látszik a város, úgyhogy a turisták kedvelt kirándulóhelye. Kevesebben tudják azonban, hogy régmúlt tragédia helyszínén szelfiznek. 1932-ben egy Peg Entwistle nevű New York-i színésznő Los Angelesbe költözött, hogy a Broadwayen elért színházi sikerek után filmekben próbáljon szerencsét. Kapott is egy mellékszerepet a Thirteen Women című krimiben, de hónapokig úgy tűnt, a stúdió nem akarja meghosszabbítani a szerződését. A 24 éves színésznő elkeseredésében két nappal a film bemutatója előtt öngyilkos lett: egy létrán felmászott a Hollywood felirat H betűjére, és onnan a mélybe vetette magát. A legenda szerint éppen másnap érkezett levele: egy színdarab főszerepére kérték fel benne – egy öngyilkosságra készülő fiatal nőt kellett volna játszania...
Nemcsak maga a HOLLYWOOD felirat, hanem a környezete is védett terület. Még 1940-ben Howard Hughes megvásárolt egy hatalmas, 138 árnyi birtokot a felirat nyugati oldalán, ahol előkelő villát tervezett építeni maga és nem kevésbé híres barátnője, Ginger Rogers számára. Szakításuk után Hughes álmaik otthonának nagyszabású tervét örökre félretette, és semmi sem történt a birtokon, míg 2002-ben a producer-rendező-vállalkozó örökösei el nem adták egy chicagói befektetőnek. Ez a cég természetesen pénzzé akarta tenni a területet, és hogy azt mégse nőhesse be luxusvillák sokasága, példátlan összefogás született: filmstúdiók, színészek és alapítványok adták és gyűjtöttek össze 12,5 millió dollárt, a már említett Hefner pedig hozzátett még 900 000-et, hogy a vételárat kifizessék, és a hajdani birtok védett park maradhasson.
Ha a valóságban nem is, filmekben többször is lerombolták az egész HOLLYWOOD feliratot: a Földrengésben (Earthquake , 1974) egyenként zuhannak le a betűi, a Supermanben (1978) meghajlik egy földrengés során; az 1941-ben (1979) egy pilóta lövi szét, a The Rocketeerben (1991) egy gonosztevő rohan bele a meghibásodott rakétáival; a Menekülés Los Angelesből (Escape from L.A., 1996) című Carpenter-filmben szinte lángra kap, a Joe, az óriásgorilla (Mighty Joe Young, 1998) címszereplője leszedi az egyik O-t; a Holnaputánban (The Day After Tomorrow, 2004) tornádó, A Kaptár: Túlvilágban (Resident Evil: Afterlife, 2010) pedig a zombiapokalipszis teszi tönkre. Persze olyan film is bőven akad, amelyikben a jelzés csak egyszerűen felbukkan, és túléli a körülötte zajló kalandokat (Beyond the Valley of the Dolls, 1970; Down Three Dark Streets, 1954; Gengszterosztag / Gangster Squad, 2013; Az Argo-akció / Argo, 2012; Barátság extrákkal / Friends with Benefits, 2011 stb.). Ahogy az a kilenc óriási betű maga is túlélt egy egész évszázadot, és nekivágott a következőnek.
Források: The Hollywood Sign www.hollywoodsign.org , 8 Things You May Not Know About the Hollywood Sign https://www.history.com/news/90-years-later-8-things-you-may-not-know-about-the-hollywood-sign , History Of The Hollywood Sign Photo Galery https://deadline.com/gallery/history-of-the-hollywood-sign-photo-gallery/hollywood1/
