Baz Luhrmann: The Great Gatsby / A nagy Gatsby Baz Luhrmann: The Great Gatsby / A nagy Gatsby

Kastélyok árnyékában

Baz Luhrmann: The Great Gatsby / A nagy Gatsby

ÉRTÉKELD A FILMET!
A nagy Gatsby
Baz Luhrmann
2013

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Jelentjük, Baz Luhrmann elkészítette a Moulin Rouge! ikerfilmjét. A nagy Gatsby hamisítatlan Luhrman-film, érzelmes melodráma leheletnyi film noir-hatással, 3D-ben.

Az ausztrál filmrendező egészestés játékfilmjei összefüggő rendszert alkotnak. Már a legelső munkájában, az 1992-ben bemutatott Strictly Ballroomban is a zene és a szerelem játszotta a főszerepet – talán épp ebben a sorrendben –, aztán az össze nem illő páros/lehetetlen szerelem téma visszaköszönt a második filmjében, a Shakespeare-adaptáció Rómeó + Júliában. Harmadik munkájának címe – Moulin Rouge! – nem véletlenül végződik felkiáltójellel: a musical története elképesztően színes képi kavalkáddal röpíti a nézőt, és a történetté font világslágerek meg a kaméliás hölgy típusú sztori összehangolása sem volt utolsó. A főszerepben Nicole Kidman tündökölt – gyémántként, ugyebár –, és Luhrmann annyira „beleszeretett” földijébe, hogy következő filmjét, az Ausztráliát is vele forgatta. A nagy Gatsby szintén egy régi szereplőjét állítja ismét a középpontba (Leonardo diCapriót – ő volt 17 évvel ezelőtt Rómeó), és szintén erős zeneiséggel fegyverkezik fel. Ráadásul a főszereplők szerelme ismét reménytelen – vagy ezúttal mégsem?

Kép A nagy Gatsby című filmből

A történet a 20. század elejének New Yorkjában játszódik. Egy fiatalember, aki egykor írói ábrándokat dédelgetett, most a Wall Streeten néz megélhetés után. Nick Carraway (Tobey Maguire) szép reményekkel érkezik a gyorsan fejlődő, iparosodó nagyvárosba – akárcsak Christian (Ewan McGregor – nem hasonlít a fizimiskájuk?) a Moulin Rouge! Párizsába –, hogy végül összetörten, egy szanatóriumban mesélje el élményeit – és jegyezze le azokat első könyve gyanánt, akárcsak Christian. Bármennyire hihetetlen, a város maga hű hasonmása a szintén CGI-Párizsnak: itt egy cifra híd a jelkép, ott egy négylábú vastorony – részletkérdés, hiszen a gazdagok életének pazar csillogása és ellenpontként a nincstelen munkások szürke nyomorúsága nagyon-nagyon egyforma.

Nick szomszédja, Mr. Gatsby (DiCaprio) maga egyfajta „aranypolgár”, aki fényűzően berendezett Xanadujában él, titokzatos és láthatatlan – annyira, hogy egy ügyes késleltető megoldás miatt a néző sem láthatja hosszú ideig. Nem tudni, milyen célok vezérlik, miért szórja a pénzt és éri meg neki hatalmas estélyeket szervezni, amelyeken meg sem jelenik. A környezete jellemzi őt rövid és egymással ellentmondó kijelentésekkel, ahogy egykor Mr. Kane-t vagy a legendás Arábiai Lawerence-t: lehet, hogy hős, lehet, hogy gyilkos, de az biztos, hogy felfoghatatlanul gazdag, és ezzel a felületes New York-i társaság be is éri. Titkára a film kétharmada táján derül fény: elvesztett szerelmét próbálja visszaszerezni – első találkozásukig energikus, érdekes, olykor humoros és még izgalmas is a film. Luhrmann ugyanis a cabaret-jelenetek mestere: az egész világ egyetlen hatalmas, tarka, elsodró erejű revüvé folyik össze, Lisa Minellik rázzák rojtos ruháikat pici emelvényen, körülöttük hölgyek és urak táncolnak, nevetnek, pletykálnak cifra ruhakölteményekben, a hivalkodóan túldíszített báltermekben vagy a medencés kastélyudvaron. A tömegjelenet fölött ugyanolyan szédítő könnyedséggel siklik a kamera, mint a Moulin Rouge!-ban – csakhogy a pörgés itt még sodróbb, még eszeveszettebb.

Kép A nagy Gatsby című filmből

Bár ezúttal nem beszélhetünk tiszta musicalről, ebben a báljelenetben és valójában az egész filmben igen jelentős szerepet játszik a zene és a tánc, amelyekbe Luhrmann a Strictly Ballroom forró latin dallamai és tánclépései óta szerelmes. A film első harmadában ugyanaz a zűrzavaros, buja kavalkád valósul meg zenei szinten is, ami a díszletek és a jelmezek szintjén uralkodik. Hajmeresztően merész társítások olvadnak egymásba, a modern popzene dallamai olvadnak charlestonba vagy jazzbe – és érdekes: határozottan jó a végeredmény. Van ennek az őrült egyvelegnek egy olyan hatása is, mint a film főcímének: észrevétlenül közelebb hozz a nézőhöz egy régmúlt kort, amely az alkoholtilalom feloldása mellett a mozi gyerekkora is volt – a némafilmes inzertből 3D-s képbe átoldódó keret gyönyörű hommage az úttörőknek.

A film első harmada tehát igazán „feladja a labdát”, a hátralevő, jóval hosszabb rész azonban nem feltétlenül tudja azt lecsapni, felületes marad, mint a bemutatott mulatozó társaság. Amint Gatsby titkáról lehull a lepel, a cselekmény is lassúbb ritmusra vált, az értelmüket vesztett bálok hiányában elcsendesedik a film, gyönyörködtetni próbál – és egész jól kezeli ecéllal a 3D-technikát –, de igazán meglepni már képtelen.

Kép A nagy Gatsby című filmből

A kétes erkölcsök és zavaros értékek társadalmának tiszta lelkű királynője Daisy (Carey Mulligan), aki a Gatsbyével szemközti kastélyban lakik. Ő Gatsby „rózsabimbója”, öt elvesztett év, egy folyam és egy faragatlan és erkölcstelen férj választja el őket egymástól. A vonzó, szőke szépség törékeny és bánatos, egykori szerelme, a kétes körülmények közt nagyra tört Jay Gatsby pedig mindenét felteszi arra, hogy visszaszerezze. Nem is sejti, hogy afféle megbízhatatlan végzet asszonyával van dolga, aki – önkéntelenül vagy tudatos döntései révén – a vesztébe hajszolja. Nem ez az egyetlen – bár kétségtelenül ez a legerősebb – film noir elem a filmben: a keretes szerkezet, a narrátor, a ködbe vesző móló s a fölötte pislákoló fény visszatérő képe, valamint több jelenet a szürke külvárosból ugyanezt a stílushatást mutatja.

S ha már a narrátornál tartunk: míg a Pókember-filmek szuperhőseként befutott Tobey Maguire nagyjából változatlanul ragyogtatja naiv kék tekintetét az egész filmidő alatt, Leonardo DiCaprióra ismét érdemes odafigyelni: ő veszi a hátára a filmet, amikor a kezdeti forgatag lecsendesül, bár szerepének magának nincs túl sok dimenziója1. DiCaprio színészként hihetetlenül sokat fejlődött korábbi melodrámaszerepei – a Titanic vagy a már említett Rómeó + Júlia – óta, de talán nem is csoda, hiszen az egykori tehetséges és tejfölösszájú kamasz többek közt Ridley Scott, Sam Mendes, Danny Boyle, Scorsese, Eastwood, Spielberg és Tarantino rendezői utasításain edződött.

Kép A nagy Gatsby című filmből

Legalább féltucat tévé- és mozifilmes adaptáció készült már el az azonos című, 1925-ben megjelent F. Scott Fitzgerald-regény nyomán. Luhrman a saját stílusát adta hozzá a sztorihoz, ezért lett egyedi. A film valószínűleg rajthoz áll a következő Oscar-hajszában, díszlet és jelmez kategóriában, de főszereplői révén is ott a helye. Viszont attól tartunk, nem lekörözhetetlen.


1A film alapjául szolgáló regény kéziratát annak idején visszadobta egy kiadó, mondva, hogy Gatsby karaktere igen felületes. A szerző, F. Scott Fitzgerald azzal védte meg a könyvet, hogy a szereplőt a következő könyve fogja részletesebben jellemezni.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Friss film és sorozat