Robert Wise, Jerome Robbins: West Side Story, 1961 Robert Wise, Jerome Robbins: West Side Story, 1961

Oscar kedvenc musicalje

Robert Wise, Jerome Robbins: West Side Story, 1961

ÉRTÉKELD A FILMET!
West Side Story
Robert Wise, Jerome Robbins
1961

A Filmtett szerint: 10 10 1

10

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

A West Side Story – minden idők legtöbb Oscar-díjjal kitüntetett musicalje – 1962-ben, a 34. Oscar-gálán taszította le a korábbi első helyezettet, a Gigit trónjáról a maga 10 szobrocskájával. Azonban ezzel az eredménnyel nemcsak a musical műfajában versenyképes a Jerome Robins és Robert Wise által jegyzett mű, hiszen a mai napig mindössze három film (Ben Hur, Titanic, Gyűrűk Ura: A Király visszatér) nyert ennél több (11) Oscar-díjat.

Ha végignézzük a legjobb film díjával kitüntetett musicalek sorát (összesen 9 ilyet találunk az Oscar-történelemben), a lista felépítése, időbeli eloszlása nagyon szépen tükrözi a klasszikus, amerikai típusú musicalek műfajtörténetének tendenciáit. Jellemző, hogy a műfaj klasszikus korszakában, a húszas évek végétől az ötvenes évek elejéig (amikor néhány kiemelkedően rossz évet leszámítva folyamatosan többtucat musical készült évente) mindössze két film (Broadway Melody, Great Ziegfeld) kapott Oscart. 1951-ben, az Egy amerikai Párizsban hat Oscar-díjával kezdődik az 50-es, 60-as évek nagy musical-nyerteseinek korszaka, amikor maga a műfaj lényegében már letűnőben van (a legjobb film díját elnyerő 9 musicalből kettő az 50-es, négy pedig a 60-as években született).

Kép a West Side Story című filmből

Ez mintha azt tükrözné, hogy a műfaj virágzásának idején még az igazán látványos és sikerült produkciók is egyszerűen csak tucattermékeknek számítottak, melyek nehezen tudtak kiemelkedni a tömegből, nemhogy igazán fontos Oscar-díjakat vihessenek haza. Amikor azonban a műfaj kezd kifáradni, húzóerejét a filmkultúrában (mennyiségi értelemben) elveszíti, a gyártók egyre nagyobb energiákat mozgósítanak egy-egy kiemelt musical megvalósítására, melyek ilyen módon számos területen igen magas produkciós értéket képviselnek és így a legjobb film Oscar-díjára is komoly esélyük van.

Kép a West Side Story című filmből

Mindez természetesen összefügg azokkal a kulturális és filmipari változásokkal is, melyeknek következtében a klasszikus amerikai filmmusical az 50-es években elvesztette általános jelentőségét a filmkultúrában. Egy – gyártási sajátosságaiból kifolyólag – kifejezetten stúdiórendszerű működésen alapuló műfajnak nem tett jót az 1948-as ún. „Paramount-döntés”, mely gyengítette a hollywoodi stúdiókat, de ami a West Side Story-val kapcsolatban még ennél is fontosabb, az a moziba járó új (fiatal) generáció ízlésének megváltozása. Ez a közönség a klasszikus musical mind világnézetében, mind pedig zeneiségében rendkívül konzervatív formáját elutasította, csakis új témák és új esztétika vehette rá őket arra, hogy musicalre váltsanak jegyet. A West Side Story-ban tehát a korábbi musicalek világától merőben idegen témák (gyilkosság, bandaháború, nemi erőszak) jelennek meg, melyek szinte szükségszerűen hozták magukkal az új, innovatív formát, ami a rendkívül hatásos koreográfiát fantasztikus vizuális ötletekkel ötvöző látványvilágban érhető tetten. A látványvilág megteremtéséhez egyébként az alkotók alapvetően a New York-ot témául választó modern amerikai festők munkáit vették alapul (pl. Ben Shan vagy Robert Vickery képeit).

Kép a West Side Story című filmből

Musical-szempontból ennek a fénykor utáni szakasznak az is fontos jellemzője, hogy javarészt a Broadway színpadain kipróbált, biztos sikerre számító alapanyag megfilmesítéséről lehetett leginkább szó, ahogy ez a West Side Story esetében is történt (az eredeti Broadway-változat premierje 1957-ben volt, az eredeti szereposztásból hatan a filmben is szerepelnek).

A West Side Story plakátja

Az új, fiatalosabb hanghoz új zenei és táncnyelvre is szükség volt, melyet a film fiatal előadókból összeállított csapata ad elő. A korban divatos táncstílusokat a klasszikus balett elemeivel vegyítő koreográfia lendületessége és látványossága egyértelműen a fiatalabb nézők igényeinek kielégítését szolgálta, mint ahogy az ő ízlésükhöz állt közelebb az a felfogás is, ami a csoportos koreográfiákra helyezi a hangsúlyt, a Gene Kelly- vagy Fred Astaire-típusú filmek egy szupersztárra építő koncepciója helyett. (Bár igaz, hogy Robert Wise rendező első számú jelöltje Tony szerepére egy szupersztár, Elvis Presley volt, azonban annak menedzsere – Elvis legnagyobb bánatára – nem engedte, hogy védence egy bandaháborúval és gyilkossággal kapcsolatos produkcióban szerepeljen.)

A film igen innovatív abban is, ahogyan a valós városi környezetbe beilleszti a táncot, a musical absztrakt formanyelvét – ennek példaértékű megvalósítása a film prológusa, ami a nagyvárosi környezet természetes absztrakt formájába szépen úsztatja bele a táncos koreográfia teremtette absztrakciót. A film sajátos, stilizált képi világának kialakításában igen fontos szerepet játszanak a filmben a különös nézőszögek, melyek ma talán már nem annyira feltűnőek, de abban a korszakban a fősodorbeli filmekben igen ritkák voltak. A West Side Story forgatásakor a különleges látványvilág érdekében a talaj felett nagyjából két méter magasan építették meg a díszleteket, hogy a nagyméretű, 70mm-es kamerákkal fel tudjanak venni extrém alsó szögekből is jeleneteket.

Kép a West Side Story című filmből

A fantasztikusan látványos végeredmény nagyban köszönhető annak, hogy a rendezés és a koreográfia szempontjait maximálisan összehangolták. A koreográfia tekintetében a West Side Story kifejezetten hírhedtnek számít, ugyanis Jerome Robbins, a zseniális és kíméletlen koreográfus a forgatás megkezdése előtt három hónapig próbálta a táncszámokat a szereplőkkel, ami után a forgatás még hat hónapig tartott. A táncosok visszaemlékezései szerint soha nem kellett olyan keményen dolgozniuk táncos produkcióban, mint ebben a filmben, sokan fizikai sérüléseket is szenvedtek a megerőltető forgatás során. A perfekcionista Robbins egyébként csak 4 zenés blokk felvételeit tudta befejezni, mert a rendkívül hosszúra nyúló forgatás költségei miatt megrettenő producerek eltávolították és inkább egyedül Robert Wise-re bízták a film befejezését. (A rendezésért járó Oscar-díjat egyébként – az Oscar-díjak történetében először – a két alkotó közösen nyerte el 1962-ben.)

Kép a West Side Story című filmből

A 6 hónapig tartó forgatás és a 7 hónapon keresztül zajló vágás és hangkeverés végül egy olyan szemkápráztató és élvezetes produkciót eredményezett, amitől véleményem szerint senki nem vitathatja el a jogos Oscar-díjat. Vizuális kreativitása, a koreográfiák és a táncosok teljesítménye máig lenyűgözi a film nézőjét, az örök érvényű Rómeó és Júlia-történet pedig bombabiztos dramaturgiai vázat szolgáltat mindehhez. Az 1962-ben a West Side Story-val a legjobb film díjáért versengő filmek közül egyértelműen a nyertes állja legjobban az idők próbáját, versenytársaira már inkább csak az elszántabb filmrajongók emlékeznek (Joshua Logan: Fanny, Lee Thompson: The Guns of Navarrone, Robert Rossen: The Hustler, Stanley Kramer: Judgement at Nurenberg), míg az Amerikai Filmintézet által minden idők 51. legjobb filmjének rangsorolt West Side Story máig közismert filmnek számít.

Támogass egy kávé árával!
 
West Side Story

West Side Story

Színes filmdráma, musical, romantikus, 152 perc, 1961

Rendező: ,
Szereplők: , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

10

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • The Apprentice

    Színes életrajzi, filmdráma, 120 perc, 2024

    Rendező: Ali Abbasi

  • Haldoklás, de komédia (Sterben)

    Színes filmdráma, 183 perc, 2024

    Rendező: Matthias Glasner

  • A szerelem ideje

    Színes filmdráma, romantikus, 107 perc, 2024

    Rendező: John Crowley

  • Mosolyogj 2.

    Színes horror, thriller, 132 perc, 2024

    Rendező: Parker Finn

  • Venom: Az utolsó menet

    Színes akciófilm, sci-fi, thriller, 110 perc, 2024

    Rendező: Kelly Marcel

  • A vad robot

    Színes animációs film, kalandfilm, sci-fi, vígjáték, 101 perc, 2024

    Rendező: Chris Sanders

  • Nő a reflektorfényben

    Színes bűnügyi, filmdráma, thriller, 95 perc, 2023

    Rendező: Anna Kendrick

  • Vogter

    Színes filmdráma, thriller, 100 perc, 2024

    Rendező: Gustav Möller

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Friss film és sorozat

  • The Apprentice

    Színes életrajzi, filmdráma, 120 perc, 2024

    Rendező: Ali Abbasi

  • Haldoklás, de komédia (Sterben)

    Színes filmdráma, 183 perc, 2024

    Rendező: Matthias Glasner

  • A szerelem ideje

    Színes filmdráma, romantikus, 107 perc, 2024

    Rendező: John Crowley

  • Mosolyogj 2.

    Színes horror, thriller, 132 perc, 2024

    Rendező: Parker Finn

  • Venom: Az utolsó menet

    Színes akciófilm, sci-fi, thriller, 110 perc, 2024

    Rendező: Kelly Marcel

  • A vad robot

    Színes animációs film, kalandfilm, sci-fi, vígjáték, 101 perc, 2024

    Rendező: Chris Sanders

  • Nő a reflektorfényben

    Színes bűnügyi, filmdráma, thriller, 95 perc, 2023

    Rendező: Anna Kendrick

  • Vogter

    Színes filmdráma, thriller, 100 perc, 2024

    Rendező: Gustav Möller