Tim Burton hollywoodi filmrendező munkáit – egyebek mellett filmjeit, rajzait, bábjait, festményeit – bemutató kiállítás nyílt a héten Torontóban. (MTI)
Az Ollókezű Edward vagy az Alice Csodaországban 52 éves rendezőjének tavaly a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) szentelt nagy sikerű kiállítást. Ennek új változatát nézhetik meg a látogatók a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Bell Lightbox palotájában, ahol a kiállítással párhuzamosan Burton filmjeit is vetítik.
„Nagyon furcsa dolog, mivel ilyesmi rendszerint akkor esik meg az emberrel, ha már meghalt" – nyilatkozta Burton a Reuters hírügynökségnek a kanadai megnyitó előtt. Mint mondta: nemcsak megtiszteltetés, hanem különös élmény is számára, hiszen sok olyasmit is felvonultat a tárlat, amit sohasem szánt bemutatásra.
„Igazából nem nagyon járok múzeumba, ezért az ötletet valami testen kívüli élményként élem át" – elemezte, hogy milyen érzés régi leveleit, papírdarabokra rajzolt vázlatait viszontlátni. „Egyfajta 'Jé, ott lógnak a koszos zoknijaim a falon!'- érzés. Van benne valami különös. De úgy érzem, jó kezekbe kerültem a MoMÁ-ban. Úgy rendezték a kiállítást, hogy nem vált kényelmetlenné, hiszen nem gondoltam korábban, hogy ezek a dolgok megint előkerülnek. Egyszerűen csak fura, ami jó. Nem ódzkodom a különös érzésektől" – fogalmazott Burton.
A hétszáz tételt felvonultató kiállításon fontos szerephez jutnak a rendező által kitalált karakterek, amelyek a rajzokon vagy bábokként egyszerre mutatkoznak szépnek, ugyanakkor sebezhetőnek.
„Mindig is vonzott a dolgok sokszínűsége. Úgy érzem, a dolgok sohasem egyfélék. Mulatságosak és szomorúak, csinosak és rondák. Zömmel több dolog keverékei, én pedig igyekszem a nem feltétlenül összeillőket összekapcsolni" – fejtegette.
Egyik válaszában elárulta, hogy akadnak olyan filmjei, amelyek közelebb állnak hozzá, így az Ollókezű Edward és a Sweeney Todd –A Fleet Street démoni borbélya is, mivel a személyiségével mutatnak rokon vonásokat. Az Ollókezű a kamaszkori érzéseit idézi fel, a Sweeney-ben a főhős szótlansága rokonszenves neki. Ugyanakkor a forgatás ideje alatt természetesen minden alkotása a szívéhez nőtt, élete részévé vált.
A kiállítás azzal nyerte el tetszését – mondta –, hogy a maga esetlegességében, illetve folyamatában is bemutatja filmes alkotói munkáját. Olyan ötletcsírák is szerepelnek, amelyekből sohasem lett film, de a filmkészítés más esetben az első vázlatoktól az ötlet kibontásáig végigkövethető.
