A hídember

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában, és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét, és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála v [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• „Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel
• Öreg rókák, béta és állami költségvetés – Versenyen kívüli játékfilmek szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

Jakob the Liar

Kapcsolódó cikk:

• Mosolyba zárt fájdalom – Robin Williams-portré

Szerelem

Az 50-es években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát, és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll élet [...]

Kapcsolódó cikkek:

• De a miénk! – 24. Alter-Native Nemzetközi Filmfesztivál – november 2–6., Marosvásárhely
• A Szerelem és a 45 év után újra felvett szmoking – Csapón kívül 10.: Makk Károly: Szerelem
• A metszet, amelyen Törőcsik Mari ránéz Darvas Lilire – Makk Károly: Szerelem (1971)
• Az összművészeti képalkotó – Sára Sándor-portré
• „...és messze túl a szögeken, sebeken” – Törőcsik Mari-portré
• Emberek és emberek – Szubjektív beszámoló a 11. TIFF díjkiosztó gálájáról
• TIFF 2012, percről percre – A 11. TIFF filmjeiről megjelent szövegeink
• Mit várunk az idei TIFF-en? – 11. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, 2012. június 1–10., Kolozsvár, Nagyszeben
• A játékmester – Rendezőportrék: Makk Károly

Fiúk a térről

A tér fiataljai haragszanak Albert Zolira, a bokszolóra, amióta "rendes" életet él, leérettségizett, és banktisztviselőként dolgozik. Nem is sejtik, hogy ez csak a felszín, valójában jobban hozzájuk tartozik, mint valaha, többet vállalt értük, mióta a "mozgalom" tagja...

Kapcsolódó cikk:

• Nagypolgári fenegyerek – Bujtor István portréja

Próféta voltál, szívem

Szabados Gábor újságíró felidézi a közelmúlt eseményeit. A boldog pillanatokat feleségével, a konfliktust, amikor az asszony elhagyta, és azokat a búfelejtő nőket, akik mellett problémái mind megmaradtak. Felesége már nem tér vissza hozzá, ráadásul a főszerkesztővel is összeütközésbe kerül, meg az a sok rutinfeladat! Depressziójára gyógyszert vesz be és kórházba kerül.

Kapcsolódó cikk:

• Gyújtópontőr – A 90 éve született Zolnay Pál portréja

Hideg napok

1942-ben a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el a Bácskában, melynek eredményeként 2500 szerbet és 800 zsidót öltek meg. A Duna jegén robbantott lékben, ahová az áldozatokat lőtték, 3300 ember tűnt el „nyomtalanul”. A vérengzés négy résztvevője közös cellában várva ítéletét, az öt év előtti rettenetes "hideg napokat" idézi fel emlékezetéből…

Kapcsolódó cikkek:

• A harmadik utas – Kovács András: A szerencse fia - Epizódok egy filmrendező életéből
• Naptártól független állandó fagy – Kovács András: Hideg napok (1966)
• Kidétől Párizsig: egy frankomán Erdélyből – Kovács András-portré
• A magyar film erdélyi dívája – Bara Margit pályaképe
• Néha a lehetetlent is kísérteni kell – Beszélgetés Kovács András filmrendezővel
• „...a torrentezés helyett a moziban való filmnézés” – 13. Filmtettfeszt Magyar Filmnapok, október 3–6.

Egy magyar nábob

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János – a magyar nábob –, unokaöccse: a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, s ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy poitikusa [...]

Kárpáthy Zoltán

Apja halála után Kárpáthy Zoltán Szentirmayék házában nő fel. Szerelmes lesz leányukba, Katinkába, de gyámapja elküldi őt otthonukból 18. születésnapján. E lépésre az a szennyes per készteti, amelyet előbb Kárpáthy Abellinó folytat János úr örökségéért, majd Kőcserepy, aki üzletet lát ebben. Zoltán utóbb rájön: mi készteti nevelőapját erre a megmagyar [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A szőkék is szendén kezdték – A 75 éves Halász Judit portréja
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

A tizedes meg a többiek

A II. világháború utolsó heteiben Molnár tizedes a zászlóalj gránátokba rejtett zsoldjával a maga részéről befejezettnek nyilvánítja a háborút. Egy, a pikírt inasra, Albertra bízott kastélyban talál menedéket, ahol már több sorstársa bujkál. Itt átveszi a parancsnokságot és kiosztja a feladatokat mindenkinek, a különféle lehetőségeket számbavéve. Ha kell, honvédek és átveszik [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A humor és a magyar film – Min is nevetünk mi, magyarok?
• A közönségfilm vonzásában – Rendezőportrék: Keleti Márton

Bakaruhában

A hétköznapokat mikrolélektani oldalról ábrázoló poétikus szerelmi történet a tízes években játszódik. Sándor, a helyi lap szerkesztője, hétköznapjait biliárddal, udvarlással tölti, vasárnaponként katonai szolgálatban van. Egy vasárnap délután - bakaruhában - megismerkedik a szép cselédlánnyal, Vilmával, akinek azt hazudja, hogy ő egy parasztgazda fia. A lány őszintesége, tisztasága azonban annyira megbabonázza, hogy [...]

Kapcsolódó cikk:

• A magyar film erdélyi dívája – Bara Margit pályaképe