Semmelweis

A történet 1847-ben játszódik Bécsben. A szülészeti klinikán titokzatos járvány tombol, tizedeli a gyermekágyas nőket. Egy magyar orvos a hagyományos teóriákkal szembeszállva próbálja meg legyőzni a kórt. Semmelweis egy fiatal osztrák bába személyében talál társra, kapcsolatuk egyre romantikusabbá válik.

Elolvasom a kritikát

Zárójelentés

Stephanus professzor elismert kardiológus, akit váratlanul nyugdíjaznak. A doktor még nem szeretne elszakadni hivatásától, ezért hazaköltözik a szülőfalujába, ahol körzeti orvosként kezd dolgozni. Itt újra találkozik gyerekkori szerelmével és legjobb barátjával, ám nem feledkezhet bele a múltidézésbe, ugyanis kisstílű, ártalmas politikai csatározásokba keveredik, és saját kárán kénytelen megtanulni, hogy a múlt kísérteteivel [...]

Elolvasom a kritikát

Este

Az Este a mély érzelmek filmje: az anyák és lányaik közötti szeretet erejéről mesél, mindezt egy olyan anya szemszögéből, aki életének alkonyán olyan titkot fed fel, amely mindenkire óriási hatással lesz a környezetében. Az érzelmek valódiságát igazolja, hogy a filmben két olyan színésznő-páros - Vanessa Redgrave és Natascha Richardson, valamint Meryl Streep és Mamie Gummer - is játszik [...]

Elolvasom a kritikát

Rokonok

Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon. A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő panamában, a másik része [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Tibortól a Taxidermiáig – 37. Magyar Filmszemle – Budapest, 2006. január 31– február 5.., Játékfilmek
• A lírai realizmus mestere – Rendezőportrék: Máriássy Félix
• Mindent a szemnek? – Szabó István: Rokonok

Sorstalanság

Köves átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Kulisszák mögött, kamera előtt II. – Erdélyi filmszínészportrék: Dimény Áron
• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• Három lépés a sikerhez – Ennio Morricone útja a csúcsra
• Jelentős része a képzelet – Beszélgetés Dimény Áronnal
• Sorsfordító sorstalanság – Beszélgetés Koltai Lajossal, a Sorstalanság rendezőjével és Nagy Marcellel, a film főszereplőjével
• Sors-talanság – Koltai Lajos: Sorstalanság
• Sorstalan játékfilmpaletta – 36. Magyar Filmszemle – Budapest, 2005. február 1–8. – Játékfilmek
• „Azt hiszik, nyaralásból jövök” – Riport a Sorstalanság forgatásáról

Csodálatos Júlia

A Being Julia a szerelem, az ebből egyenesen következő bolondság, bosszú és felfordulás története, amely a harmincas évek londoni színházi világának kulisszái között játszódik. Hősnője, Julia Lambert (Annette Bening), tehetséges és gyönyörű: London a lábai előtt hever. A játék Julia mindene, de annyira, hogy képtelen abbahagyni – ő mindig játszik, mindig szerepet mond. Még akkor is, amikor – noha kiegyens [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• Sztoritól szereplőig és vissza – Interjú Robert McKee-vel
• Ármány vagy szerelem – Szabó István: Being Julia / Csodálatos Júlia

Szembesítés

Berlin, röviddel a második világháború után. Egy amerikai tiszt, Steve Arnold (Harvey Keitel) érkezik a városba, hogy kivizsgálja a híres német karmester, Wilhelm Furtwängler (Stellan Skarsgard) ügyét. A mester ugyanis a háború alatt végig a Harmadik Birodalom fővárosában maradt és dolgozott: zenekara élén a náci Németország legnagyobb ünnepein lépett fel. Az amerikai úgy gondolja, ez megbocsáthatatlan bűn, amiért egy zseni [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Küzdelem a német identitásért – Interjú Moritz Bleibtreujal
• A kép kinyílik, a magányos „hős” hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István

A napfény íze

A rendező saját forgatókönyvéből készült filmje egy magyar család három nemzedékének története; a felemelkedésé, a bukásé, a kudarcoké, szerelmeké és a küzdelmeké (A film címe a nagypapa által felfedezett Napfény elnevezésű likőrre utal). A családtörténet három főhősét (nagyapa-apa-fiú) Ralph Fiennes játssza. A film egy zsidó család mindennapjait, gondjait, szerelmeit, mutatja be a magyar tört [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• Sztoritól szereplőig és vissza – Interjú Robert McKee-vel
• Európai operatőrök – Beszélgetések Herbai Mátéval, Pohárnok Gergellyel és Koltai Lajossal
• A kép kinyílik, a magányos „hős” hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István
• Testek és filmek – Hisztéria és szexualitás Szabó István filmjeiben
• A mindenkihez szólás szabadsága – Szabó István: Sunshine / A napfény íze

Édes Emma, drága Böbe

Emma és Böbe fiatal, vidéki orosz tanárnők, akiknek sikerült munkát találniuk Budapesten. A rendszerváltás után az orosz nyelv többé már nem kötelező tantárgy az iskolákban. A két lány mindenáron a fővárosban akar maradni, ezért beiratkoznak egy esti angol nyelvtanfolyamra és mellékállásokat vállalnak. Emmának kilátástalan viszonya van az iskola igazgatójával. A két tanárn [...]

Kapcsolódó cikk:

• A kép kinyílik, a magányos „hős” hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István

Találkozás Vénusszal

A magyar származású karmestert a Wagner mesterművének, a Tannhäuser című operának vezénylésére hívják meg az Opera Európa vezetői Párizsba. Eleinte próbál teljesen kívülálló maradni, feleségével hosszú levelezéseket folytat, teljesen elkerüli a munkahelyi konfliktusokat. Magatartása azonban gyökeresen megváltozik, amikor közelebbi kapcsolatba kerül Karinnal (Glenn Close) az opera ünnepelt dívájával, szerelembe zuhan, boldognak és [...]

Kapcsolódó cikk:

• A kép kinyílik, a magányos „hős” hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István