Rokonok
Történet
Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon. A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő panamában, a másik része meg nagyon szeretne bekerülni valami jó zsíros panamába. Kopjáss kicsit beleszeret a hatalomba és nagyon beleszeret egy rokonába. S végül elbukik, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre. De ő legalább levonja a konzekvenciát. A Sertéstenyésztő viszont ránk marad göndör mosolygással.
Ezt írtuk a filmről:
Tibortól a Taxidermiáig – 37. Magyar Filmszemle – Budapest, 2006. január 31– február 5.., Játékfilmek
Vegyünk egy ellenállhatatlan férfipopót, néhány szexi színésznőt, pár szürkére koptatott poént, meg egy rakat műfajdefiniáló romantikus filmes fordulatot, végezetül hintsük meg egy csipetnyi szerelemmel, meg persze egy adag gyrost szeljünk mellé, majd gyúrjuk mindezt egy jó forgatókönyvvé, és végül dobjuk be a médiacsalit. Kérem szépen, ez lenne a mai magyar vígjáték sikerreceptje?
A lírai realizmus mestere – Rendezőportrék: Máriássy Félix
Még a kevésbé sikerült filmjei is hozzátesznek valamit a korszak filmnyelvének átalakulási folyamataihoz, az ötvenes évek közepétől készültek meg is haladják azokat, új tendenciákat előlegeznek, míg a Fügefalevéllel kezdődő hatvanas évek közepi ironikus-groteszk hangváltása kezdőpontnak is tekinthető.
Mindent a szemnek? – Szabó István: Rokonok
A Szabó István-i oeuvre hangsúlyos témája a morális kérdéseket felvető döntéshelyzetekben megnyilvánuló emberi magatartás, valamint annak vizsgálata, hogy ezt a döntést milyen tényezők és mi módon – a szereplők egyéni élettörténetével, azok előzményei, a társadalmi és történelmi kontextus által – befolyásolják, határozzák meg vagy éppenséggel lehetetlenítik el.