2001. Űrodüsszeia
Stanley Kubrick
1968
2001. Űrodüsszeia

A Filmtett szerint: 10 10 1

10

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

2001. Űrodüsszeia

Színes, amerikai, angol, 141 perc, 1968
Magyar cím
2001. Űrodüsszeia
Eredeti cím
2001: A Space Odyssey

Történet

Az időpont: az emberiség hajnala. Szőrös, majomszerű lények vakaróznak a kietlen tájon. Harcolnak az élelemért, védik a területüket és nőstényeiket. Állatok még... Feltűnik a közelükben egy hatalmas, fényes, szabályos, fekete tárgy - egy monolit. Az első pillantásra látszik, hogy idegen kéz munkája. Az egyik majom bizalmatlanul megérinti, majd kezébe kapja a közelben szétszóródott csontok egyikét és használni kezdi - fegyverként. Kiválasztódott a túlélő, az emberi faj… Évmilliókkal később, 2001-ben egy csont-formájú űrhajó a Föld körül keringő hatalmas űrbázis felé tart. Tudósok utaznak a fedélzetén, akik a Hold egyik bányájában talált különös tárgyat készülnek megvizsgálni. A tárgy egy hatalmas, fényes, szabályos, fekete hasáb - egy monolit, amely a műszerek szerint titokzatos jeleket sugároz a Jupiter irányába. Az emberiség újabb fordulóponthoz érkezett…

Videó, előzetes, trailer

Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!

Ezt írtuk a filmről:

Az égben lebegők csarnoka – Csapón kívül 32: 2001: A Space Odyssey / 2001: Űrodüsszeia

Az idei Cannes-i Fesztivál egy speciális vetítéssel tiszteleg Kubrick és az idén ötvenéves Űrodüsszeia előtt: egy nem digitálisan, hanem az alkotáshoz méltón analóg módon restaurált 70mm-es kópia vetítésével, amit a mester (egyik) szellemi örököse, az analóg filmezés egyik utolsó mainstream védelmezője, Christopher Nolan vezet majd fel. Íme, néhány érdekesség a filmmel kapcsolatban.

Trivia, 2018. április 28. – írta

Befejezett jövő? – Időutazás filmen

Amióta Einstein kimondta, hogy az időutazás kvázi lehetséges, az emberiség eme ősi vágya kiszabadult a bájitalok, a megfoghatatlan álmok béklyójából és átköltözött a tudományos fikció fenséges világába. A filmen ábrázolt időutazás és a filmi elbeszélés jellegzetessége látszólag adja magát a diegetikus összefonódásra. Ennek sikeressége, vagy sikertelensége főleg azon áll, hogy egy alkotó mennyire képes megbirkózni az időben való cikázás nemcsak zavart, de félelmet is ébresztő lehetőségeivel.

Tanulmány, 2015. október 29. – írta

Egy csodálatos elme – Portré Stanley Kubrickról

Nem volt még egy ilyen tudományos gondolkodású, világnézetű és munkamódszerű filmrendező a narratív filmek fősodrában, mint Stanley Kubrick (1928–1999). Évtizedeken át úgy élt az Elstree és Borehamwood stúdiókhoz közel eső kastélyában, mint egy elméleti tudós. Pazar intellektusa kormányozta egész életét. Gyakran fogadott tudósokat otthonában. Átlagon felüli intelligenciáját százszor jobban érdekelte az ő elméjük, mint a felszínes filmvilág.

Tanulmány, 2012. június 25. – írta

TIFF 2012, percről percre – A 11. TIFF filmjeiről megjelent szövegeink

Kedves Olvasónk! Eddigi szokásunkhoz híven idén is megpróbáljuk minél jobban „lefedni” az immár 11. kiadását ünneplő Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált. Minél több alkotásról szeretnénk minél hamarabb beszámolni, hogy a hatalmas dömpingben eldönthesd: bemész-e a film következő vetítésére (a jobboldali filmadatlapoknál pedig te is szavazhatsz). Ezen a folyamatosan frissülő (!) oldalon összegezzük, hogy melyik filmről, eseményről jelent meg kritika, beszámoló, recenzió. Jó tiffezést!

Lista, 2012. május 17. – írta

Hollywood és Európa között – Stanley Kubrick, a függetlenség megszállottja

Úgy volt hatással az amerikai és európai filmművészetre egyaránt, hogy a két kontinens közti szigetvilágon – Angliában – élte le élete nagy részét és alkotta legjobb filmjeit. Hogyan lehet élősködni az amerikai stúdiórendszer hátán, európai közegben, megélve a független filmalkotó kultuszát? Talán ebből a rövid Kubrick-életrajzból kiderül.

Tanulmány, 2005. július 15. – írta

Úrhajós – A test reprezentációja a science-fiction-filmekben

„A háború szép, mert hála a gázálarcoknak, az ijesztő megafonoknak, a lángszóróknak ás a kis tankoknak, megalapozza az ember uralmát a leigázott gép felett. A háború szép, mert lehetővé teszi az emberi test megálmodott elfémesedését."

Tanulmány, 2005. június 15. – írta

Sci-fi-kalauz stopposoknak – Vázlatos sci-fi térkép

Stanislaw Lem úgy határozta meg a science-fiction fogalmát, mint „azok a dolgok (...), amelyek pillanatnyilag nincsenek, de valamikor a jövőben megszülethetnek, valamint azok, amelyek nincsenek, és minden bizonnyal nem is lesznek, de amelyek létezhettek volna, mert létezésük a legcsekélyebb mértékben sem mond ellent a természet törvényeinek".

Tanulmány, 2005. június 15. – írta

Glamúrból fantomlétbe – Az MGM stúdió története III.

Habár az amerikai álmok melegágyának és sikersztorijának számító MGM az 50-es években látszólag második aranykorát érte, az évtized második felétől lassú, de biztos hanyatlásba kezdett. Neve az Oscar-díjak helyett a gazdasági rovatok főszereplője lett, ám a szomorú leépülés mögött továbbra is változatos MGM-portré rejlik.

Tanulmány, 2011. január 31. – írta

Kidobott filmzenék nyomában II.

A nyomozás első részében a stúdiókorszak és a nemzetközi koprodukciók esetében vizsgáltuk meg, milyen okokból cserélnek le olyan sok filmzenét. A következő öt történet példái megmutatják, hogy a kidobott filmzenék megszületéséhez elegendő a rendező és a zeneszerző rossz kommunikációja, egy botrányos tesztvetítés vagy akár egy akaratos mester, aki nem akar eredeti aláfestést filmje számára...

Tanulmány, 2010. augusztus 18. – írta

Az irodalom visszavág – A sci-fi története 4/3. (1959–1977)

A tudományos fantasztikum keserédes pubertásévei után felnőttkorba lépett: a felhalmozott anyag rendszerezésre, elmélyítésre kerül, a műfaji korlátok megszilárdulnak. A rangos irodalmi művek pedig egészen a 70-es évek közepéig kísérik a műfaj útját.

Tanulmány, 2001. május 15. – írta

Virtualitás 2001 – Filmes virtuális valóságok

Kubrick, Cronenberg, Natali, Wachowsky testvérek, Trier: a virtualitás-szakkör rendezőinek filmjei a világ és az ember újrateremthetőségének vágyát fogalmazzák meg, illetve ennek a lehetőségét kínálják. A virtuális valóság nem teremtés eredménye: eleve adott. A megfejtése, birtoklása iránti vágy meghatározza egész létünket.

Tanulmány, 2001. június 15. – írta

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
2001. Űrodüsszeia

2001. Űrodüsszeia

Színes kalandfilm, sci-fi, 141 perc, 1968

Rendező:
Szereplők: , , , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

10

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat