Ezt írtuk a filmről:

A szilaj motoros, aki bevette Hollywoodot – Jack Nicholson-portré

Bár szinte valamennyi figuráját a saját lelkéből „faragta ki”, ő az egyik legsokoldalúbb és legegzotikusabb hollywoodi színész, aki az elmúlt fél évszázadban felbukkant a nagyvásznon. Művészete a hetvenes években bizonyult igazán formabontónak, majd – magával az Álomgyárral együtt – az ő színészi stílusa is egyre konzervatívabbá szelídült, de akárhány vargabetűt is rótt, mindig hajlandónak mutatkozott a megújulásra és arra, hogy meglepetésszerűen rácáfoljon a róla kialakult általános képre. Nyolcvanötödik születésnapját ünnepli Jack Nicholson, az amerikai filmművészet egyik legnagyobb élő legendája. 

Horror a házban – A kísértetjárta ház toposza a kortárs horrorfilmben

Mielőtt nekiálltam volna megnézni a jelen cikk tárgyát képező, ezredforduló után készült horrorházas filmeket, gondoltam, újranézek egy jóval 2000 előtti, klasszikusnak számító alkotást, Kubrick híres-hírhedt Stephen King-adaptációját, a Ragyogást. Amolyan miheztartás végett tettem ezt, hogy legyen egy hivatkozási alap, egy origo-horrorházas film. De mint kiderült, vannak ajtók és házak, filmek és filmek, amiket nem érdemes egybenyitni.

A horror nagy évtizede(i) – A horror története 3/4.

A horror a 70-es években készült kasszasikereknek köszönhetően fokozatosan átáramlott a fősodorba, egyre kevésbé volt szégyen A-kategóriás sztárnak szerepet vállalnia ilyen műfajú darabban. Ahogy egyre jövedelmezőbb üzletté vált, a horrorfilm többé nem lepukkant grindhouse-mozikban, hanem patinás filmszínházakban termelte nyereséget, hogy aztán ismét másodvonalba süllyedjen a 90-es évekre. Folytatjuk 12 évvel ezelőtt félbehagyott horrorfilm-történetünket.

Egy csodálatos elme – Portré Stanley Kubrickról

Nem volt még egy ilyen tudományos gondolkodású, világnézetű és munkamódszerű filmrendező a narratív filmek fősodrában, mint Stanley Kubrick (1928–1999). Évtizedeken át úgy élt az Elstree és Borehamwood stúdiókhoz közel eső kastélyában, mint egy elméleti tudós. Pazar intellektusa kormányozta egész életét. Gyakran fogadott tudósokat otthonában. Átlagon felüli intelligenciáját százszor jobban érdekelte az ő elméjük, mint a felszínes filmvilág.

TIFF 2012, percről percre – A 11. TIFF filmjeiről megjelent szövegeink

Kedves Olvasónk! Eddigi szokásunkhoz híven idén is megpróbáljuk minél jobban „lefedni” az immár 11. kiadását ünneplő Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált. Minél több alkotásról szeretnénk minél hamarabb beszámolni, hogy a hatalmas dömpingben eldönthesd: bemész-e a film következő vetítésére (a jobboldali filmadatlapoknál pedig te is szavazhatsz). Ezen a folyamatosan frissülő (!) oldalon összegezzük, hogy melyik filmről, eseményről jelent meg kritika, beszámoló, recenzió. Jó tiffezést!

Hollywood és Európa között – Stanley Kubrick, a függetlenség megszállottja

Úgy volt hatással az amerikai és európai filmművészetre egyaránt, hogy a két kontinens közti szigetvilágon – Angliában – élte le élete nagy részét és alkotta legjobb filmjeit. Hogyan lehet élősködni az amerikai stúdiórendszer hátán, európai közegben, megélve a független filmalkotó kultuszát? Talán ebből a rövid Kubrick-életrajzból kiderül.

A világ világossága – Stanley Kubrick: The Shining / Ragyogás

[kritikaíró pályázat] Stanley Kubrick tesztelni akar egy újkeletű kameramozgást, a steadicamet, Stephen Kingnek meg kapóra jön, hogy a kísérletezésre épp az ő sztoriját, – ’77-es Ragyogás című regényét – szemeli ki a mester. Az együttműködés közel sem zökkenőmentes, King húzza a száját, Kubrick pedig megrendezi saját olvasatát.

King kontra Kubrick: Ragyogás – Változatok az őrületre

Stephen King Ragyogás című bestsellere a kiindulópontja Stanley Kubrick „modernistaként” reklámozott filmjének. Azt a kérdést tanulmányozva, hogy Kubrick mennyire téríti le nézőit a kitaposott ösvényről, meg kell vizsgálnunk filmjének mind a King fémjelezte ősszövegtől, mind a horrorfilm normarendszerétől való távolságát.