Tarr nélkül a világ

2026. január 6. – írta Gyenge Zsolt

Képzeljük el, hogy Tarr Béla tíz évvel később születik, és a Sátántangó mondjuk 2004-ben jelenik meg. Búcsúzunk a magyar filmtörténet egyik legfontosabb alakjától.

Filmtett 25×25#25 – Az új évezred mozija

2026. január 4. – írta Gyenge Zsolt

A celluloidtól a mobiltelefonig, a papírtól a Letterboxdig, a Werckmeister harmóniáktól a Titánig – szubjektív beszámoló a (művész)film utolsó (és a Filmtett első) 25 évének mozijáról. Sorozatzáró cikk.

Poszttraumás időképek – Lav Diaz filmjeiről

2025. január 4. – írta Ritter György

A slow cinema Fülöp-szigeteki mestere – aki múlt év december 30-án lett 66 éves – több mint másfél évtizede robbant be a filmes világba. Kelet-Európában jobb híján Tarr Bélához hasonlítgatják, holott húsznál is több monstre képfolyamában a bűnt és bűnhődést, a pszichózisokat, a történelmet, a kiszolgáltatottságot, a természet roppant erejét „filmezi”. A nemritkán nyolc-tíz órás alkotásainak fő kérdése, kozmikus stílusuk ellenére: a direktor országának múltja, jelene, jövője.

Zárójeles – Abderrahmane Sissako: Black Tea / A tea illata

2024. augusztus 13. – írta Nagy Tibor

Abderrahmane Sissako mauritaniai rendező majd’ 10 év után jelentkezett új filmmel, de a Timbuktu színvonalát messze nem közelíti meg A tea illata.

A tehetséges Andrew Scott – Steven Zaillian: Ripley (Netflix)

2024. április 26. – írta Incze Kata

Anthony Minghella ikonikus filmje után 25 évvel készült el Patricia Highsmith regényének újabb, ezúttal sorozatformába öntött adaptációja a Netflixnél. Az új Ripley neonoiros esztétikájú, rezignált és komor, és még John Malkovich is felbukkan benne.

Magányos átutazók krónikása – Kelly Reichardt-portré

2024. március 3. – írta Incze Kata

A hatvanat ma töltő Kelly Reichardt különc jelensége a kortárs amerikai filmnek: jelenléte meghatározó, de nem fenyegető; filmjei jelentősek, de szinte csak cinefil és filmszakmai körökben beszélnek róluk; Oscar-díjnak pedig eddig még csak a közelébe sem ment. Feminista történetmesélés, slow cinema, bressoni realizmus – csak néhány címke, amit ráaggattak pályája során, pedig bőven lehet velük vitatkozni, sőt, többükkel maga a rendező sem ért egyet.

Foszforeszkáló lepkék egy fán – Thien An Pham: Bên trong vo kén vàng / Inside the Yellow Cocoon Shell

2024. február 8. – írta Pernecker Dávid

Pham Thien An mesteri elsőfilmje lélegzik, él és hipnotizál. Nézzük, érezzük, és ott vagyunk benne.

Tágra zárt szemek a vakító ősfényben – Lois Patiño: Samsara

2023. július 15. – írta Bakonyi Bence

Lois Patiño metafizikai bedekkerében a bardo pulzáló sugarai elé ülteti közönségét, majd megkéri, hogy ne nézzenek oda.

Természeti szerződés – Apichatpong Weerasethakul: Memoria

2022. szeptember 14. – írta Bakonyi Bence

A kultikus thai rendező nyugati utazása a modern ember dekadens individualizmusát kérdőjelezi meg. Önmagától elidegenedett hősnőjén keresztül a megismerés határait feszegeti.

Az élet egyszer – Michelangelo Frammartino: Il buco / The Hole / A barlang

2022. június 20. – írta Jakab-Benke Nándor

Az Élet négyszer rendezője ismét alkotott egy kis, kontemplatív slow cinema-gyöngyszemet.